Külföld
Erdogan alkotmányt módosítana
Letartóztatási parancsot adtak ki az elnöki gárda 300 tagja ellen - Washington bizottság felállítását javasolta Gülen kiadatása ügyében
Az útlevelek közül csaknem 10 000 dokumentum szolgálati okmány, vagyis egykori képviselők, tisztségviselők és polgármesterek számára kiadható "zöld útlevelek" vagy külföldi missziókban részt vevő tisztségviselők, sportolók és nemzetközi szervezetek tagjai számára kiállítható "szürke útlevelek".
Törökországban a sikertelen hatalomátvételi kísérletet követően hatalmas mértékű tisztogatások kezdődtek a biztonsági erők soraiban, az igazságszolgáltatás berkeiben és az állami szférában.
A folytatódó rajtaütések keretében már 10 410 gyanúsítottat vettek őrizetbe a török hatóságok - mondta péntekre virradó éjszaka Erdogan az Anadolu szerint. Közülük 4 060-an vizsgálati fogságban vannak. Az elfogottak között több mint száz tábornok és admirális található.
A közszféra dolgozói közül több mint 44 500-at függesztettek fel állásukból.
Az ENSZ-főtitkár az emberi jogok tiszteletben tartására szólított fel
Az emberi jogok tiszteletben tartására szólította fel a rendkívüli állapot érvénybe lépését követően Törökországot az ENSZ főtitkára.
Ban Ki Mun csütörtökön a világszervezet New York-i székhelyén ismertetett közleményében arra intett, hogy az alkotmányos rendet és az emberi jogokra - így a szólás, a gyülekezés szabadságára és az igazságszolgáltatás függetlenségére - vonatkozó nemzetközi elveket tiszteletben kell tartani.
Az ENSZ-főtitkár hozzátette: reméli, hogy a rendkívüli állapot alkalmazását teljes átláthatóság kíséri majd.
Washington bizottság felállítását javasolta Gülen kiadatása ügyében
Az Egyesült Államok bizottság felállítását javasolta Fethullah Gülen hitszónok Törökországnak történő kiadatása ügyében - közölte Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter pénteken a TRT Haber török állami hírtelevízió élő adásában. Közben Törökország a vértanúk emléknapjává nyilvánított a puccs napját.
A tárcavezető szerint a kiadatási eljárásnak nem szükséges évekig húzódnia, mint ahogy ügyvédek állították, rövid időn belül is lefolytatható. Washingtonnak szorosan együtt kellene működnie Ankarával a vizsgálat során - jelentette ki. Arra is emlékeztetett, hogy Gülen hívei beszivárogtak a török hadsereg, a közoktatás, a média és az igazságszolgáltatás minden rétegébe. Cavusoglu figyelmeztetett: nem szabad megengedni, hogy Gülen harmadik országba szökjön.
Ankara az önkéntes emigrációban az Egyesült Államokban élő Gülent és a hitszónok által Törökországban kiépített "árnyékállamot" teszi felelőssé az államcsínykísérletért. A politikus szerint az Észak-Görögországba szökött 8 puccsista katonát a szomszédos ország hatóságainak szintén ki kellene adniuk Törökországnak. Kiemelte: a puccskísérletet követően továbbra is zökkenőmentes párbeszéd folyik Ankara és a nemzetközi szervezetek között.
Gülen kiadatása kérdésében az amerikai kormányzat korábban azt közölte: szilárd bizonyítékokat szeretne látni, mielőtt dönt, de fontolóra veszi Gülen kiadását, ha jogilag megfelelően megalapozott Ankara kérelme. Binali Yildirim török kormányfő úgy nyilatkozott, hogy az igazságügyi minisztérium már el is küldte a bizonyítékokat Washingtonba. A hitszónok kiadásának elutasítását kérte kedden az amerikai hatóságoktól, mivel szerinte politikai leszámolás céljából történő visszaélésről van szó.
Bekir Bozdag igazságügyi miniszter napközben azt nyilatkozta, hogy a halálbüntetés visszaállításának lehetőségét nem az Európai Unió elvárásaival összefüggésben, hanem jogi szempontból kell értékelni. Törökország az EU-csatlakozási tárgyalások megindulása előtt, 2004-ben törölte el a halálbüntetést, amelynek visszaállítása uniós tisztségviselők szerint egyértelmű véget vetne a folyamatnak.
A vértanúk emléknapjává nyilvánították július 15-ét Törökországban
A vértanúk emléknapjává nyilvánította július 15-ét, a múlt pénteki puccskísérlet napját Recep Tayyip Erdogan török elnök. Az államfő csütörtök esti beszédében úgy fogalmazott, hogy "a puccs leghatásosabb ellenszerének a nemzeti akarat bizonyult". A jövő nemzedékek soha nem felejtik el a demokratikus ellenállás hőseit - hangoztatta.
A puccskísérletben a török források szerint 246-an vesztették életüket, köztük 179 civil, 62 rendőr és 5 katona, valamint 2185-en megsérültek. Ankara Fethullah Gülent, az önkéntes emigrációban az Egyesült Államokban élő hitszónokot és az általa kiépített "árnyékállamot" teszi felelőssé az államcsínykísérletért.
A Hürriyet és a Sabah című tekintélyes török napilapok kormányzati forrásokra hivatkozva pénteken arról írtak, hogy a parlament által csütörtökön elfogadott három hónapos rendkívüli állapot keretében körvonalazódni látszik a törvényerejű rendeletek első nagyobb csoportja. Ezek értelmében a közintézményekben dolgozókat a legmagasabbtól a legalacsonyabb pozícióig átvilágítják. A vizsgálat a tervek szerint egy hónapot vesz igénybe. Azokat, akik közvetlenül kötődnek Gülen hálózatához, végkielégítés nélkül elbocsátják és eljárást indítanak ellenük, a szimpatizánsokat alacsonyabb beosztásokba helyezik.
A hatóságok betiltanak továbbá minden olyan egyesületet, alapítványt és civil szervezetet, valamint bezárnak minden olyan magániskolát és intézményt, amely akár közvetve kapcsolatban áll Gülennel. Lefoglalják a puccskísérlettel összefüggésbe hozott személyek vagyonát az ellenük indított nyomozás idejére. Az okozott anyagi kárt velük fizettetnék meg, de a halottak és a sebesültek családjait is ők kárpótolnák.
A tervek szerint az őrizetbe vételek lehetséges időtartamát legalább 7 napra emelik. Az eljárások gyors és alapos lefolytatása érdekében nagy számban csoportosítanak át bírákat és ügyészeket. A csendőrség önállósága megszűnik, az intézmény a belügyminisztérium egyik igazgatóságaként működik tovább. A katonaiskolák az oktatási minisztérium (MEB), a katonai akadémiák pedig a Felsőoktatási Bizottság (YÖK) hatásköre alá kerülnek.
Egy kampány keretében többek között Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter, valamint Bekir Bozdag igazságügyi miniszter a közeljövőben az Egyesült Államokba és az Európai Unió országaiba látogat, hogy Gülenre vonatkozó információkat osszon meg az illetékesekkel. A titkosszolgálat intézményi struktúráját gyökeresen átalakítják. Vita tárgyát képezi ugyanakkor a vezérkari főnök helyzete. Az egyik eshetőség alapján a védelmi minisztériumhoz kerülne, de ez a lépés alkotmánymódosítást követelne. Az is felmerült, hogy a hadsereget és a titkosszolgálatot is a köztársasági elnök hivatalához csatolnák.
Seehofer a török EU-csatlakozási tárgyalások leállítását sürgeti
A törökországi puccskísérlet után kibontakozott folyamatok miatt le kell állítani a török
EU-csatlakozási tárgyalásokat és nem szabad teljes körű vízumentességet adni a török állampolgároknak - mondta Horst Seehofer bajor miniszterelnök egy pénteken ismertetett interjúban.
Az Angela Merkel kancellár vezette jobbközép CDU testvérpártja, a CSU elnöke a Berliner Morgenpost című lapban szombaton megjelenő interjúból közölt részletek szerint azt mondta, hogy a "jogállam leépítése" miatt azonnal le kell állítani a csatlakozási tárgyalásokat.
Az ankarai vezetés tevékenységéről szólva kiemelte, hogy "demokratikus jogállam ilyet nem tesz".
Hozzátette, hogy szó sem lehet a teljes körű uniós vízummentességről, mert Törökország "belső problémáinak németországi importját" jelentené.
"Nem lehet a bevándorlás kérdését azon az áron megoldani, hogy újabb súlyos problémákat idézünk elő Németországban" - utalt Horst Seehofer az EU-Törökország menekültügyi megállapodásra, amelyben az EU vállalta a vízumkötelezettség megszüntetésére irányuló folyamat felgyorsítását.
Azonban a CSU egy másik tekintélyes politikusa, Manfred Weber, a jobbközép irányultságú pártokat összefogó Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának vezetője egy pénteki nyilatkozatában visszafogottabban nyilatkozott. A dpa hírügynökségnek azt mondta, hogy a menekültválság közös kezeléséről kötött megállapodás "működik, és nincs ok a megkérdőjelezésére".
Hozzátette, hogy "újra kell rendezni" az EU és Törökország viszonyát, amikor majd rendeződik a puccskísérlettel kialakult helyzet. Szorosabb kereskedelmi kapcsolatokat ugyan el lehet képzelni, de a csatlakozási tárgyalásoknak "középtávon" véget kell vetni, mert a "teljes jogú (uniós) tagság" nem megfelelő megoldás Törökország esetében.
A CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) koalíciós kormánya a csatlakozási folyamat fékezése mellett foglalt állást. Steffen Seibert kormányszóvivő pénteki berlini tájékoztatóján elképzelhetetlennek nevezte, hogy újabb tárgyalási fejezetet nyissanak meg. A tárgyalások esetleges leállításáról kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a döntés nem a német kormány hatásköre.
A CSU részéről az úgynevezett előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) révén folyósított pénzügyi támogatás felfüggesztését is követelik. Johannes Singhammer, a CDU/CSU parlamenti (Bundestag-) frakciójának CSU-s helyettes vezetője a Süddeutsche Zeitung című lapnak azt mondta, hogy haladéktalanul be kell fagyasztani a kifizetéseket, mert a segítség "bizonyítható módon teljességgel hatástalan", hiszen Törökország nem az EU-hoz közeledik, hanem egy tekintélyelvű modell felé halad.
A Süddeutsche Zeitung pénteki összeállítása alapján az EU 2007-től 2013-ig 4,8 milliárd eurót folyósított Törökországnak az IPA keretében, és a 2014-2020-as időszakra 4,45 milliárd eurót irányzott elő.
Törökország 2005 óta tárgyal az EU-val a tagság megszerzéséről. A 35 tárgyalási fejezetből 15-öt nyitottak meg.
A CDU/CSU kezdettől fogva ellenzi Törökország felvételét, a pártszövetség szerint az EU-nak úgynevezett megkülönböztetett partneri kapcsolatot kell kialakítania Törökországgal. Az SPD támogatja Törökország csatlakozását az EU-hoz.
A német lakosság a július 15-i puccskísérlet nyomán minden eddiginél nagyobb arányban ellenzi Törökország felvételét: a ZDF országos köztelevízió Politbarometer című kutatásnak pénteki adatai szerint 87 százalék elutasítja az uniós tagság megadását a 2004 óta tagjelölt országnak, és ugyancsak 87 százalék szerint a katonai államcsínykísérlet nyomán veszélybe került a demokrácia Törökországban.