Érkeznek a szlovén kerítés elemei

Svédország helyreállítja a határellenőrzést
Svédország átmeneti időre helyreállítja határainak ellenőrzését a migránsok folyamatos beáramlása miatt - jelentették be Stockholmban szerdán este.
"Svédországba rekordszámban érkeznek menekültek. A bevándorlási hivatal erős nyomás alatt áll, (...) és a rendőrség úgy ítéli meg, hogy veszélyben forog a közrend" - vázolta fel a helyzetet Anders Ygeman belügyminiszter. Ugyanis migránsok százai, sőt ezrei élnek fedél nélkül, s vannak kísérő nélküli gyerekek, akiknek nyoma vész, mert nincs, aki gondjaiba venné őket.
A miniszter szerint az intézkedés helyi idő szerint csütörtök délben lép hatályba, és tíz napig tart.

Bostjan Sefic hangsúlyozta: a műszaki határzár célja nem az, hogy jelentős mértékben csökkentse a migránsok beáramlását, hanem az, hogy az emberek ne ellenőrizetlenül jussanak be az országba, és a helyzetet megnyugtatóan tudják kezelni, a migránsokat pedig a befogadóállomásokra irányítsák.
Kezelni kell a migrációs áramlást, és ha ez sikerül, nem lesz szükség további intézkedésekre - mondta az államtitkár.

Szlovénia összesen 80 kilométernyi kerítést tervez kiépíteni horvát határán - mondta Karl Erjavec szlovén külügyminiszter szerdán Bécsben, ahol tájékoztatta osztrák kollégáját kormányának a migránsválsággal kapcsolatos lépéseiről, és osztrák, illetve német segítséget kért a menekülthullám ellenőrzéséhez.
Sebastian Kurz, az osztrák diplomácia vezetője a találkozón teljességgel érthetőnek, egyúttal fontosnak nevezte Szlovénia lépéseit.
Tárgyalásaik után Erjavec hangsúlyozta, hogy "műszaki akadályokról van szó, és nem határzárról". Szavai szerint a határ egyes szakaszain létesítendő kerítéstől azt várják, hogy szabályozottabb legyen a menekültek beáramlása, és ez maguknak a bevándorlóknak a védelmét is szolgálja.
Arról van szó, hogy a schengeni övezet külső határán regisztrálni lehessen az embereket és ellenőrizni, hogy igényt tarthatnak-e a menedékjogra - magyarázta Erjavec, elismerve ugyanakkor, hogy mindezt aligha lehet hézagmentesen megvalósítani.
"Megpróbáljuk megteremteni a legjobb feltételeket az ellenőrzéshez, a schengeni (megállapodás adta) jogi keretek azonban nem adnak kész válaszokat egy ilyen léptékű kérdésre" - mondta. Osztrák vendéglátója, Sebastian Kurz úgy fogalmazott, a cél az, hogy "akiknek esélyük sincsen arra, hogy menedékjogot kapjanak, azok még Közép-Európáig se juthassanak el". Az érkező menekülteknek csupán mintegy 20 százaléka szíriai - fűzte hozzá. "A nagy kihívást nem a háborús menekültek jelentik, hanem azoknak a nagy száma, akik most esélyt látnak arra, hogy Európába jöjjenek" - fogalmazott.
Erjavec az osztrák kancellár kabinetfőnökével, Josef Ostermayerrel is találkozott. Ostermayer közlése szerint szlovén kollégája úgy vélte, hogy a menekülthullámot nem lehet megállítani, ami nyilvánvalóvá vált, amikor Magyarország lezárta (horvát) határát, és a migránsok új útvonalakat találtak. Ugyanakkor azt nem tudta megjósolni, hogy a szlovén-horvát határon létesítendő kerítésszakaszok hogyan befolyásolják majd a migránsok beáramlását.
A szlovén fél a találkozón javaslatot tett arra, hogy Ausztria és esetleg Németország is nyújtson segítséget a szlovén-horvát határ őrzéséhez. Ostermayer azt mondta, Ausztria meg fogja vizsgálni a javaslatot és megvitatja azt Németországgal is. Jelenleg mindössze 14 osztrák rendőr segít a szlovén rendőrségnek a migrációs hullám kezelésében.

Németország nem helyezte hatályon kívül Dublin III-at
Angela Merkel német kancellárt nem értesítették külön arról, hogy a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) október 21-e óta nem vállalja át automatikusan a szíriai állampolgárok ügyében a menekültügyi eljárás lefolytatását, hanem megvizsgálja, hogy mely uniós tagország az illetékes - derült ki szerdán Berlinben a kormányszóvivői tájékoztatón.
A BAMF a tevékenységét felügyelő belügyminisztérium utasítására tért vissza a korábbi gyakorlathoz, és a tárca erről nem tájékoztatta a kancellárt, de ebben "nincs semmi különös", hiszen a saját hatáskörébe tartozó ügyről van szó - emelte ki Christiane Wirtz helyettes kormányszóvivő. Hangsúlyozta, hogy a kormány menekültpolitikája vagy a "befogadás kultúrája" egyáltalán nem módosult ettől a szakminisztériumi szintű döntéstől. "Abban pedig nincsen semmi politikai szenzáció, hogy a német kormány Németországban érvényesíti az uniós jogot" - tette hozzá.
Németországban eddig is betartották a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini előírásokat, és ugyan a kormány szerint a dublini rendszer módosításra szorul, de addig is mindenkinek be kell tartania - mondta Christiane Wirtz.
A német kormány egy pillanatra sem helyezte hatályon kívül a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini előírásokat - mondta a német belügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hatóság (BAMF) ismét megvizsgálja a szíriai menedékkérők esetében, hogy mely uniós tagállam illetékes az ügyükben. Thomas de Maiziere elmondta, hogy a BAMF a menekülthullám erőssége miatt augusztus végétől kezdve a Dublin III. rendelet 17. paragrafusa alapján a szír menedékkérők esetében eltekintett az illetékesség vizsgálatától és átvállalta a menekültügyi eljárást, október 21-én pedig a hivatalt felügyelő belügyminisztérium utasítására visszatért a korábbi gyakorlathoz.
Ezt csupán azért közölték kedden, mert akkor érkezett erre vonatkozó kérdés a sajtótól - mondta a belügyminiszter.
Németország elvárja a dublini szabályok betartását az uniós partnerektől, és a maga részéről követi is azokat. "Aki megköveteli másoktól az uniós jog betartását, annak követnie is kell az uniós jog előírásait" - mondta Thomas de Maiziere.

Horvát belügyminiszter: Pénzkidobás 
Pénzkidobásnak nevezte a horvát-szlovén határszakaszon épülő drótkerítést Ranko Ostojic horvát ügyvivő belügyminiszter szerdán Bródban (Slavonski Brod) újságíróknak nyilatkozva.
A politikus kijelentette: a drótkerítés építése pénzkidobás. "Szlovénia jobban tenné, ha inkább ideiglenes menedékhelyet építene a bevándorlóknak, mint amilyet Horvátország is épített, s amelyet téliesített" - hangsúlyozta. Úgy vélekedett, hogy Ljubljana ezzel a döntéssel azt üzeni, a határok lassan lezáródnak, ami ellentétes hatást vált ki, és még többen fognak jönni.
Ostojic nem tartotta elfogadható indoknak, hogy Szlovénia azért emel kerítést Horvátországgal közös határán, mert véget ért a görög komphajók személyzetének sztrájkja, és Ljubljana attól tart, hogy több ezer migráns özönlik majd az országba. A tárcavezető szerint a migránshullám nagy része már áthaladt Szlovénián.
Horvátország befogadóképessége 5000 fő, ha ugyanennyi migránst be tudna fogadni Szerbia, Magyarország, Macedónia, Szlovénia, Ausztria és Bulgária is, a menekülthullám ellenőrizhetővé válna - mondta Ostojic, hozzátéve, hogy probléma megoldását Görögországban kell kezdeni.
Egyébként Zágráb szerdán délután különleges rendőri egységeket küldött a harmicai horvát-szlovén határátkelőhöz, mert a horvát hatóságok szerint Szlovénia horvát területre építette fel a határzár egy szakaszát. Öt kisbusszal érkeztek a határhoz a horvát különleges rendőri alakulat tagjai, akik újságírók szerint azzal a szándékkal jöttek, hogy lebontsák a Rigonce közelében fekvő átkelőnél felhúzott szlovén drótkerítést. Ugyanakkor Szlovénia is rendőröket vezényelt ki ugyanarra a határszakaszra, ők viszont azonnal eltávolították a helyszínről az újságírókat. Szemtanúk szerint nagyon feszült volt a hangulat.
Ranko Ostojic úgy nyilatkozott: csak figyelmeztetni akarták a szlovén hatóságokat, hogy horvát területen húzták fel a határzárat, és le kell bontaniuk azt.
"Amennyiben nem teszik meg, tiltakozó jegyzéket küldünk a szlovén kormánynak, és magunk távolítjuk el a kerítést" - szögezte le a tárcavezető.

Miran Vuk, a szlovén-horvát határ menti Zavrc település polgármestere szerint "az ideiglenes kerítés" 1,8 méter magas lesz. Elsőként a határ könnyebben átjárható részein emelnek kerítést - mondta. Az elöljáró azt követően nyilatkozott, hogy belügyi tisztviselőkkel tanácskozott. Azt is mondta, a hatóságok az önkormányzatokat felkérték, gondoskodjanak arról, hogy tűzoltók, továbbá a polgárvédelem emberei segítsék a hadsereget és a rendőrséget a műveletekben.

Dánia és Norvégia is szigorítani akar
A menekültek nagy száma miatt Dánia és Norvégia is menekültügyi törvénye szigorítására készül. Lars Lokke Rasmussen dán kormányfő az erről szóló négypontos tervet szerdán ismertette. Eszerint a jövőben korlátoznák a családegyesítéseket, lerövidítenék a tartózkodási engedély időtartamát, csökkentenék a menedékkérőknek járó segélyek nagyságát, valamint gondolkodás nélkül kitoloncolnák azokat, akiknek menedékkérelmét elutasították.
"Dánia nem állhat nyitva mindenki előtt" - hangsúlyozta Rasmussen, hozzátéve, hogy a menekültek nagy száma hatással van a társadalomba való integrálásuk lehetőségére is. A múlt héten több mint 10 ezer menedékkérő érkezett az 5,5 millió lakosú országba.
Dánia mellett a 4,7 milliós Norvégia is menekültügyi törvénye szigorítására készül. Erna Solberg norvég miniszterelnök pénteken terjeszti a parlament elé azt a 15 pontos intézkedéscsomagot, amely lényegében a kilátásba helyezett dán lépésekkel egyezik meg. Oslo mindenekelőtt azt akarja elérni, hogy a korábban Oroszországban élő menedékkérőket minél gyorsabban ki lehessen toloncolni az országból.

A Reuters fotoriportere azt közölte, hogy Veliki Obrez faluba szerdán reggel szögesdrótot szállító teherautók érkeztek. Hozzátette, hogy sok katona és rendőr van a területen. Mint mondta, az elkövetkező órákban várhatóan nekilátnak a kerítés építésének.

Miro Cerar szlovén miniszterelnök keddi rendkívüli sajtóértekezletén azt közölte, hogy Szlovénia "műszaki akadályokat, szükség esetén akár kerítést is" fog létesíteni horvátországi határán. Ezek célja a schengeni határ védelme és egy esetleges, szlovén területen  bekövetkező humanitárius katasztrófa megelőzése. 

Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter üdvözölte a szlovén döntést, amelyet "abszolút helytállónak" nevezett.

Megkezdődött a kerítésépítés a szlovén-horvát határon

Több helyen egyszerre megkezdődött a kerítésépítés szerdán a horvát-szlovén határ szlovén oldalán - jelentették hírügynökségek, illetve szlovén és horvát televíziók.

A HRT horvát közszolgálati tévé híradása szerint katonák földbe szúrt betonvasakhoz erősített, 180 centiméter magas drótkerítést húznak fel a határnál, és pengedrótakadályokat fektetnek le az épülő drótkerítés mentén. 

A szlovén média szerint két szakaszon kezdődtek meg a munkálatok a 670 kilométeres közös határon, Murafürednél (Gibina) és a Brezice melletti Rigonce településnél, amely az elmúlt hetekben a gyalogosan érkező menekültek fő átkelőhelye volt. Egyes jelentések szerint a Mura menti Ráckanizsa (Razkrizje) mellett is megkezdődtek a munkálatok, de tervbe vették a kerítésépítést Zavrc és Haloze mellett is. 

Egyelőre nem világos, hogy a szlovén-horvát határ csaknem 700 kilométeres szakaszának mekkora részén húzódik majd kerítés. A sajtó az elmúlt napokban nem hivatalos értesüléseket idézve azt írta, hogy az ország mintegy 125 kilométerre elegendő kerítésanyaggal rendelkezik. A szlovén rendőrség szerint a munkálatok megkezdésével nyitva maradt minden legális határátkelő.

Újra elnapolták a kerítésről szóló döntést Ausztriában
A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) illetékesei szerdán döntöttek egy új "határügyintézés" bevezetéséről, amelytől azt remélik, hogy kezelni tudja a helyzetet a stájerországi Spielfeld határátkelőhelyénél, ahol migránsok ezrei kelnek át Szlovéniából ellenőrizetlenül. Péntekre halasztották azonban a döntést egy esetleges határkerítés felhúzásáról.
Eredetileg szerdára várták a két hete húzódó döntést a "kerítéskérdésben". Mióta október végén Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter felvetette, hogy telepítsenek "műszaki akadályokat" az osztrák határátkelőhelyen, a kormánykoalíció két pártja között heves viták folynak a témában.
Szerdán Gerald Klug védelmi miniszter és Mikl-Leitner háromórás beszélgetést folytatott, de ez sem hozott igazi áttörést a szóban forgó kérdésben. A két miniszter csupán egy részegyezséget tudott felmutatni: ez alapján a spielfedi határátkelőnél a jövőben a menekülteket ellenőrizni fogják, és a menedékkérelemre jogosulatlan balkáni migránsokat azonnal visszaküldik Szlovéniába.
Konrad Kogler, a belügyminisztérium közbiztonságért felelős főigazgatója szerint arról van szó, hogy biztosítani kívánják a szabályozott határügyintézést és az ausztriai beutazás lehetőségét. Emiatt le fogják zárni a határátkelőnek legalább az autópálya és a vasútvonal közti részét.
Pénteken határoznak arról, hogy a határellenőrző ponttól jobbra és balra kerítést építsenek-e, amely megakadályozza majd a határellenőrzés kikerülését - mondta Othmar Commenda vezérkari főnök. Jelenleg e tekintetben még több lehetőséget is vizsgálnak.
Nem tervezik azonban, hogy minden egyes bevándorlót ujjlenyomatával regisztrálnak, ahogyan az az európai uniós irányelvben szerepel. Erre csak az EU külső határain van szükség, vagy ha valaki menedékkérelmet nyújt be - mondta Kogler.
A kormány terveit az ellenzéki Zöldek (Die Grünen) párt élesen bírálta. "Ahelyett, hogy a kormány belebonyolódott volna a kerítéskérdésbe, inkább az első naptól fogva szálláshelyeket és német nyelvi kurzusokat kellett volna biztosítania a menekülteknek" - fogalmazott közleményében a párt. A napok óta tartó viták és a döntés újbóli elhalasztása véleményük szerint nem jelent semmi jót a menekültekkel való jövőbeli bánásmódot illetően.

Olasz képviselőház elnöke: a kelet-európai államok struccpolitikát folytatnak
A  kelet-európai tagállamok nem akarják kivenni részüket a migrációs válság kezeléséből, a problémákat szögesdróttal és fallal akarják megoldani struccpolitikát folytatva - jelentette ki Laura Boldrini az olasz képviselőház elnöke szerdán Firenzében egy tanácskozáson.
Az olasz képviselőház elnöke, aki korábban az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) dél-európai szóvivője volt, úgy vélte, hogy a migrációs helyzet megosztja Európát.
"Vannak olyan kelet-európai országok, amelyek nem akarnak tudomást venni a valóságról. Arról, hogy ezekre a folyamatokra együtt kell megoldást keresni. Fáj látni, hogy a keleti tagállamok, amelyek országaikban megélték a több millió menekülthöz vezető diktatúrát és az elnyomást, most nem akarják kivenni részüket és azt gondolják, hogy problémákat szöges dróttal és fallal lehet megoldani, jóllehet ez nem más, mint struccpolitika" - fogalmazott Laura Boldrini.
Hozzátette: "a falak soha nem oldottak meg semmilyen problémát, ellenkezőleg, újakat teremtettek. Németország ezt jól tudja, mivel megélte a falat".
A Baloldal Környezet Szabadság olasz baloldali párt politikusa úgy látta, ellentmondásnak számít a nemzeti határok védelmének hirdetése a menedéket kérőkkel szemben: "miért van szükség védelemre azokkal szemben, akiknek egyezményeink értelmében védelmet kell nyújtani?"
Laura Boldrini megjegyezte, hogy a nemzeti határok lezárásában egyesek az európai problémák megoldását látják. A római képviselőház elnöke szerint azonban a globális gazdasági és politikai kihívásokkal szemben az európai országok külön-külön nem tudnak választ adni, "az egyetlen megoldás az egységesebb Európa". Úgy fogalmazott, "az európai szkepticizmus időszakában még több Európára van szükség".

Ismét összecsapások Calais-ban
Ismét összecsapások voltak az észak-franciaországi Calais-ban kedden este migránsok és a tábor környékére kirendelt mintegy 250 rendőr között. A táborban mintegy 4500-an várakoznak arra, hogy átjussanak Nagy-Britanniába. Ez volt az egymás utáni harmadik éjszaka, hogy konfliktus alakult ki a rendőrök és a migránsok között, jóllehet a belügyminisztérium "sokkal nyugodtabbnak" ítélte meg a szerdára virradó éjjelt az előző két éjszakához képest. A feszültség este fél 11 órákor kezdett kiéleződni, amikor a tábor bejáratánál a migránsok sértegették a rendőröket, majd kavicsokkal dobálták meg őket. A rendőrök először könnygázzal válaszoltak, majd vízágyúval oszlatták szét a kisebb csoportokban gyülekező migránsokat és oltották el a falemezekből rakott tüzeket. A belügyminisztérium szerint a rendőrség szerdára virradó éjjel hatvan könnygázt használt, míg az előző összecsapásokkor átlagosan háromszázat, és akkor több sérültről is érkeztek hírek. Kedden este senki nem sérült meg. A rendőrség szerint az összecsapások azért robbantak ki, mert a migránsok csoportosan próbálják akadályozni a kikötő felé vezető gépjárműforgalmat az útra dobált tárgyakkal, majd a kialakuló dugóban megpróbálnak feljutni a teherautókra, amelyek az Angliába tartó kompokra igyekeznek. A belügyminisztérium szerint ugyanakkor szerdára virradó éjjel már senki nem próbált meg felmászni a kamionokra. 

Zsúfoltság a horvát és szlovén befogadóállomásokon

Zsúfoltság volt tapasztalható a horvát és szlovén befogadóállomásokon - közölte a horvát sajtó szerdán.   Kata Nujic rendőrségi szóvivő újságíróknak kijelentette: erősödött a migrációs bevándorlási hullám, ami miatt kedden zsúfoltság volt tapasztalható a bródi (Slavonski Brod) téliesített tranzitközpontban. "A migránsokat ezért Szlovéniába vonattal és buszokkal is szállítottuk" - mondta.

A 24ur szlovén napilap arról írt: Krsko és Brezice között kora reggel az autópályán katonai járművek konvoja haladt Dobovára, majd a szlovén-horvát határ melletti Veliki Obrez felé vette az irányt. A rendőrség lezárta a területet, újságírókat nem engednek a határ közelébe. Ugyanakkor a horvát oldalon lévő Vukovo Selo településtől, amely egy kilométerre van a szlovén határtól, lehet látni a katonaság műszaki alakulatait, amelyek már elkezdték a szögesdrótkötegek lepakolását a teherautókról. A lap megemlíti, hogy a szlovén hadsereg nem hajlandó nyilatkozni a történésekről.

Ausztria üdvözli a szíriai menedékkérőket érintő német változást

Megelégedéssel nyugtázta az osztrák belügyminiszter szerdán, hogy Németország ismét alkalmazza a szír menedékkérők esetében a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini előírásoknak azt az elemét, amelynek alapján vissza lehet küldeni a menedékkérőket abba a tagállamba, amelyben beléptek az EU területére.

Ez "lehet az a jelzés, amelyre hetek óta várunk, a fordulat a szíveslátás korlátok nélküli kultúrájától" egy olyan kultúra felé, amelyet a mértéktartás jellemez - mondta Johanna Mikl-Leitner a ZDF országos köztelevíziónak. 

Az osztrák hatóságok felkészültek az újabb áradatra
Ausztria felkészült az újabb migránsáradatra, amely Szlovénia felől érkezhet a következő órákban - jelentette az M1 aktuális csatorna tudósítója az ausztriai Spielfeldből szerdán reggel. Kedden több mint hatezer migráns lépte át az osztrák-szlovén határt, akiket a lehető leggyorsabban tovább is szállítottak, hogy a spielfeldi táborban legyen hely a szerdán érkezőknek. A tábort is átalakították, például nagyobb sátrakat állítottak fel, hogy el tudják helyezni a bevándorlókat.

Most azonban arról is gondoskodni kell, hogy ez az üzenet eljusson a világ minden pontjára, mert csak akkor lehet hatásos - tette hozzá az osztrák belügyminiszter.

A dublini rendszernek vannak hátrányai, de továbbra is érvényesíteni kell. A rendszerben részt vevő valamennyi uniós tagországnak "teljesítenie kell kötelességét", amíg kialakul egy "összeurópai megoldás" a migrációs válságra - mondta a konzervatív ÖVP politikusa, hozzátéve, hogy ezt a megoldást a lehető leggyorsabban ki kell dolgozni. 

A német belügyminisztérium kedden jelentette be, hogy a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) a menedékkérők visszaküldésére vonatkozó előírást jelenleg valamennyi származási országgal, így Szíriával kapcsolatban is követi, a dublini rendszerben részt vevő uniós tagországok közül pedig Görögországon kívül mindegyikkel kapcsolatban érvényesíti. A visszaküldésre vonatkozó előírást a szíriai állampolgárok esetében október 21. óta alkalmazzák ismét.

A BAMF augusztus 20-án határozott arról, hogy a szíriai menedékkérők esetében egyelőre nem vizsgálják, hogy mely tagállamban érkeztek meg az EU területére, hanem élve a dublini rendszerben adott lehetőséggel - a Dublin III. rendelet 17. paragrafusa alapján - átvállalják a menekültügyi eljárás lefolytatását.

Szakértők szerint jelentéktelen gyakorlati következményekkel jár ennek a döntésnek a visszavonása, azaz a visszatérés az eredeti gyakorlathoz, amelynek során megvizsgálták, hogy a menedékkérők milyen úton érkeztek Németországba, regisztrálták-e őket valahol, és ha igen, akkor megindították a visszaküldésre irányuló eljárást.

Nem hivatalos adatok szerint ugyanis az utóbbi hónapokban Németországba érkezett menedékkérők legfeljebb 3 százalékát regisztrálták valamely uniós tagországban. Ugyancsak nem hivatalos adatok szerint október 21. óta tíznél kevesebb szíriai állampolgár esetében indítottak visszaküldésre irányuló eljárást.

Görögországba azért nem is próbálnak meg visszaküldeni menedékkérőket a német hatóságok, mert korábban ilyen ügyekben német bíróságok több alkalommal kimondták, hogy a görög menekültügyi ellátórendszer nem felel meg az emberhez méltó bánásmód követelményének, azért nem lehet oda visszaküldeni embereket

A görög szigetekről jövő menekültár nem apad
A görög szigetekről jövő menekültáradat nem apad, csak szerdán reggel 2 322 migráns érkezett Athén kikötőjébe, Pireuszba és a délutáni órákban egy további komphajót várnak fedélzetén kereken ezer migránssal - közölte a görög parti őrség. Az emberek többsége Nyugat-Európa felé folytatná útját derült ki a migránsok újságíróknak adott válaszaiból. A görög hatóságok becslése szerint csak kedden több mint ötezer - javarészt szíriai - menekült érkezett az égei-tengeri görög szigetekre Törökországból.

A román elnök az unió határellenőrzésének szigorítását szorgalmazza

Az Európába irányuló bevándorlóáradat megfékezéséhez az EU határellenőrzésének szigorítására van szükség - hangoztatta a máltai informális uniós csúcstalálkozó előtt tartott sajtótájékoztatóján szerdán Klaus Iohannis román államfő.

Emlékeztetett, hogy az EU állam- és kormányfőinek csütörtöki rendkívüli értekezlete előtt, szerdán az európai vezetők számos afrikai ország részvételével tartanak migrációs csúcstalálkozót Máltán, amelyen megoldásokat keresnek a déli útvonalon, többnyire Olaszországon keresztül Európába érkező bevándorlóáradat megállítására. Úgy vélte: az afrikai országok számára az uniónak támogatási mechanizmust kell kidolgoznia, amely a migráció "ellenőrzését és korlátozását" célozza.

Ami az EU-nak a máltai informális csúcson terítékre kerülő általános migrációs politikáját illeti, Iohannis a külső határok szigorú ellenőrzésének szükségességét hangsúlyozta. Megjegyezte: nem Románia határairól beszél, mert ezek "nagyon jól működnek", nem ezeken a határokon jelentkeztek a migránsokkal kapcsolatos problémák.

Leszögezte, hogy Románia szolidáris az EU többi tagországával, és részt akar venni a migrációs válságra adandó közös megoldás kidolgozásában. Megemlítette: Románia például az uniós határvédelmi ügynökség (Frontex) egyik legaktívabb résztvevője.

Ahhoz, hogy az unió ellenőrzés alatt tartsa a menekültáradatot, meg kell erősítenie együttműködését azokkal az országokkal, amelyekből a migránsok származnak, és azokkal a tranzitállamokkal, amelyeken áthaladnak - mondta Iohannis. Előbbieknél béketeremtő beavatkozásra, utóbbiaknál a migránshullám korlátozását célzó támogatásra lehet szükség. Mindezen intézkedésekben Románia kész szerepet vállalni - hangoztatta a román államfő.

Litvánia nagy valószínűséggel visszaállítja a határellenőrzést belső schengeni határain 

A migránsválság körülményei között Litvánia nagy valószínűséggel bevezeti a határellenőrzést a Lettországgal és Lengyelországgal közös határán, amely a schengeni övezet belső határa - közölte Dalia Grybauskaite litván elnök szerdán a közszolgálati rádióban.  Úgy vélekedett, hogy egyre súlyosabb az európai migránsprobléma. Kijelentette: "amikor Európán belül hónapról hónapra növekszik a legális és az illegális migráció, nagy a valószínűsége annak, hogy szükségessé válik a határellenőrzés helyreállítása a belső határokon".

A litván államfő hangsúlyozta, hogy Lengyelországon és Lettországon keresztül egyre gyakrabban jutnak Litvániába illegális bevándorlók. "Ezeken a határokon az ellenőrzést időlegesen helyreállíthatjuk vagy szúrópróbaszerűen végezhetnénk" - tette hozzá. A 103 kilométer hosszú litván-lengyel, és az 588 kilométeren húzódó litván-lett határ az Európai Unió és egyúttal a schengeni övezet belső határa, ahol 2007-ben szűnt a belső határellenőrzés.