Európai Bizottság: Az unió alapértékei nincsenek veszélyben Magyarországon

Sajtótájékoztatóján Timmermans arról számolt be, hogy a biztosok kollégiuma Jean-Claude Juncker elnök kezdeményezésére "aktuális magyarországi témákat" vett napirendre a szerdai ülésén, megvizsgálták, hogy a kormány egyes közelmúltbeli intézkedései összhangban állnak-e az uniós joggal. Példaként említette a felsőoktatási törvény előző heti módosítását, a civil szervezetek átláthatóságáról szóló jogszabályt, a menedékkérők fogva tartását lehetővé tévő rendeletet, illetve a roma gyerekek iskolai szegregációját.

Bejelentette, hogy vizsgálatot indítanak a magyar felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban, amely sokak szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU). Mint mondta, azt fogják vizsgálni, hogy a módosítás összhangban áll az uniós alapértékekkel. Szerinte a lépés érinthet uniós jogot, meg kell vizsgálni például, hogy a törvény sérti-e a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát. Hozzátette, az objektív, tényeken alapuló vizsgálatot a lehető leghamarabb le akarják zárni.
A bizottság szerint aggodalomra ad okot a magyarországi helyzet, ezért igyekszik reagálni a felmerült jogi aggályokra április végéig, ezt követően pedig számba kell venni, milyen eszközök állnak rendelkezésre az uniós értékek betartatásához - fogalmazott Timmermans.
A Magyarországgal szemben jelenleg folyó kötelezettségszegési eljárások kapcsán elmondta, a következő szintre fognak lépni, amennyiben úgy látják, hogy nincs előrelépés. Hozzátette, véleménye szerint megoldást tudnak majd találni a vitás kérdésekre, ha nem, akkor pedig az Európai Unió Bírósága fog dönteni a jelenlegi és az esetleges jövőbeni ügyekben.
A holland biztos időszerűnek nevezte, hogy az Európai Bizottság politikai párbeszédet kezdjen Budapesttel. Kiemelte, hogy a magyar hatóságok a fennálló nézetkülönbségek ellenére eddig mindig nyitottak voltak a párbeszédre és az együttműködésre, és ebben a tekintetben más a helyzet, mint Lengyelország esetében, amely elutasítja a dialógust a jogállamisági kérdésekben.
Újságírói kérdésre válaszolva Timmermans elmondta, abban is különbség van Lengyelország és Magyarország esete között, hogy úgy látják, előbbiben rendszerszintű fenyegetés éri a jogállamiságot, utóbbiban viszont egyelőre pusztán konkrét vitás kérdésekről folytatnak párbeszédet. Hozzátette, nincs szó bizonyos uniós tagországok "kipécézéséről", a bizottság "politikailag színvak", nem foglalkozik a kormányok összetételével - fogalmazott.
Hangsúlyozta, átfogó képet szeretnének kapni arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök milyen irányba kormányozza Magyarországot, s úgy véli, ez mindenki számára hasznos lenne.
Az alelnök arról is beszámolt, hogy Orbán Viktor várhatóan részt fog venni az Európai Parlament április végi plenáris ülésén Brüsszelben, hogy elmondja az álláspontját a Magyarországgal kapcsolatban megfogalmazott aggodalmakról.
Timmermans emellett arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság saját válaszokkal fog előállni a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! nevű kampányára. Kijelentette, "nagyon világosan" állást fognak foglalni a nemzeti konzultáció kérdéseiben, és azon véleményének is hangot adott, hogy "nem az illiberalizmus a jövőbe vezető út".

Határozottabb fellépést sürgetett a magyar kormánnyal szemben az Európai Parlament (EP) szociáldemokrata és liberális frakciója, miután az Európai Bizottság szerdán bejelentette, hogy politikai párbeszédet kezd a jogállamiság magyarországi helyzetéről.

Gianni Pittella, a szociáldemokrata frakció (S&D) vezetője üdvözölte a brüsszeli testület lépését, ugyanakkor leszögezte, hogy annak csak akkor van értelme, ha a bizottság készen áll szankciók fenyegetésével nyomatékot adni a fellépésének.
"Ez csak az első lépés, a vizsgálat lezárása után a bizottságnak készen kell állnia rá, hogy szankciókat és konkrét intézkedéseket rendeljen el, amennyiben Orbán Viktor nem változtat a politikáján" - hangsúlyozta az olasz politikus.
"A magyar kormány döntése, amellyel gyakorlatilag bezárja a komoly elismertségnek örvendő Közép-európai Egyetemet, csak a legutolsó azon intézkedések sorában, amelyek sértik az unió alapértékeit" - fogalmazott.
Az S&D emellett ismételten felszólította a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppártot (EPP), hogy zárja ki "Orbánt és a haverjait".
Később a liberális frakció (ALDE) is közleményt adott ki, amelyben sérelmezte, hogy az Európai Bizottság nem indította meg Magyarországgal szemben az úgynevezett jogállamisági mechanizmust, mindössze "komoly párbeszédet" kezdeményezett Budapesttel.
"Múlt vasárnap 80 ezer ember vonult utcára Budapesten, hogy tüntessen az akadémiai szabadsággal szembeni illiberális fellépés ellen és szolidaritást sürgessen az Európai Uniótól. Rendkívül kiábrándító, hogy erre a bizottság csak egy vállrándítással tudott válaszolni" - közölte Sophie in 't Veld, a képviselőcsoport alelnöke.
"Ha a tagországok egyoldalúan dönthetnek arról, hogy tiszteletben tartják-e a liberális demokrácia európai értékeit, az a jelenlegi formájában a végét jelenti az európai projektnek" - tette hozzá, a jogállamisági mechanizmus megindítását sürgetve.
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője úgy vélekedett, hogy a bizottság "szerdai, egyhangúan meghozott döntése világos jelzés, hogy elfogyott a türelem Orbánnal szemben".
"Ha a kormány továbbra is kitart Európa-ellenes politikája mellett, annak rendkívül súlyos következményei lesznek minden magyar polgár számára. Ez Orbán utolsó lehetősége, hogy visszaforduljon a Magyarországot az Európai Unión kívülre vezető útról. Azt, hogy mire számíthat, ha nem így lesz, azt megmutatták az elmúlt napok tömegtüntetései. Nem fogjuk hagyni, hogy hatalomvágya tönkretegye az országunkat, gyermekeink jövőjét" - írta az MTI-hez is eljuttatott közleményében a képviselő.