Fabius: Európa működését fenyegeti a menekültválság

Megérkezett Nagy-Britanniába a brit kormány által befogadott szírek első csoportja
Megérkezett Nagy-Britanniába a brit kormány által befogadott szíriai menekültek első csoportja - közölte kedden a brit belügyminisztérium. A tárca nem részletezte, hogy pontosan hány menekült érkezett, és azt sem, hogy hol helyezték el őket. David Cameron brit miniszterelnök két hete jelentette be a londoni alsóházban, hogy Nagy-Britannia a jelenlegi parlamenti ciklus végéig, vagyis 2020 májusáig húszezer szíriai menekültet telepít át Nagy-Britanniába a szíriai határok mentén működő menekülttáborokból. London ugyanakkor nem vesz részt az Európai Unió területén tartózkodó menekültek közös elosztását célzó uniós programban, vagyis más EU-tagállamokból nem telepít brit területre menekülteket.

Seehofer: ez a hét az utolsó esély az ellenőrzés visszaszerzésére

Az európai menekültválságban ez a hét az utolsó esély a folyamatok fölötti ellenőrzés visszaszerzésére Horst Seehofer bajor miniszterelnök szerint.

A konzervatív CSU elnöke kedden a párt tartományi törvényhozási frakciójának tanácskozása előtt a bajorországi - egykori benedekrendi - Banz kolostornál (Kloster Banz) adott nyilatkozatában kiemelte: meg kell ragadni a "Németországnak és Európának megadatott utolsó esélyt", hogy nemzetközi együttműködéssel kezelhetővé váljék a menekültprobléma.

A Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaság beszámolója alapján a CSU amerikai mintára egy kontingenseken alapuló megoldást javasol, ami azt jelenti, hogy csak az előre meghatározott számban lehet menekülteket befogadni.

Az egykori kolostorban kialakított oktatási központban csütörtökig tartó tanácskozást megnyitó beszédében Seehofer - a dpa hírügynökség résztvevők beszámolóira hivatkozó jelentése szerint - hangsúlyozta: nem Bajorország lesz az utolsó olyan német tartomány, amely a végsőkig kitart a szabályok mellett, ha nem sikerül döntéseket hozni a szerdai soron kívüli brüsszeli uniós csúcson, illetve a német szövetségi kormány és a tartományok vezetőinek csütörtöki berlini megbeszélésén.

Merkel: Meg kell szüntetni a válságot kiváltó okokat
Az európai menekültválság megoldáshoz küzdeni kell a válságot kiváltó okok megszüntetéséért, a menekültek hazájában és a környező országokban működő menekülttáborokban is - jelentette ki kedden Berlinben Angela Merkel német kancellár Juha Sipilä finn miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után.    Angela Merkel a finn kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón kiemelte: a menekültek beáramlása Európába "nagyon rendezetlenül" zajlik, de ennek ellenére "meg kell, és meg is fogunk birkózni" vele.     Ehhez szükség van a "rend jeleire", így az uniós külső határok biztosítására - mondta a kancellár. Görögország uniós külső határárnak biztosításához pedig elengedhetetlenül szükséges Törökország támogatása - tette hozzá. A globalizáció következtében távoli konfliktusoknak is vannak következményei a németek mindennapjaiban. A menekültválságban így "megtanuljuk, hogy az is befolyásolja az életünket, ha valahol máshol történik valami szörnyűség, és ezen nem tudunk változtatni kerítések építésével" - idézte Angela Merkel szavait az AFP hírügynökség. Juha Sipilä méltatta Németország helytállását a válságban, és rámutatott: Finnország a lakosság nagyságához képest megközelítőleg annyi menekültek fogad be, mint Németország. Hozzátette: Finnország támogatja a 120 ezer menekült tagállamok közötti elosztását célzó javaslatot. Fontosnak nevezte, hogy az uniós belügyminiszterek keddi brüsszeli ülésén a terhek méltányos megosztásán alapuló megállapodás szülessen.

Radikalizálódástól tart a német alkotmányvédelem

Németországban a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) szerint sok menekült könnyű préda lehet a radikális iszlamizmus legerősebb helyi irányzata, a szalafizmus híveinek, és a menekültválság miatt növekedhet a szélsőjobboldali zavargások, valamint a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali csoportok közti összecsapások veszélye is.

A BfV szerint a válságban egymásra találhatnak az erőszakra hajlamos szélsőjobboldaliak, a futballhuligánok és a menekültek tömeges beáramlása miatt feldühödött polgárok. Így kialakulhat egy "kevert szubkultúra, amely jelentékeny eszkalációs potenciállal bír" - emelte ki keddi berlini tájékoztatóján Hans-Georg Maassen, a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat vezetője. Hozzátette, hogy a megerősödő szélsőjobb és az ellenük tüntető szélsőbaloldali csoportok "kölcsönhatása" még inkább fokozza a veszélyt.

A szalafisták főleg a fiatal, felnőtt kísérő nélkül érkező menedékkérők, menekültek behálózására törekedhetnek. Az alkotmányvédelemnek "komoly aggodalmat" okoz, hogy iszlamisták humanitárius segítségnek álcázva menedékkérők térítésén és beszervezésén dolgozva igyekeznek kihasználni a helyzetet - mondta a BfV elnöke. A szalafisták gyakran adománygyűjtő akciókkal, a vallásról szóló beszélgetések szervezésével vagy éppen a hivatali ügyintézéshez felajánlott segítség révén próbálnak a menedékkérők bizalmába férkőzni.

Ugyanakkor a biztonsági szerveknek nincsenek az ellenőrzés próbáját kiálló értesüléseik arról, hogy dzsihadista szervezetek egyedül tevékenykedő merénylőket vagy terrorista sejteket igyekeznek bejuttatni Németországba a menekültek között - emelte ki Hans-Georg Maassen a Der Tagesspiegel beszámolója szerint.

A berlini lap biztonsági forrásokból úgy tudja, hogy egy Nagy-Britanniában működő szalafista csoport támogat egy Bajorországban és Észak-Rajna-Vesztfáliában tevékenykedő másik szalafista csoportot, amely a Segítünk a bajban nevű, látszólag az önzetlen, érdek nélküli segítségnyújtáson alapuló kezdeményezés révén igyekszik behálózni menedékkérőket. Szándékaik azonban nem maradtak rejtve, két észak-rajna-vesztfáliai befogadóállomásról is kitiltották őket - írta online kiadásában a Der Tagesspiegel. 

A BfV adatai szerint a szalafista szubkultúra gyorsan terebélyesedik, az ultrakonzervatív muzulmán vallási irányzat híveinek száma jelenleg 7900 között van, míg júniusban 7500, az év elején pedig 7000 körül volt. Közülük kerül ki az úgynevezett terrorturisták jelentős része. Ők azok a Németországban radikalizálódott, többnyire 30 év alatti muzulmán férfiak, akik a Közel-Keletre utaznak, hogy csatlakozzanak a szíriai polgárháborúban vagy az iraki felkelésben harcoló valamely dzsihadista szervezethez. Számukat jelenleg 740-re teszi az alkotmányvédelem, szemben a júniusi 700-zal. Egyharmaduk már visszatért Németországba, nagyjából 100-an pedig meghaltak a Közel-Keleten. Németországban nagyjából 4 millió muzulmán vallású ember él, ez a lakosság 5 százaléka.

Az európai költségvetés rugalmasabb szabályozását tenné lehetővé, ezért a menekültkrízist „rendkívüli helyzetnek” minősítené az Európai Bizottság (ez azt jelenti, hogy a tagországok költségvetési hiánya meghaladhatja a GDP-arányos három százalékot anélkül, hogy az szankciós eljárást vonna maga után). Pierre Moscovici gazdasági ügyekért felelős uniós biztos elmondta: egyelőre tárgyalják a kérdést, részletekkel később fognak szolgálni, ugyanakkor hozzátette: ez semmiképp sem adhat indokot „költségvetési lazaságra”.

Október 4-ig biztosan nem járnak a vonatok a München-Salzburg vonalon a menekültválság miatt - közölte a Deutsche Bahn (DB) német vasúttársaság. A Budapest-Bécs-Salzburg-München vonalon közlekedő Railjet 90-es járat ideiglenesen csak az ausztriai Salzburgig jár.

A brüsszeli tárgyalások napirendjéről lekerült az a javaslat, amelynek értelmében a menekültek befogadását elutasító tagállamok "kivásárolhatják" magukat – berlini kormánykörök szerint. Korábban arról volt szó, hogy a menekültek befogadása alól mentesülni lehet fejenként hatezer-ötszáz euró befizetésével. Az új elképzelés szerint inkább a határidőket módosítják, hogy valamennyi tagország el tudja fogadni a tervet.

Ötezer, vagyis a kvótarendszer által előírtnál kevesebb, ugyanakkor az eddig vállaltnál több menekültet fogadna be Lengyelország, legalábbis ezt fogják előirányozni a kedd délután esedékes belügyminiszteri találkozón – olvasható egy lengyel lapban. A Rzeczpospolita emlékeztetett az eredetileg előírt szám tizenkétezer, a lengyel kormány korábban pedig kétezer ember befogadásába egyezett bele. A Teresa Piotrowska belügyminiszter által kedden Luxemburgban előterjesztendő javaslat szerint Lengyelország önkéntes alapon háromezer-kilencszáz görögországi menekülttáborokban tartózkodó migránst fogadna be, ezerkétszáz embert pedig Olaszországtól vállalna át.

Milan Chovanec kormányfő úgy fogalmazott, továbbra is meg kívánják őrizni függetlenségüket a menekültkrízis kezelésében. Elmondta: a kvóta szerinte látszatmegoldás, a problémát a gyökerénél kell kezelni, vagyis a kibocsátó országokban, amelyeknek nagyobb támogatást kell nyújtani. Csehország álláspontja szerint nagyon fontos a közös fellépés, és a schengeni határok védelme – tette hozzá.

Szijjártó: a menekültek jogai nagyon fontosak
A menekültek jogai nagyon fontosak, ezért is javasolta Magyarország, hogy az EU vegye át a Szíriával határos országokban a menekülttáborok finanszírozását, így a menekültek jobb körülmények között élhetnének - közölte Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter a tárcának az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében a spanyol miniszterelnök nyilatkozatára reagált. Mariano Rajoy az Onda Cero nevű rádiócsatorna műsorában arról kérdezték, mi a véleménye a magyar kormány migrációs politikájáról, illetve arról, hogy a menekültekkel szemben vízágyút és könnygázt használtak a határon. A spanyol kormányfő azt mondta, nem ért egyet azzal, amit a magyar kormány tesz. Mint mondta, az életben a legfontosabb az ember és az alapvető jogai. A spanyol kormányfő igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy mindenki, aki kéri, megkapja-e a menekültstátust az országban. A menedékjog "az európai civilizáció génjeiben van", a politikai üldözöttek és a háború elől menekülők pedig megérdemlik a figyelmet és a támogatást - hangsúlyozta. 

Milos Zeman cseh államfő Martin Stropnicky védelmi miniszter közelmúltban elhangzott kijelentésére reagálva azt mondta: nem küldhet Csehország több ezer katonát a szíriai határ mellett lévő menekülttáborba, mert a katonákra a hazájukban van szükség, hozzátéve, hogy a határőrzésbe a tartalékosok is bekapcsolódhatnának. Kifejtette a magyar kerítésépítéssel kapcsolatban, hogy jobb ötletnek tartja a határokra hadsereget, rendőrséget és tartalékos a határokra hadsereget, rendőrséget és tartalékosokat küldeni sokat küldeni.  

Román közvélemény-kutatás szerint a románok túlnyomó többsége befogadná Európába a menekülteket, csak azt nem támogatják, hogy Romániában telepedjenek le. A megkérdezettek negyvenkét százaléka szerint a migránsok nagyrészt menekültek, akik a közel-keleti háborúk miatt hagyták el otthonaikat. Arra a kérdésre, hogy miként érintheti a bevándorlási hullám Romániát, a válaszadók csaknem hatvan százaléka azt valószínűsíti, hogy Románia tranzitországgá válik a Közép-Keletről érkezők menekültek és bevándorlók útvonalán. 

Norvégia fokozza a rendőri ellenőrzést a határain
A norvég hatóságok közölték kedden, hogy az ország határain fokozni fogják a rendőri ellenőrzést a menekülthullám miatt. A lépés célja, hogy az észak-európai ország tisztább képet kapjon arról, kik érkeznek a területére, illetve hogy a bevándorlás ellenőrzött módon történjen - magyarázta közleményében az igazságügyi minisztérium, hozzátéve, hogy a rendőrség fogja meghatározni az intézkedések helyét, kiterjedését, jellegét és időtartamát. Norvégia ugyan nem tagja az Európai Uniónak, de részét képezi a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetnek. "Amikor megnövekedett számban érkeznek hozzánk a menekültek, fontos, hogy a hatóságok a lehető leghamarabb fényt derítsenek az országba érkezők kilétére és múltjára, hogy megakadályozzák egyebek között az illegális bevándorlást, és küzdjenek a bűnözés ellen" - jelentette ki Anders Anundsen norvég igazságügyi és közbiztonsági miniszter. A tárcavezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nincs szó a rendszeres határellenőrzés visszaállításáról, sem a konfliktusok elől menekülő emberek menedékjogának korlátozásáról. Hivatalos adatok szerint Norvégiában a múlt héten 1242 menedékkérelmet nyújtottak be, 452-vel többet, mint az azt megelőző héten. A szomszédos Dániában kedden közölt hivatalos menekültügyi statisztikákból kiderül, hogy szeptember 6. és 20. között Németországból legalább 12 400-an érkeztek Dániába, de közülük csak 1500-an kértek menedéket, és valószínűsítik, hogy a többiek más skandináv országokba utaztak tovább.