Külföld

Ezrek torlódtak föl a görög-macedón határon

Egyiptomi határőrök agyonlőttek öt migránst

Feltartóztatják a macedón hatóságok a migránsokat, ezért ezrek torlódtak fel a görög-macedón határon - jelentette az M1 tudósítója. Több iráni, kurd és pakisztáni migráns is tűvel és cérnával varrta be a száját, így tiltakoznak az ellen, hogy a macedón hatóságok gazdasági bevándorlóknak minősítették őket. Sokan tiltakozásul éhségsztrájkba kezdtek. Szijjártó Péter visszautasította az osztrák kancellár Magyarországra vonatkozó kijelentéseit. Egyre kevesebb migráns érkezik a görög határra.

Németországban november eleje óta már csaknem száznyolcvanezer illegális határátlépést regisztrált a szövetségi rendőrség hétfői sajtójelentések szerint. Novemberben az egyre hidegebb idő ellenére magas szinten stabilizálódott a menekülthullám.  

Jelentősen csökkent a Görögországba érkező menedékkérők száma: az égei-tengeri szigeteken hétfőn csupán néhány tucat migránst regisztráltak, holott eddig hónapokon át naponta ezreket vettek nyilvántartásba. A görög bevándorlásügyi minisztérium egyik illetékese hétfőn az AFP francia hírügynökségnek elmondta, hogy a hétvége óta az összes égei-tengeri szigeten néhány száz bevándorlót regisztráltak csak, ami a rossz időjárás mellett betudható annak is, hogy a nyugat-balkáni országok és Szlovénia döntött határaik lezárásáról a gazdasági migránsok előtt.

Agyonlőtték a szudáni migránsokat

Illegálisan próbálták átlépni az egyiptomi-izraeli határt azok a migránsokat, akiket hétfőn agyonlőttek egyiptomi határőrök. A migránsok embercsempészek kíséretében próbáltak átjutni a határon a hajnali órákban. Először figyelmeztető lövéseket adtak le rájuk, de erre nem reagáltak. Amikor megpróbálták letartóztatni őket, az egyiptomi hadsereg közleménye szerint a migránsokat kísérő embercsempészek rálőttek a biztonsági erők tagjaira. A határőrök az ezt követően kialakult tűzharcban öt szudáni állampolgárságú migránst agyonlőttek, hatot megsebesítettem, ötöt pedig sértetlenül vettek őrizetbe. Egy héttel ezelőtt ugyanebben a térségben tizenhat szudáni állampolgár holttestét találták meg, akikkel a szudáni hatóságok szerint szintén az egyiptomi biztonsági erők végeztek.

Nagy a torlódás a görög-macedón határon

Lengyel miniszterelnök: megváltozott a helyzet
Lengyelország nem áll készen arra, hogy hétezer menekültet befogadjon - jelentette ki Beata Szydlo lengyel miniszterelnök hétfőn Varsóban. Szydlo szerint a november 13-i párizsi merényletek után megváltozott a helyzet, és bár az előző lengyel kormány elfogadta hétezer menekült befogadását az uniós kvótarendszer keretében, az új kormány új megoldást sürget.

Feltartóztatják a macedón hatóságok a migránsokat, ezért ezrek torlódtak fel a görög-macedón határon - jelentette hétfőn a helyszínről az M1 aktuális csatorna tudósítja. 
macedón hatóságok a görögök által kiállított papíron feltüntetett nemzetiség alapján választják szét a migránsokat. Az afgánokat, irakiakat, szíreket átengedik, a többieket pedig visszaküldik. Ezért utóbbiak folyamatosan tüntetnek, illetve illegálisan, a drótkerítésen áttörve indulnak el Szerbia felé.
Ez utóbbi annál is inkább nehéz, mert hivatalos papír híján sem busszal, sem vonattal, sem taxival nem utazhatnak, így gyalog vágnak neki az országnak - jelentette a helyszínről a tudósító.

Szijjártó: Az osztrák kancellár valótlanságokat állít Magyarországról
Werner Faymann osztrák kancellár továbbra is valótlanságokat állít Magyarországgal kapcsolatban - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az osztrák politikus egy nyilatkozatára reagálva.
A tárcavezető a Külgazdasági és Külügyminisztérium által az MTI-hez eljuttatott közleményben arra reagált, hogy Werner Faymann az Österreich című ingyenes napilapnak adott interjújában megismételte a Magyarországról érkező migránsok beengedésével kapcsolatban a múlt csütörtöki, a Süddeutsche Zeitung által szervezett gazdasági fórumon mondottakat. Azt állította, hogy Magyarország szeptember 4-én migránsok ezreit küldte Ausztria felé, így neki és Angela Merkel német kancellárnak el kellett döntenie, hogy megakadályoznak-e egy humanitárius katasztrófát, vagy a menekülteket kizárva megkockáztatják annak bekövetkeztét.
A közleményben felidézték: Werner Faymann szerint egyiküknek sem volt kérdés, hogy az emberi méltóság oldalára kell állniuk és nem hagyhatják az embereket éhen halni, nem tagadhatják meg tőlük a szükséges orvosi ellátást. De az is világos mindkettejüknek, hogy a migrációs válságot nem lehet az osztrák vagy a német határon megoldani, ehhez a nemzetközi közösség erőfeszítésére van szükség.
Szijjártó Péter minderre válaszul kijelentette: Werner Faymann továbbra is valótlanságokat állít Magyarországgal kapcsolatban, és "attól, mert sokszor mondja, a hazugság nem válik igazsággá".
Hangsúlyozta: az igazság az, hogy Magyarország nem küldött több ezer bevándorlót szeptember 4-én Ausztria felé, sőt egyetlen embert sem küldött. Magyarország az illegális bevándorlóknak a hivatalos befogadóállomásokon ellátást és szállást biztosított. A migránsok jelentős része azonban egyre agresszívebbé vált, nem volt hajlandó együttműködni a hatóságokkal, és "eleget téve a német meghívásnak" elindult Ausztria és Németország felé - idézte fel a történteket.
A külügyminiszter kiemelte: jó lenne, ha az osztrák kancellár is "hagyná, hogy az úgynevezett valóság nála is felkapcsolja a lámpát". Ez sokat segítene a helyzet átlátásában - tette hozzá Szijjártó Péter.

A torlódások és több napja tartó várakozás, valamint türelmetlenség miatt a macedón hatóságok arra figyelmeztettek hétfőn is, hogy incidensek történhetnek a migránsok vagy a migránsok és a rendőrök között a görög-macedón határon - számolt be róla a szerbiai közszolgálati televízió (RTS).
Gjorge Ivanov macedón elnök arra figyelmeztetett vasárnap, hogy az a mintegy ezer ember, aki nem háborús övezetből érkezett, lassítja, illetve akadályozza azok átengedését is, akiknek megfelelő papírjaik vannak, így akár háromezer olyan ember is a görög oldalon rekedhetett a hét végén, aki háborús övezetből menekült.
Szerbia is csak azokat engedi be, akik háború sújtotta övezetből érkeznek, és rendelkeznek korábban kiállított regisztrációs papírokkal, így a szerb-macedón határ melletti Presevóban jelentősen csökkent a migránsok száma. Hétfő délelőttig mintegy 1500 embert vettek nyilvántartásba, akik a szerb-horvát határ melletti Sid felé folytatták útjukat. Onnan - további ellenőrzések után - vonattal szállítják őket tovább Horvátország és Szlovénia felé.
Rados Djurovic, a menedékkérők védelmével foglalkozó központ vezetője az RTS reggeli híradójában törvényellenesnek nevezte, hogy a hatóságok származási ország szerint osztályozzák a migránsokat, és nem engedik be azokat, akik gazdasági bevándorlóknak számítanak. Mint mondta: egy egész népet nem lehet gazdasági migránsnak minősíteni, és ezzel az emberi jogok, valamint a menedékjogról szóló törvény megsértését kockáztatja Szerbia.
Szerinte azok, akiket nem engednek be, alternatív útvonalakat választanak majd, illetve erősödhet az embercsempészet, és növekedhetnek a bűnözők bevételei is. "Ez nem fogja megállítani őket abban, hogy Nyugatra menjenek" - fogalmazott Rados Djurovic.

Tűvel varrták be a szájukat

A migránsok tettükkel azt üzenték: bármire képesek azért, hogy folytathassák útjukat Nyugat-Európába. A helyi beszámolók szerint jelenleg mintegy ezerháromszáz ember várakozik arra a görög-macedón határon, hogy enyhüljenek a belépési feltételek. Egy részük minden segítséget elutasít, sem élelmet, sem ivóvizet, sem takarót nem fogad el a segélyszervezetektől. „Nem vagyunk terroristák” és „Szabadságot akarunk” - skandálják.

Objektum doboz

HRW: Törökország menekülteket küld vissza Szíriába
A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet szerint Törökország az elmúlt hónapokban számos olyan szír menekültet utasított ki, aki legálisan érkezett az ország határára, nem hagyva más megoldást neki, mint hogy illegális úton, csempészektől kérjen segítséget.
A török határ lezárása arra kényszeríti a várandós nőket, gyerekeket, az idős és beteg embereket, hogy a határőröket kijátszva próbáljanak menekülni a szíriai háború borzalmai elől - mondta Gerry Simpson, a civil szervezet egyik tagja Isztambulban, aki 51 szír menekült beszámolóját gyűjtötte össze.     "Megpróbáltunk átjutni Törökországon, de a rendőrség hamar letartóztatott" - idézett a civil szervezet egy menekülőt, aki a szíriai Hamából jött.
"Elvezettek egy katonai bázisra, ahol már 200 szíriai volt, köztük nők és gyermekek (...), másnap pedig elvittek minket a határhoz és azt mondták, térjetek vissza Szíriába" - tette hozzá.
Simpson hangsúlyozta: Törökország eddig nagylelkűen otthont adott a szír menekülteknek, és joga van határai biztosítására, de nem kellene visszaküldenie a menedékkérőket a háborús övezetbe.
A szíriai polgárháború 2011-es kirobbanása óta Recep Tayyip Erdogan török elnök iszlamista-konzervatív rendszere, amely esküdt ellensége Bassár el-Aszad szíriai elnöknek, befogadta a szomszédos országból menekülőket. Az országban ma már több mint 2,2 millió szíriai él anélkül, hogy Ankara menekültstátust vagy politikai menedékjogot biztosítana számukra.
Az országot szövetségesei régóta azzal vádolják, hogy nem tesz eleget a Szíriába tartó, és az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezethez csatlakozni akaró dzsihadista fiatalok megállítására. Törökország emiatt néhány hónappal ezelőtt megerősítette határai ellenőrzését.
Az ankarai vezetés megsokszorozta a letartóztatásokat, és az IÁ-hoz közel álló harcosok kiutasítását, különösen június (az akkori parlamenti választások) óta, valamint azt követően, hogy három robbantásos merényletet is elkövettek Törökországban a dzsihadisták. Ezek közül a legutóbbi, október 10-ei fővárosi merénylet 103 halálos áldozatot követelt.

Egyre több menekültkérelmet nyújtanak be Ausztriában
Egyre több menekültkérelmet nyújtanak be Ausztriában, Salzburgban már az odaérkezők 20 százaléka szeretne az országban maradni.
Egy salzburgi tanácsos szerint feltehetőleg a hideg idő miatt csökkent az emberek mobilitása, és mire Ausztriába érnek, már több ezer kilométert hagytak maguk mögött. Hozzátette: mivel Németország egyértelműen kijelentette hogy az Iránból, Afganisztán és Irakból érkezőknek kevesebb esélyük van a menekültstátus megszerzésére, ezért ezek az emberek inkább Ausztriában maradnak.
Salzburgban egyre több menedékkérőt kell elhelyezni, ezért a lehető leggyorsabban igyekeznek szükségszállásokat felállítani. A város vezetése azonban emberjogilag aggályosnak tartja, hogy ezeken a szállásokon csupán ágyak vannak, tusolók nincsenek.
Ausztriában januártól októberig 63 ezer, míg 2014-ben 28 ezer, 2013-ban 17 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be. A kormány az év végéig több mint 95 ezer benyújtott és mintegy 25 ezer elfogadott menekültkérelemmel számol. Előreláthatólag az idén menekültstátust szerzők fele családegyesítési igényét is jelzi majd. Az osztrák külügyminiszter szerint amennyiben megállítható a migránsáradat, úgy 2016-ban 40 ezer jóváhagyott kérelem is születhet, amennyiben továbbra is sokan érkeznek, úgy ez a szám csak emelkedhet.
A tárca adatai szerint idén októberben adták be a legtöbb, a tízezret meghaladó menekültkérelmet, a legkevesebbet, csaknem háromezret pedig márciusban nyújtották be. Míg az év közepén átlagosan napi 300, úgy szeptember óta napi 600 kérelmet nyújtanak be Ausztriában. Szeptemberben az Ausztrián átutazók mindössze hat százaléka kérvényezte a menekültstátuszt.
A Der Standard korábbi beszámolója szerint míg 2006-ban 400, 2009-ben ezer, 2014-ben több mint kétezer, addig idén eddig több mint hatezer menekültkérelem érkezett kísérő nélkül érkező kiskorúaktól. Közülük négyezren Afganisztánból, 800-an Szíriából és 300-an Irakból jöttek.
A tiroli szociális szolgálat (TSD) adatai szerint Tirolban a menekültkérelmet benyújtók látogatják leginkább a nyelvi kurzusokat, 5000 emberből 3500-an éltek a német tanfolyam lehetőségével. A felnőttek körében az A1-es szintű alapfokú kurzusok a legnépszerűbbek, a gyerekek az óvodában vagy az iskolai oktatás keretein belül kezdik el a nyelv elsajátítását.
Míg idén 300 nyelvi kurzusra 400 ezer eurót fordítottak, addig a következő évben már csaknem egy millió eurós keret áll majd rendelkezésre. A szociális szolgálat tapasztalatai szerint amint az emberek megkapják a menedékjogot, abbahagyják a tanfolyamot, azonban amikor munkakeresésbe kezdenek, folytatják a nyelvi kurzusokat.
Számos fiatal menedékkérő szeretne tanulmányokat folytatni Ausztriában, ehhez azonban jobb, B2-es szintű nyelvtudás szükséges. A szociális szolgálat adatai szerint a menedékkérők iskolázottsági szintje igen különböző, hiszen a Szíriából vagy Iránból érkezők általában jó képzettségűek, azonban azoknak, akik Afganisztánból és az afrikai országokból jöttek, átlagosan alacsonyabb az iskolázottságuk.