Felbomlott az ukrán kormánykoalíció, Jacenyuk lemondott

„Bejelentem a lemondásom, tekintettel a parlamenti koalíció összeomlására és a kormányzati kezdeményezések akadályozására” – jelentette be csütörtökön a kijevi parlamentben Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök. A Julija Timosenko-féle Haza (Batykivscsina) párt politikusa szerint a törvényhozás a jelenlegi helyzetben nem tudja ellátni a munkáját. Előzőleg meghiúsult az energiaügyi törvény és a hadsereg finanszírozásának növelését célzó költségvetési jogszabály keresztülvitele a parlamentben. Jacenyuk – utalva a népszerűtlen törvények megszavazásának elutasítására – úgy fogalmazott, „erkölcsi és etikai bűncselekmény”, ha valaki az állam sorsa elé politikai érdekeket helyez. Mint mondta, „nagyon bonyolult, ha nem drámai következményei lesznek az országra nézve” a parlamentben történteknek.

Tegnap a kormányfő bejelentése előtt felbomlott az „Európai választás” nevű hárompárti koalíció, miután délelőtt kilépett a szövetségből a Vitalij Klicsko kijevi polgármester vezette Ütés (UDAR) és az Oleh Tyahnibok-féle nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt is. Döntésükkel azt akarták lehetővé tenni, hogy Petro Porosenko államfő feloszlathassa a parlamentet, és kiírja az előre hozott választásokat, amelynek lehetséges időpontjaként október 26-át említették. Az elnök üdvözölte Jacenyuk döntését, mivel így meg lehet valósítani a teljes hatalomváltást. Arszen Avakov belügyminiszter Facebook-oldalán este azt közölte, hogy Volodimir Hrojszman miniszterelnök-helyettes kapott megbízást a kormányfői teendők ideiglenes ellátására.

Az Ütés egyik képviselője, Pavlo Rozenko korábban még azon véleményének adott hangot, hogy nem lesz elég képviselő Jacenyuk lemondásának elfogadásához. Ügyvezető kormányfőről beszélni szerinte üres szólam, „a kormány dolgozik, és teljesíti kötelezettségeit”. Több képviselő szerint legalább novemberig működni fog a Jacenyuk-kormány, s Porosenko várhatóan augusztus 25-26-án jelenti be a parlament feloszlatását és az előre hozott választásokat.

Eddig tizenöt orosz, illetve oroszpárti ukrán személy és tizennyolc intézmény és vállalat került fel az Európai Unió Ukrajnával kapcsolatos feketelistájára. Tegnap ülést tartottak Brüsszelben az uniós tagországok EU-nagykövetei, és megvitatták az Oroszországgal szembeni szankciók szigorításának az ügyét. Az uniós vezetők június 27-én Brüsszelben kilátásba helyezték az egyes gazdasági szektorokat érintő, „célzott” korlátozó intézkedések elrendelését is, tegnap azonban nemcsak a harmadik szankciós szakasz előkészítéséről volt szó, hanem a második keretein belül maradva kiszélesítették a vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal sújtottak körét.

Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a magyar Mizsei Kálmánt nevezte ki annak az új uniós missziónak a vezetőjévé, amely az ukrán nem katonai jellegű biztonsági szervek – így a rendőrség, illetve a nemzeti gárda – reformját hivatott tanácsadással elősegíteni.