Külföld

Erősebb elnökként irányítana Erdogan

Törökország miniszterelnöke új szerepben akarja megőrizni a hatalmát

Vasárnap először választ közvetlenül elnököt Törökország, a legesélyesebb jelölt a kampányt uraló Recep Tayyip Erdogan. A kormányfő áttérne az elnöki rendszerre, pártja szabályzata szerint már nem lehetne újra miniszterelnök.

torok
A konzervatív Erdogannak erős bázisa van, a szavazatok több mint felével számolhat holnap (Fotó: Reuters/Murad Sezer)

Recep Tayyip Erdogan hetek óta óriási plakátokról tekint le népére, a tizenkét éve hatalmon lévő török kormányfő ugyanis most vasárnap elindul az ország első közvetlen elnökválasztásán. A konzervatív Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) politikusa várhatóan – mintegy 57 százalékos eredménnyel – meg is nyeri a voksolást, a kampányban pedig minden lehetséges fórumot felhasznált a reklámra. Erdogan látványosan uralta az állami médiát, a kampány első napjaiban háromszáz percnyi műsoridőt kapott a közszolgálati tévécsatornákon, míg két kihívója Ekmeleddin Ihsanoglu és Selahattin Demirtas három, illetve egy percet.

A voksok 25-30 százalékára számíthat Ihsanoglu, a legerősebb kihívó, akit a két legnagyobb ellenzéki tömörülés – a nacionalista Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) és a világi Köztársasági Néppárt (CHP) – közösen állított. Erdogan azt rótta fel neki, hogy mivel emigráns családba született, és életének első harminc évét külföldön töltötte, nincs is tisztában az ország érdekeivel. A hetvenéves diplomata (aki tíz évvel idősebb Erdogannál) megtartaná az elnöki tisztség protokolláris jellegét. Demirtas, a voksolás harmadik indulója 41 éves ügyvéd és emberi jogi aktivista, a kurdbarát Béke és Demokrácia Párt (BDP) társelnöke. A baloldali politikus szerint az egy nyelv-egy etnikum önmeghatározása helyett Törökországnak új „képletre” van szüksége a vallási és etnikai ellentétek feloldására. A szavazatok 7-12 százalékára számíthat, elsősorban a síita aleviták felekezetétől (nem azonosak a szíriai alavitákkal) és a kurdoktól.

A tizenkétmilliós kurd kisebbség királycsináló is lehet, a vallásos-konzervatív csoport az alapértékeket nézve leginkább Erdogant támogatja.

Erdogan nem szeretné kiadni a kezéből Törökországot, hivatali idejének lejárta után azonban az AKP szabályzata nem tenné lehetővé, hogy újra kormányfőnek jelöltesse magát. A napokban beszélt arról, hogy hatalomra jutása esetén a saját maga számára nagyobb hatalmat biztosító elnöki rendszer bevezetését fogja javasolni. Ehhez azonban még szükség lesz egy alkotmánymódosításra, ami pedig akkor történhet meg, ha az AKP megszerzi a parlamenti mandátumok többségét a 2015-ös választáson. A kormánypárt már az utódlásra is gondolt, a miniszterelnöki székben Abdullah Gül jelenlegi elnök válthatja Erdogant – igaz, korábban már mindkét politikus cáfolta, hogy az orosz Medvegyev–Putyin „váltómodellt” tekintenék példának.

Vasárnap várhatóan ötvenhárom millióan mennek el szavazni, múlt hónapban erre lehetősége volt egyébként a külföldön élő 2,8 millió töröknek is, ám végül csak 232 ezren éltek ezzel a lehetőséggel.