Erősítik a lengyel–magyar barátságot

Andrzej Duda és Áder János a Sándor-palota előtt (Fotó: Nagy Balázs)

Budapestre látogatott tegnap Andrzej Duda lengyel államfő, aki Áder János köztársasági elnökkel folytatott tárgyalásokat a Sándor-palotában. A megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón Áder János egyebek mellett arról beszélt, hogy a visegrádi csoport (V4) jelentős mértékben segítette, hogy Európa, az EU mára kijózanodjon, és több, a migrációs válsággal kapcsolatos megállapítás mindenkinek evidencia legyen. Az államfő kérdésre kifejtette: az elmúlt időben jellemző hezitálásnak, tétovázásnak be kell fejeződnie, és ezt az EU legtöbb politikusa most már belátja. Közölte: a késlekedés súlyos milliárdokkal gyarapította az embercsempészek számláit, hiszen „ma sajnos hatalmas üzlet szerencsétlen emberek sorsából meggazdagodni”, így az embercsempészek minden megtesznek, hogy új útvonalakat találjanak.

Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök arról is beszélt, hogy a szabadság, a schengeni övezet biztonsága megmaradjon Európában, és ez csak akkor lehetséges, ha az EU konkrét, határozott lépéseket tesz.

Kérdésre válaszolva Áder János kijelentette: a kelet-ukrajnai ukrán–orosz fegyveres konfliktus csillapítását szolgáló minszki megállapodásokat mindenkinek be kell tartania, minden továbblépésnek ez a feltétele. „Jó lenne, ha mielőbb olyan feltételek állnának elő, hogy a szankciók megszüntethetők legyenek, mert komoly gazdasági károkat okoztak az intézkedések” - vélekedett.

Andrzej Duda elmondta: a szankciók életbe léptetése jogi eszköz volt, amely válasz volt arra, hogy Oroszország megszegte a nemzetközi jogot. A szankciók eltörlésének lehetőségéről beszélve először meg kell vizsgálni a helyzetet, hogy milyen mértékben tartja be Oroszország a minszki megállapodásokat, hogy betartja-e egyáltalán, és mindezt jogi szempontból kell megnézni - közölte.

A magyar államfő arra is kitért, hogy miután az elmúlt években célként jelölték meg a diverzifiká­ciót az energiapolitikában, érthetetlen, hogy az új beszerzési útvonalakat miért nehezítik mindenféle mondvacsinált eszközzel, hiszen másként ez a cél nem megvalósítható, akár például az azeri vagy a katari gáz Európába juttatásáról van szó. A kétoldalú gazdasági kérdésekről Áder János elmondta: a magyar–lengyel kapcsolatok dicséretesen fejlődtek az elmúlt években, de még komoly tartalékokat rejtenek. Példaként említette, hogy lengyel trolik és csuklós buszok segítik a fővárosi tömegközlekedést, továbbá kiemelte a jelentőségét a Gdansktól az Adriáig húzódó vasútvonal megteremtésének és a közös energiapolitika kialakításának. A lengyel államfő is kitért arra, hogy fontos kiépíteni a közlekedési és energetikai folyosót a két ország között, és a vasúti, közúti összeköttetések területén komoly fejlesztések szükségesek.

Mindkét államfő beszélt arról is, hogy a március 23-i magyar-lengyel barátság napja alkalmából találkoztak. Áder János emlékeztetett: hosszú évekre visszanyúló hagyomány, hogy minden évben, felváltva Magyarországon és Lengyelországban megünnepelik ezt a napot.

Andrzej Duda közölte: az idei év azért is különleges, mert az 1956-os poznani felkelés és a magyar forradalom 60. évfordulóját is megünnepelik, és a poznani események évfordulójára meghívta magyar kollégáját. A lengyel államfő, akit útjára elkísért felesége, Agata Kornhauser-Duda, csütörtök este érkezett Budapestre.

Krakkó együtt halad a fővárosunkkal

Közös úton – Budapest és Krakkó a középkorban címmel nyílt tegnap kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában, az eseményen Tarlós István budapesti főpolgármester bejelentette, hogy fővárosunk és Krakkó még az idén testvérvárosi kapcsolatra lép. Jacek Majchrowski krakkói polgármester pedig arról beszélt, hogy a lengyel és a magyar népet mély barátság köti össze. A tárlat megnyitása a magyar–lengyel barátság napjának kezdete is volt, az eseményen Áder János és Andrzej Duda is részt vett. Ma tíz órakor a Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros-prímás celebrál szentmisét a barátságnap programjának részeként. (ZSRZ)

Nekimegy a Néppárt a Szydlo-kormánynak

A Velencei Bizottság friss ajánlásainak végrehajtására sürgetik majd Lengyelországot abban a határozattervezetben, amelyet az Európai Néppárt (EPP) készül benyújtani áprilisban az Európai Parlamentben – közölte Grzegorz Schetyna, a lengyel ellenzék fő erejének számító Polgári Platform (PO) elnöke csütörtökön. „Ma határozottan kijelentjük: nem fogadjuk el a törvény és az alkotmány megsértését. Arra számítunk, hogy közzéteszik az alkotmánybíróság ítéletét, és ez teret nyit a kormány és az ellenzék tárgyalásainak” – mondta Schetyna. „Lengyelországnak békére és egyetértésre van szüksége” – reagált a Twitteren Beata Szydlo lengyel kormányfő. (MH)