Erdogan a török határnyitással fenyegetőzik

Erdogan aláírja a halálbüntetés visszaállításáról szóló törvényt
A török államfő aláírja a halálbüntetés visszaállításáról szóló törvényt, ha a parlament elfogadja. Ezt maga. "A demokrácia tiszteletben tartja az emberek akaratát. A nép pedig halálbüntetést szeretne. Azt mondják, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága visszautasítaná a lépést. Engem az nem érdekel" - fogalmazott az államfő. Hozzátette: ez a nép kívánsága, amelyet mindenkinek tiszteletben kell tartania, ha tetszik a döntés, ha nem.
A július 15-i puccskísérlet után Erdogan nyilvános felszólalásaiban már több alkalommal kilátásba helyezte a kivégzések esetleges újbóli bevezetését, miután hívei a tömegrendezvényeken - a mostanihoz hasonlóan - azt skandálták: "Halálbüntetést!"
Mostani kijelentése egy nappal azután hangzott el, hogy az Európai Parlament Törökország uniós csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztésére szólított fel a puccskísérletet követő kormányzati tisztogatás mértéke miatt. A testület leszögezte, hogy a folyamat végét kellene jelentenie annak, ha Ankara végül visszaállítja a halálbüntetést.
Az ORC Arastirma nevű ankarai közvélemény-kutató cég egy október végén megjelent felmérése szerint a török állampolgárok 90,7 százaléka a halálbüntetés visszaállítása mellett van. Ez ellen a válaszadók 9,3 százaléka foglalt állást. Az ORC a hazaárulókra, a terroristákra és a nemi erőszak elkövetőire vonatkoztatta a kérdést.
Az utolsó kivégzést az 1980-as katonai puccs nyomán 1984. október 25-én hajtották végre Törökországban.
Erdogan beszédében  ismét azzal váddolta az Európai Uniót, hogy  "vörös szőnyegen fogadja", majd "a tereken szónokoltatja" a törökországi államcsínykísérlet puccsistáit, akik a felelősségre vonás elől nyugatra távoztak."Nyugtalanítja is őket, hogy idehaza leszámolunk az összeesküvőkkel, nem kevésbé pedig a halálbüntetés ügye" - jelentette ki.

A török elnök a közelmúltban többször vádolta meg azzal az EU-t, hogy menedéket nyújt a hatalomátvételi incidens támogatóinak.

Erdogan úgy vélte: Európa soha nem volt tekintettel az emberekre. Nem ők szállították el a kisodródott csecsemők holttesteit a tengerpartról. Miközben Ankara ellát 3-3,5 millió menekültet, Európa nem tartotta be az ígéreteit - hangoztatta. Úgy fogalmazott: amikor 2015-ben "50 ezer migráns feszült a bolgár határnak Kapikulénél, Európa jajgatott". Afrikában emberek milliói várnak megoldást, de az EU azzal foglalkozik, hogy Törökország csatlakozzon-e vagy sem a tagállamok sorához - mondta Erdogan. Azt állította, hogy Európa az afrikai helyzet javítása érdekében egyetlen lépést sem tett.

Az Európai Parlament csütörtöki állásfoglalására a képviselők szerint a július 15-i törökországi puccskísérletet követően bevezetett elnyomó intézkedések miatt volt szükség, mert ez a fellépés egyre inkább eltéríti Ankarát az Európa felé vezető útról. Az indítványt 479 igen szavazattal, 37 ellenében, 107 tartózkodás mellett fogadták el Strasbourgban. Az EP-döntés jogilag nem kötelező érvényű, de szakértők úgy vélik, hogy a döntés fokozza a nyomást a csatlakozási tárgyalások lebonyolításában illetékes uniós szervekre.

A menekültáradat visszafogásának érdekében március 18-án kötött EU-török megállapodásban Brüsszel az uniós csatlakozási folyamat felgyorsítását, schengeni vízummentességet, valamint több milliárd eurós támogatást helyezett kilátásba Ankarának, ennek egyik előfeltételéül azonban a vitatott török terrorellenes törvény enyhítését szabta. A török vezetés erre nem hajlandó, és többen azt vetik a szemére, hogy a jogszabályokat a politikai ellenzék és egyes újságírók elhallgattatására használja fel.

A török politikai közélet már Erdogant megelőzően éles hangon reagált a csütörtöki EP-szavazás eredményére. Binali Yildirim miniszterelnök arra kérte az EU-tagállamok vezetőit, hogy emeljék fel hangjukat az EP-állásfoglalás ellen. Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter azt mondta: "az EU megalázta magát, Törökországot ily módon nem tudja térdre kényszeríteni". Ömer Celik török EU-ügyi miniszter úgy fogalmazott: "miközben azt kommunikálják, hogy Törökország mellett szolidaritást vállalnak, Európa sajnos rövidlátó vitába süllyed".

Kemal Kilicdaroglu, a legfőbb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke "súlyos szankcióként" értékelte az uniós lépést, amelynek "meglesz a folytatása".

Törökország 1963 óta társult tagja az Európai Gazdasági Közösségnek, amelyből az Európai Közösség, majd az Európai Unió lett. 1995-ben vámunióra lépett az EU-val, amely 1999-ben hivatalosan elismerte Törökország csatlakozási kérelmét is. A csatlakozási tárgyalások 2005-ben kezdődtek meg, azóta az uniós joganyag 16 fejezetét sikerült megnyitni a 35-ből, bár ezek közül mindössze egyet tudtak lezárni - a tudományos és kutatási fejezetet.

Uniós szóvivő: Az EB elkötelezett a Törökországgal megkötött migrációs szerződés mellett

Az Európai Bizottság teljes mértékben elkötelezett az Európai Unió és Törökország között kötött migrációs szerződés minden részletének betartása és a tervezett intézkedések megvalósítása mellett - jelentette ki Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) vezető szóvivője Brüsszelben pénteken. A testület szokásos napi sajtótájékoztatóján - újságírói kérdésre válaszolva - Szkínász hangsúlyozta, hogy a megállapodás a kölcsönös bizalmon alapszik. A bizottság elvárja az aláíróktól, hogy maradjanak elkötelezettek a megállapodásban rögzített minden részletet illetően. Az Európai Unió a maga részéről megtette és végrehajtja vállalt kötelezettségeit, de csak a folyamat végén lehet majd a megállapodás általános eredményeit megvizsgálni - tette hozzá. A szóvivő aláhúzta, hogy az Európai Bizottság célja a megállapodás betartása, és a testület reménykedik annak teljes sikerében is.

Szkínász a török vízummentesség kérdéséről azt mondta, hogy a folyamat még nem ért véget. A csatlakozáshoz szükséges intézkedések közül szerinte már csak hét esetében vannak lényeges elmaradások, az egyik ilyen a terrorizmus elleni törvény módosítása.