Európa mentességet kér a másodlagos szankciók alól Washingtontól

A Reuters hírügynökség szerdán közölt értesülései szerint az Iránnal kötött nemzetközi atommegállapodás európai aláírói, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia pénzügy-, illetve külügyminiszterei, valamint az unió kül- és biztonság politikai főképviselője levelet írtak amerikai kollégáiknak, hogy hangsúlyozzák az egyezség fenntartása iránti elkötelezettségüket.

A június 4-i keltezésű dokumentumban szorgalmazták, hogy az Egyesült Államok mentesítse a másodlagos szankciók alól az olyan kulcsfontosságú ágazatokban jelenlévő európai cégeket, mint a gyógyszeripar, egészségügy, energiaipar, autógyártás, légi közlekedés, infrastruktúra és a bankszektor. A miniszterek azt is kérték, hogy ne zárják ki Iránt a legnagyobb nemzetközi bankközi fizetési rendszerből, a SWIFT-ből.

Kérésüket azzal indokolták, hogy ha Irán kilép a nemzetközi atomalkuból, az destabilizálhat egy olyan régiót, ahol katasztrofális hatásai lennének az újabb konfliktusoknak. Donald Trump amerikai elnök május 8-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomszerződésből, és aláírta azt a rendeletet, amellyel visszaállította az Irán elleni büntető intézkedéseket. Így 90, illetve 180 nap múlva ismét érvényes lesz az atomalkuban feloldott összes, Irán energetikai, autóipari és pénzügyi ágazatát sújtó szankció, ha csak ez idő alatt nem sikerül új megállapodást kidolgozni. Az egyezmény többi aláírója, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Kína, Oroszország, valamint az Európai Unió azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy kitart az egyezmény mellett, amíg Irán is így tesz.

Az Egyesült Államok a másodlagos szankciókkal megtilthatja az Iránban aktívan működő külföldi vállalatok kereskedését amerikai cégekkel vagy amerikai bankok közreműködésével, és ezzel lényegében lehetetlenné teszi más országok iráni beruházásait és egyéb gazdasági ügyleteit.

Jóváhagyta az úgynevezett blokkoló rendelet frissített változatának aktiválását szerdán az Európai Bizottság, amely ezzel megtiltaná az európai cégek számára, hogy eleget tegyenek az Irán elleni amerikai szankcióknak, így próbálva életben tartani az Egyesült Államok által nemrég egyoldalúan felmondott iráni nukleáris megállapodást.

Az eredetileg 1996-ban elfogadott rendelet frissítésével büntetés terhe mellett megtiltanák az érintett európai vállalatok számára, hogy a korlátozások miatt felszámolják üzleti kapcsolataikat Iránnal, valamint kimondanák, hogy nem ismerik el az amerikai szankciókat kikényszeríteni hivatott bírósági ítéleteket.

Az Európai Parlamentnek és az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak két hónapja van rá, hogy tiltakozását fejezze ki a tervezett rendelkezések ellen, amennyiben erre nem kerül sor, akkor azok legkésőbb augusztus elején, az újonnan elrendelt amerikai szankciók érvényesítésekor hatályba lépnek.

Korábban a brüsszeli testület hangsúlyozta: mindez még leállítható, ha megváltoznak a politikai körülmények, például az Egyesült Államok kivételt tesz európai szövetségeseivel a szankciók terén. A bejelentés szerint a bizottság emellett lehetővé teszi majd az Európai Beruházási Bank számára, hogy segítse az európai vállalatok iráni befektetéseit, bár szakértők szerint ez még nem jelenti azt, hogy az EIB-nek kötelező is lesz így eljárnia, az erről szóló döntést a szervezet kormányzótanácsa hozhatja meg.

A bizottság rámutatott, hogy az amerikai büntetőintézkedések kihatással lesznek az európai vállalatokra is, ezért mindent meg kell tenni a védelmük érdekében. Közleményében a testület kiemelte: az Európai Unió eleget fog tenni a vállalásainak egészen addig, amíg Irán ezt teszi, ugyanakkor elkötelezett a továbbra is kulcsfontosságú partnernek és szövetségesnek számító Egyesült Államokkal való együttműködés fenntartása mellett".