Külföld
Erőszaktól tart a polgármester Kósz szigetén
Sebastian Kurz: az EU nem hagyhatja magára a Nyugat-Balkánt
A február 15-i határidőre megkezdik működésüket a menekülteket fogadó hot spotok a görög égei-tengeri szigeteken, illetve a kontinensen befejezik két, úgynevezett áthelyezési központ felállítását is - közölte hétfőn Panosz Kammenosz védelmi miniszter.
Belefulladt 33 migráns az Égei-tengerbe
Legalább 33 migráns fulladt hétfőn az Égei-tengerbe, mert az őket szállító két hajó felborult. A két baleset a török partok közelében történt, egymástól függetlenül. A török parti őrség csak hét migránst tudott kimenteni a vízből. A görög miniszterelnöki hivatal január végi közleménye szerint Számosz, Leszbosz, Híosz, Kósz és Lérosz szigetén felgyorsítják a központok építkezési ütemét és a kontinensen befejezik két, úgynevezett áthelyezési központ felállítását. Annak érdekében, hogy a létesítményeket két héten belül átadhassák, a védelmi minisztérium is bekapcsolódik a munkálatokba. A belügyminisztérium vállalta, hogy időben kiképzi a személyzetet, hogy képes legyen a migránsok regisztrálására.
A görög kormány az Európai Unió nyomására tett ígéretet arra, hogy február közepére hot spotokat létesít a török partok közelében fekvő öt szigeten, hogy szorosabb ellenőrzés alá tudják vonni a török-görög tengeri határon át Európába irányuló migránsáradatot. Az athéni kormány azután szánta el magát erre a lépésre, miután felvetődött, hogy ki kellene zárni az országot a schengeni térségből. Leszbosz, Híosz, Számosz és Lérosz lakossága elfogadta ezt az intézkedést, de Kósz hatóságai kezdettől fogva elutasították, attól tartva, hogy a migránsok hosszú távú jelenléte súlyosan visszaveti a helyiek legfőbb megélhetési forrásának számító idegenforgalmat. Kormányzati tisztségviselők ezzel szemben azt hangoztatták, hogy csupán egy, a szélsőjobb erők által támogatott kisebbség áll a kószi tiltakozások mögött.Görögországban jelenleg csak egy hot spot működik. Tavaly több mint egymillió migráns, illetve menekült érkezett Európába a török partvonalhoz közeli görög szigetekre. Az uniós határőrizeti ügynökség felmérése szerint a számuk a tél beálltával sem csökkent jelentősen.
Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter a nap folyamán ismételten azzal vádolta Athént, hogy nem vet be elég hajót az Európai Unió határainak védelmében a Földközi-tengeren. Az osztrák tárcavezető magyarázatot követelt a görög kormánytól arra, hogy "miért nem veti be ütőképes haditengerészeti flottáját polgári feladatokra". Ugyanakkor megjegyezte, hogy más államok is a hadseregük segítségével ellenőrzik saját határaikat, és Olaszország, illetve Németország is küldött hadihajókat a menekültáradat kezelésére.
"A kormány álljon el a hot spotoktól!"
"Annak a veszélynek tesszük ki magunkat, hogy áldozatokat kell majd elsiratnunk, és ellenőrizhetetlen helyzetbe sodródunk" - figyelmeztetett Jorgosz Kiricisz, Kósz szigetének polgármestere Alekszisz Ciprasz miniszterelnökhöz intézett nyílt levelében.
Halálra fagyott két nő a török-bolgár határon
Kihűlés miatt meghalt két iraki menekült nő, miközben úszva próbált meg átkelni a török-bolgár határon, úszva, egy folyón keresztül. A térségben fagypont körül van a hőmérséklet. Az áldozatok - egy 14 és egy 30 éves nő - egy 19 fős migránscsoporthoz tartoztak. Vasárnapra virradó éjjel léptek be Bulgária területére, és állításuk szerint Irakból érkeztek, de ezt nem igazolták. A csoportra a határőrök figyeltek fel, de a két nő akkor már halott volt. A többi menedékkérőt, köztük tíz gyereket, Burgaszba szállították. Ketten kómában fekszenek.Az Égei-tengeren, a török partok közvetlen közelében fekvő Kósz három lakosa sebesült meg a múlt héten, amikor összecsaptak a biztonsági erőkkel a regisztrációs központ megépítésére kijelölt helyszín közelében, nem sokkal azután, hogy a kormány rendőri erősítést küldött oda.
Kiricisz hibának nevezte a kószi hot spot létrehozásáról hozott döntést, s arra kérte a miniszterelnököt, hogy a feszültség enyhítése érdekében adjon utasítást a rohamrendőri egységek visszavonására.
A rendőri szakszervezetek ugyanakkor arról számoltak be, hogy a rendőrök feldühödött, vadászpuskákkal és dinamittal felszerelkezett helyiekkel találták magukat szembe. "Eddig már négy kollégánk sebesült meg" - hangoztatta a POASY szakszervezeti szövetség.
„Horvátország nem akar menekültelosztó központtá válni”
Horvátország nem akar menekültelosztó központtá válni, és ugyan egyetért a görög-török uniós külső határ ellenőrzésének fontosságával, de a macedón-görög határ védelmének megerősítését is fontosnak tartja - mondta a horvát külügyminiszter hétfőn Berlinben a német diplomácia vezetőjével folytatott megbeszélése után. Miro Kovac a vendéglátójával, Frank-Walter Steinmeierrel tartott sajtótájékoztatón nagyon jónak nevezte az osztrák-szlovén-horvát-szerb-macedón együttműködést. Hozzátette, hogy "természetesen" Görögországot is be kell vonni a menekültválság kezelését szolgáló közös munkába, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy már horvát rendőrök is dolgoznak Macedóniában. Ezzel szemben Frank-Walter Steinmeier kiemelte, hogy nem lehet Görögország "kirekesztésével újradefiniálni az EU külső határait", és azt mondta, hogy "több őszinteségre" van szükség a válságkezelésről folytatott diskurzusban. Megjegyezte: sokan kettős beszédet alkalmaznak, a sajtóban a határok lezárásáról, zárt ajtók mögött viszont ellenőrzésről és regisztrációról szólnak.
Újabb menekültügyi szigorításokat sürget a CDU egyik vezetője
Németországban további menekültügyi szigorításokat sürget az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik alelnöke. Thomas Strobl egy hétfői lapinterjúban kifejtette, hogy meg kell nehezíteni a határozatlan idejű tartózkodási engedély megszerzésének feltételeit.
A márciusi helyi törvényhozási (Landtag) választásra készülő Baden-Württemberg tartományi CDU-szervezet vezetője a Die Welt című lapban megjelent interjúban hangsúlyozta: szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy a menekültek három év után "gyakorlatilag automatikusan" megkapják a határozatlan időre szóló tartózkodási engedélyt, függetlenül attól, hogy "legalább kezdő szinten megtanultak-e németül és képesek-e eltartani magukat".
Ez a gyakorlat hátráltatja a társadalmi beilleszkedést, ezért meg kell változtatni, világossá kell tenni, hogy a Németországban maradás joga "nem jár ingyen" - mondta a CDU politikusa.
Javaslata szerint be kell vezetni, hogy a határozatlan idejű tartózkodási engedély kiállításához igazolni kell, hogy a kérelmező "rendesen megtanult németül", legalább alapszinten ismeri a német jogrendszert és a társadalmi berendezkedés alapelveit, nem követett el bűncselekményt Németországban és tud magáról gondoskodni. Az önfenntartási képességet legkevesebb 60 havi nyugdíjjárulék befizetésével kell bizonyítani - emelte ki Thomas Strobl.
Sebastian Kurz: Az EU nem hagyhatja magára a Nyugat-Balkánt
Az Európai Unió nem hagyhatja magára a nyugat-balkáni országokat, különösen Szerbiát és Macedóniát a migránsválság kezelésében - jelentette ki Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter hétfőn Szarajevóban, kétnapos balkáni körútjának elején. "Remélem, hogy hamarosan újra meg tudjuk erősíteni az EU külső határát, és Görögország megengedi, hogy segítsünk neki ebben" - hangsúlyozta a politikus, hozzátéve, hogy támogatja az osztrák védelmi miniszter javaslatát, miszerint katonákat kell irányítani az EU külső határára, Görögországba, vagy Macedóniába és Szerbiába. Az osztrák szociális rendszernek fenntarthatónak kell maradnia, de 37 500 főben korlátozták a befogadandó migránsok számát. "A Szíriából érkező menekültek mellett főként csak olyanok vannak, akik gazdasági okokból hagyják el otthonaikat, és ez érthető is, nekik viszont nincs semmilyen lehetőségük nálunk. Úgy gondolom, hogy valamennyire meg kell állítani az áradatot" - jelentette ki Sebastian Kurz, hozzátéve, hogy "Meg kell állítani az ellenőrizetlen migrációt".
Nem támogatja a szociális juttatások csökkentését az osztrák szociális ügyek minisztere
Míg a kisebbik osztrák kormánypárt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) újabb javaslatokat tett a szociális juttatások csökkentésére, Alois Stöger, a szociáldemokraták (SPÖ) színeiben politizáló szociális ügyek miniszter nem ért egyet a támogatások folyósításának szigorításával - számolt be róla a hétfői osztrák sajtó. Az ÖVP az indítványt a menekültválsággal kapcsolatban terjesztette elő.
Nem lehet elhamarkodott takarékossági intézkedéseket végrehajtani a legszegényebbek kárára - idézte Stögert a Die Presse című napilap hétfői kiadása. Stöger szerint a kormánynak inkább munkalehetőséget kellene biztosítania az emberek számára és növelnie kellene a foglalkoztatást.
A koalíciós vita azért alakult ki, mert a szociális juttatások megilletik a menekültstátusszal rendelkezőket is, így a támogatásra jogosultak köre bővül, ezt pedig Ausztria szociális ellátórendszere egyre nehezebben bírja.
Az osztrák közszolgálati televízió (ORF) beszámolója szerint 2014-ben több mint 260 ezren kaptak szociális juttatásokat Ausztriában, a legtöbben közülük Bécsben élnek. A juttatás mértéke tartományonként változó, míg Vorarlberg tartományban 620 euró, addig Felső-Ausztriában 900 euró jár fejenként.
Havi legfeljebb 1500 eurós szociális juttatást, valamint az integráció és a munkába állás megtagadása esetén a támogatások 25 százalékos csökkentését javasolta korábban az ÖVP. Reinhold Lopatka frakcióvezető szerint ezentúl dániai mintára csak azok részesülhetnének a szociális juttatásokból, akik munkával, képzéssel vagy adóbefizetéssel "hozzájárultak a közjóhoz". Az intézkedéstervezet az osztrák állampolgárokat és a menekülteket egyaránt érintené, vagyis mindenkit, aki igénybe veszi az állami támogatást.
A görög-török határ lezárását szorgalmazza az osztrák belügyminiszter
Szigorúbb menekültpolitikát és a görög-török határ lezárást szorgalmazza az osztrák belügyminiszter a Der Standard osztrák napilap hétfői számában megjelent nyilatkozatában. Változtatni kell az uniós határoknál alkalmazott stratégián - hangsúlyozta Johanna Mikl-Leitner, aki szerint elsősorban a menekültek megmentésére kell koncentrálni. Ez nem jelenti egyúttal azt is, hogy az emberek korlátlanul beutazhatnak az unió területére - szögezte le. A néppárti politikus elmondta azt is: ameddig nincsen közös európai megoldás és nem védik a külső uniós határokat, addig az osztrák kormány minden intézkedése arra irányul, hogy már a határon megfékezze a menekültek beáramlását. Mikl-Leinter javaslata szerint napi beutazási kvóta alapján engednék be a menekülteket Ausztriába. A tárcavezető azt sem zárta ki, hogy az osztrák határszakasz déli részére, a spielfeldi átkelőn kívül máshova is építenek majd kerítést. Hans Peter Doskozil védelmi miniszter a tiroli Brenner-hágónál tervezne a stájerországihoz hasonló határirányítási rendszert.
Tovább épül a kerítés a macedón-görög határon
A macedón hadsereg hétfőn megkezdte a Görögországgal közös határon épülő kerítés második sorának telepítését, hogy megfékezze az illegális határátlépéseket.
A kerítés első sorát november közepén kezdték el kiépíteni Gyevgyelija közelében. Akkor úgy tervezték, hogy a három méter magas határzár ötven kilométer hosszan húzódik majd azon a határszakaszon, amelyen a legtöbb illegális határátlépést regisztrálták, de eddig még nem készült el az építmény. A második vonal 37 kilométer hosszú lesz, és az előzőtől öt méterrel beljebb húzódik majd. A tervek szerint Macedónia így a teljes déli határát védeni tudja.
Az információk szerint az új kerítést azért emelik, hogy az akadály által a rendőrségnek több ideje legyen reagálnia az esetleges illegális átlépésekre, illetve hogy hatékonyabban állítsa meg az országba bejutni igyekvő gazdasági bevándorlókat.