„Észak-Korea mestere a feszültségkeltésnek”

Csoma Mózes példaként említette, hogy 1994 tavaszán a maihoz hasonló volt a feszültség. Akkor a Clinton-adminisztráció Jimmy Carter exelnököt küldte békeközvetítőként Észak-Koreába, és a tárgyalások rendezték a helyzetet - idézte fel. Phenjan teljesen tisztában van azzal, hogy ha válaszcsapást provokálna ki Amerika részéről, akkor az a rezsim megszűnéséhez vezetne - tette hozzá.

Az egész észak-koreai identitás a történelem során a kínaiaktól, a mongoloktól és a japánoktól elszenvedett sérelmekre épül. Ezért a rezsim azt hangsúlyozza, hogy katonailag erősnek kell lennie az országnak, mert akkor meg tudja védeni magát, vagyis ilyen szempontból a mai a tökéletes állapot - mondta. A rakétakísérletek és nukleáris próbarobbantások hidegen kiszámított lépések, miközben európai szemmel öntörvényűnek tűnnek - közölte a tanszékvezető.

Arról is szólt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn tárgyal az Észak-Koreát sújtó szankciók szigorításáról, amellyel a többi között megtiltanák a nyersolaj importját és a textiltermékek exportját. Az a kérdés, hogy a vétójoggal rendelkező Oroszország és Kína miként viszonyul ehhez. Az biztos, hogy a nyersolajstop hónapok alatt teljes káoszhoz vezetne Észak-Koreában - mondta el Csoma Mózes.

Londoni stratégiai elemzők szerint hatástalan lenne az Észak-Korea ellen fontolóra vett nyersolajembargó, mivel az országnak jelentős szénkészletei vannak, és elsajátította a szén cseppfolyósításának technológiáját is.

A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) szakértői hétfőn ismertetett tanulmányukban kiemelik, hogy Észak-Korea kizárólag Kínából importál nyersolajat, és kérdés, hogy Kína tartaná-e magát a phenjani rezsim elleni esetleges nemzetközi olajembargóhoz.

Az IISS értékelése szerint azonban a kínai olajszállítások leállása esetén is "nagyon valószínűtlen", hogy az embargót az észak-koreai gazdaság komolyabban megsínylené, és még valószínűtlenebb a rezsim összeomlása. Észak-Korea ugyanis valójában nincs rászorulva a kínai olajra, és "nem szükségből, hanem pusztán kényelemből" importál folyékony szénhidrogéneket Kínából. Ha ez az importforrás bezárulna, akkor szilárd szénhidrogénféléket cseppfolyósítana, és ilyen energiahordozókból bőséges készletei vannak.

Iparági adatokat idézve a londoni elemzőműhely tanulmánya azt írja, hogy Észak-Korea tavaly napi 15 ezer hordó nyersolajat és hatezer hordó finomított olajszármazékot vásárolt Kínától; ez Nagy-Britannia napi nyersolajfogyasztásának 1 százaléka. A valós kérdés azonban nem is az, hogy Észak-Korea mennyi olajat fogyaszt - és így mennyire lenne érzékeny az olajellátás leállására, illetve Kína milyen befolyást tudna gyakorolni rá az olajembargóval -, hanem az, hogy olajfogyasztásának mekkora hányadát tudná más helyettesítő forrásokból pótolni.

Az IISS hétfői tanulmánya szerint az amerikai és a kínai széncseppfolyósító üzemek betáplálási és kibocsátási rátájából kiszámíthatóan Észak-Koreának hozzávetőleg hatmillió tonna szenet kellene cseppfolyósítania ahhoz, hogy teljes egészében pótolni tudja éves nyersolajfogyasztását. Ennél azonban sokkal nagyobb tartalékai vannak: a rendelkezésre álló legfrissebb számok alapján 2015-ben 25 millió tonna jó minőségű antracitszenet exportált, főleg Kínába, és ezzel Észak-Korea jelenleg a világ legnagyobb antracit-exportőre.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tavaly elfogadott 2321. számú határozata évi 7,5 millió tonnában szabta meg a nemzetközi közösség számára az Észak-Koreától évente importálható szén mennyiségét, így Phenjannak még bőségesebb készletei vannak a cseppfolyósításra - áll az IISS tanulmányában.

A stratégiai kutatóintézet szerint az nem egyértelmű, hogy Észak-Koreának megvannak-e a gyártókapacitásai a széncseppfolyósítás azonnali megkezdéséhez, és ahhoz, hogy egyik napról a másikra ebből a forrásból pótolni tudja az olajimportot. Arra viszont bizonyítékok vannak, hogy Észak-Korea a széncseppfolyósítás alaptechnológiáját már kidolgozta, és a múltban ipari méretekben már alkalmazta is. Emellett egyes haszonnövényekből dízelüzemanyagot és etanolt is tudna gyártani.

Az IISS szakértői szerint mindezek alapján valószínűtlen az észak-koreai atomfegyver-fejlesztési program szította válság megoldása még abban az esetben is, ha sikerülne rávenni Kínát az Észak-Koreába irányuló olajexport leállítására.