Fegyverek helyett béketerv érkezett Kijevbe

Az ukrán elnöki hivatal szerint reményt ad egy tűzszünetre a kelet-ukrajnai régióban az a béketerv, amelyet Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök terjesztett elő csütörtökön KijevbenAngela Merkel és Francois Hollande villámlátogatásra érkezett az ukrán fővárosba, hírügynökségi források szerint azért, hogy béketervet terjesszenek Petro Porosenko ukrán elnök elé a kelet-ukrajnai válság rendezéséről, s röviddel az érkezésük után megkezték a tárgyalásokat Porosenkóval. 

A vezetők nem terveznek hivatalos tájékoztatást a megbeszélésről, de az ukrán elnökhöz közel álló források előzetesen azt állították a TASZSZ-nak: a nyugati vezetők a kelet-ukrajnai konfliktus "befagyasztását" javasolják Porosenkónak a Dnyeszter menti Köztársaságban kialakult helyzet mintájára. 

Az már előzetesen ismertté vált, hogy Angela Merkel és Francois Hollande pénteken Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz államfőt kívánja tájékoztatni a kijevi tárgyalásokról, illetve az állítólagos béketervről.

John Kerry amerikia külügyminiszter már korábban Kijevbe érkezett, s rögtön drámai hangulatot teremtett: "Miközben Washington a kelet-ukrajnai konfliktus diplomáciai megoldására törekszik, nem fog szemet hunyni az orosz-ukrán határt átlépő orosz tankok és fegyveresek felett" - hangsúlyozta, mivel szerinte Ukrajna számára jelenleg az orosz agresszió jelenti a legnagyobb fenyegetést. 

Emellett felszólította Moszkvát, hogy tartsa be a kelet-ukrajnai tűzszüneti egyezményt, vonja ki csapatait Kelet-Ukrajnából, s engedjen szabadon minden foglyot. Hozzátette, hogy még mindig a békés, diplomáciai úton történő megoldására törekednek.

Franz-Walter Steinmeier német külügyminiszter lengyel kollégájával, Grzegorz Schetynával tartott közös sajtóértekezletén kijelentette, hogy visszalépés történt az ukrajnai konfliktus rendezésében a kiújult keleti harcok miatt. Schetyna a sajtóértekezleten leszögezte, hogy zsákutcába jutott a békefolyamat, de Lengyelország támogatni fog minden, a kiutat kereső kezdeményezést.

Porosenko még korábban ezzel indokolta a rendhagyó kérését: országa békét akar, de a békét is meg kell védeni. "Ezért erős hadseregre van szükségünk, új fegyverekkel, amelyek arra kellenek, hogy megvédjük a civil lakosságot a terroristák súlyos támadásaival szemben" - fejtette ki, a kijevi kormány szóhasználatának megfelelően "terroristáknak" minősítve a Moszkva támogatását élvező oroszbarát szakadár erőket.

Litvánia volt az első, aki teljesítette az ukrán kormányfő kérését, már el is küdték Ukrajnába a fegyvereket. Humanitárius segítséget is nyújtottak Ukrajnának, gyógykezelésre fogadott sebesült ukrán katonákat, és ukrán kérésre bizonyos fegyvereket is átadtak Kijevnek, de a szóban forgó fegyverek konkrét típusára nem tértek ki, csak annyit fűztek hozzá, hogy nincs rájuk szükségük.

Németország viszont ellenzi a fegyverszállítást. Frank-Walter Steinmeier berlini nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az ukrán válságnak "nincs katonai megoldása". A több fegyver nem békét, hanem "csak még több halottat" eredményezne, "és ezt amerikai barátainknak is mondom, akik fegyverszállításokat mérlegelnek" - fejtette ki.
Angela Merkel kancellár már korábban leszögezte, hogy Németország nem hajlandó fegyvert szállítani Ukrajnába, de figyelmeztetett, hogy ha nem tapasztalnak változásokat, újabb Moszkva elleni szankciók következnek.

Washington is bizonygatta: rendkívül veszélyes fegyvereket küldeni a háború sújtotta területekre, de egyáltalán nem határolódtak el az ötlettől, sőt, kijelentették, hogy minden Moszkvától függ. S mivel csak az orosz "visszavonulóval" elégednének meg, valószínűleg újabb ultimátum fog következni amerikai részről. A biztonság kedvéért a Fehér Ház szóvivője mindenkit emlékeztetett rá: a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok nem tartották be sem a csapatvisszavonásról, sem a nemzetközi ellenőrzésről, sem pedig a túszok szabadon engedéséről megkötött korábbi megállapodást. Hivatalos állásfoglalás még nem történt. 

Csehország nyíltan elítélte a fegyverküldés ötletét, s nemcsak veszélyes gondolatnak nevezte Porosenko kérését, hanem a hidegháborúval egyenértékű tettnek minősítette.  Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter szerint "ez játék a tűzzel", mivel fegyvereket nem lehet küldeni az őket kezelni tudó szakértők nélkül, s a helyzet eszkalációjára figyelmeztetett. 

Forrás: AFP, Reuters, AP, TASZSZ, dpa, MTI