Külföld

„Európa megvédéséhez az egész kontinensen érvényre kell jutnia a magyarok szabadságszeretetének”

Gulyás Gergely Berlinben, Varga Mihály Bernben emlékezett meg az 1956-os forradalom hőseiről

Az európai identitás és létforma megvédéséhez az egész kontinensen érvényre kell jutnia a magyarok évszázadok óta folytatott küzdelmeit vezérlő szabadságeszménynek - hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulója alkalmából a berlini magyar nagykövetségen rendezett megemlékezésen.

Gulyás Gergely ünnepi beszédében Kossuth Lajos szavait idézve kiemelte: "mindent a népért, mindent a néppel együtt, semmit a népről a nép feje felett, ez a demokrácia".

Varga Mihály: Az '56-os forradalom a magyar történelem velünk élő része
Az 1956-os forradalom és szabadságharc a magyar történelem olyan része, amely "máig velünk él, jelen van döntéseinkben, a magyarság egységébe vetett hitünkben és a világról alkotott gondolatainkban" - mondta a pénzügyminiszter csütörtökön Bernben a tárca tájékoztatása szerint.
Varga Mihály a svájci magyar nagykövetség október 23. alkalmából rendezett ünnepségén arról beszélt: Svájc több mint 12 ezer elüldözött magyart fogadott be az ország szovjet megszállása után, népességszámához és területéhez viszonyítva egyetlen másik állam sem adott otthont ilyen sok magyar embernek.
A magyar nép évtizedeken át őrizte a forradalom eszméit, mert csak ez adott erőt ahhoz, hogy hihessenek abban, lehet még szabad az ország és egységes a nemzet - hangsúlyozta Varga Mihály.
Azt mondta: a magyarok, akik 1989-90-ben vetették le végleg a kommunizmus igáját, amikor 1956-ra emlékeznek, a jövőre is gondolnak.
Arra a független országra, amelynek polgárai biztonságban élnek, amely maga dönt sorsáról, és az emberek munkájának köszönhetően a legfejlettebb országok közé emelkedik - tette hozzá a miniszter.
Nem csak az '56-os forradalom idején segítette Svájc hazánkat - hívta fel a figyelmet Varga Mihály.
Amikor a rendszerváltozáskor Magyarország végérvényesen elindult az európai demokráciák útján, Svájc számos ponton támogatta, hogy demokratikus rendszere kialakuljon, gazdasága egészséges szerkezetűvé váljon - közölte a miniszter, kiemelve, hogy ez a segítő szándék ma már az Európai Unió viszonyaihoz alkalmazkodásban is segíti Magyarországot.
A miniszter megköszönte, hogy Svájcban megértik és megértetik a külvilággal Magyarország egyediségét, illetve az európai színességben is megőrzendő értékeit, amelyek között - mint mondta - első helyen áll 1956 szelleme, a szabadság utáni vágy.

 

Hangsúlyozta, hogy ez a felfogás vezérelte a magyarok szabadságküzdelmeit, és Európában is ennek kell érvényesülnie a "rövid-, közép- és hosszú távon is veszélyeztetett" identitás és létforma megvédéséhez.

Mint mondta, a nagy ünnepek nemcsak a régmúltról, hanem a jelenről is szólnak, a mai európai politikát Magyarországról szemlélve pedig Ronald Reagan néhai amerikai elnök alakja ötlik fel, aki a szovjet viccek gyűjtője volt, és némelyeket el is mesélte Mihail Gorbacsov szovjet vezetőnek. 

Az egyik ilyen viccben az amerikai azt mondja, hazájában akkora a szabadság, hogy elmehet a Fehér Házba, rácsaphat az asztalra és kimondhatja, nem teszik, ahogyan az elnök vezeti az országot. A szovjet azzal válaszol, hogy ekkora szabadság az ő hazájában is van, hiszen bárki felmehet a Kremlbe, az asztalra csaphat és kimondhatja, nem tetszik, ahogyan Ronald Reagan vezeti az Egyesült Államokat - fejtette ki Gulyás Gergely, derültségére a több száz fős hallgatóságnak, amelyben  magas rangú német politikusok is voltak, köztük Reiner Haseloff Szász-Anhalt tartományi miniszterelnök.

Gulyás Gergely hozzátette: a "demokratikus legitimáció hiánya" révén az Európai Bizottságnál azt ugyan bárki szabadon elmondhatja, hogy nem tetszik neki, ahogyan a magyar miniszterelnök kormányozza országát, de ha azt mondja, nem tetszik, ahogyan az Európai Bizottságot vezetik, "automatikusan megkapja az EU-fóbia és az EU-ellenesség bélyegét", és "kirekesztéssel számolhat".

A miniszter a megemlékezés után a közmédiának adott nyilatkozatában hangsúlyozta: 1956 megmutatta, hogy "a szabadságvágy erősebb, mint a diktatúra, és a diktatúrának semmiféle demokratikus legitimációja nincsen", most pedig, jó néhány évtized elteltével "azt látjuk, hogy ezeket az alapokat újra és újra tisztázni kell, hiszen úgy tűnik, hogy Európában a legújabb időszakban már a demokrácia sem számít".

Különösen Nyugat-Európában erős az a "szellemi irányzat, amely semmibe veszi a választói akaratot, a népszuverenitást, az emberek szabadságát, döntését, választását és a demokratikus legitimációt".

Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezve tudatosítani kell, hogy "mégiscsak azért küzdöttünk, hogy azok döntsenek Magyarországon, akiket demokratikusan választottak meg, hogy a nép akarata érvényesülhessen minden területen és szabadság legyen" - mondta Gulyás Gergely.