Külföld

Erdogan Németországba készül

A török államfő kampányrendezvényeken fog felszólalni az országban

Recep Tayyip Erdogan török államfő arra készül, hogy egy németországi kampányrendezvényen is népszerűsíti a tervezett alkotmánymódosítást az áprilisi ügydöntő népszavazás előtt - jelezte Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerdán Berlinben német kollégájával folytatott megbeszélése után.

Lemondták a rotterdami gyűlést is
Lemondták a török külügyminiszter tervezett rotterdami gyűlését, ahol Mevlüt Cavusoglu a török alkotmánymódosítás mellett kampányolt volna - jelentette az ANP holland hírügynökség szerdán. A hírügynökség idézett Ahmed Aboutaleb rotterdami polgármesternek a városi tanácshoz írt leveléből, amely szerint az épület tulajdonosa, ahol a gyűlést tartották volna, visszavonta a használatba vételi engedélyt. A svájci Zürich kanton vezetői szerdán jelentették be, hogy arra kérték a szövetségi hatóságokat, biztonsági okokból mondják le Mevlüt Cavusoglu vasárnapi látogatását.Elmondta, hogy Sigmar Gabriel német külügyminiszterrel tárgyaltak egy nagygyűlés lehetséges helyszínéről, és ígéretet kapott kollegájától arra, hogy a német hatóságok mindent megtesznek a rendezvény biztosításáért.

Cavusoglu és Gabriel nem a német külügyminisztérium épületében, hanem egy szállodában tárgyalt, és a megbeszélés után nem tartottak közös sajtótájékoztatót, hanem külön-külön és más helyszínen nyilatkoztak. Sigmar Gabriel nem tett említést arról, hogy a török államfő németországi látogatást tervez.
A német tárca szóvivője, Sebastian Fischer a nyilatkozatok után kezdődött kormányszóvivői tájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, hogy a német szövetségi kormányhoz egyelőre nem érkezett hivatalos megkeresés török államfői látogatásról. A kormánynak jelenleg csak Akif Cagatay Kilic ifjúsági és sportminiszter tervezett németországi látogatásáról vannak az ankarai vezetéstől származó információi - tette hozzá.
Mevlüt Cavusoglu a berlini nemzetközi turisztikai börze (ITB) idegenforgalmi szakkiállítás török pavilonjában tett látogatásán nyilatkozott újságíróknak a német külügyminiszterrel folytatott megbeszéléséről. Elmondta, hogy igen nyílt párbeszédet folytattak Sigmar Gabriellel, és hangsúlyozta: Németországnak el kell döntenie, hogy barátként, vagy ellenségként tekint-e Törökországra.
Németországban törökellenesség és iszlámellenesség tapasztalható, és míg az alkotmánymódosítás ellenzői nyíltan elmondhatják véleményüket, a módosítás támogatóit akadályozzák a véleménynyilvánításban, ami méltatlan egy demokráciához - mondta a török külügyminiszter.
Mint mondta, ő maga is szerette volna kifejteni véleményét egy hamburgi rendezvényen, de négy lehetséges helyszínen is elutasították a szervezőket, így végül arra kényszerült, hogy a helyi török főkonzulátuson mondja el beszédét.
Azonban azt is elmondta, hogy Ankara jó kapcsolatokra törekszik Németországgal. Sigmar Gabrielt barátjának nevezve hozzátette, hogy meghívta törökországi látogatásra a német külügyminisztert.
Sigmar Gabriel a minisztériuma székházában tett nyilatkozatában kiemelte: aki Németországban kíván nyilvánosan felszólalni, egy szabad országba érkezik, amely kiáll a szólás szabadságáért, de be kell tartania a vonatkozó szabályokat és illendőségi követelményeket, és nem léphet át bizonyos határokat. Ilyen határ a demokratikus Németország politikájának összehasonlítása a nemzetiszocialista rendszerrel.
A német külügyminiszter hangsúlyozta, hogy hazája továbbra is jó kapcsolatokra törekszik Törökországgal, és a békés együttélésre a Németországi török közösséggel. Azonban ügyelni kell arra, hogy ne "importáljanak" törökországi belső konfliktusokat Németországba.
Hozzátette, hogy fokozatosan helyre kell állítani a jó német-török kapcsolatokat, ezért a két kormány párbeszédét is folytatni kell.
 A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) elnöke szerdán figyelmeztetett, hogy a törökországi társadalmi, politikai konfliktusok Németország biztonságát is befolyásolhatják. Hans-Georg Maassen közleménye alapján évek óta tapasztalható ezen konfliktusok "leképeződése" Németországban, és az a veszély fenyeget, hogy elmérgesedik a török nacionalista, szélsőjobboldali csoportosulások és a Németországban is terrorszervezetként számon tartott - 1993-ban betiltott - Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) híveinek ellentéte.
Mindkét szubkultúrára jellemző a közbiztonságot fenyegető "nagyfokú, ütőképes veszélyeztetési potenciál" - áll a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat vezetőjének közleményében.
Az is érzékelhető, hogy egyre aktívabbak Németországban a török hírszerző szolgálatok - tette hozzá Hans-Georg Maassen.
A német-török kormányzati kapcsolatok az utóbbi hónapokban mind feszültebbé váltak, többek között annak hatására, hogy Németországban kémkedés gyanúja miatt eljárást indítottak több, a török állami vallásügyi hivatal (Diyanet) alkalmazásában álló muzulmán hitszónok - imám - ellen, Törökországban pedig terrorpropaganda terjesztése és közösség elleni izgatás gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyezték a Die Welt című német konzervatív lap egy tudósítóját.
A kapcsolatokat tovább terhelte, hogy a napokban helyi hatóságok több német városban megakadályozták török miniszterek kampányrendezvényeit, biztonsági kockázatokra, illetve szabálytalanságokra hivatkozva. Ankara ezzel kapcsolatban a nácizmus korszakát idéző módszerek alkalmazásával vádolta meg Németországot.
Törökországban április 16-án rendeznek népszavazást az alkotmánymódosításról, amely arról rendelkezik, hogy megszűnik a miniszterelnöki tisztség és az államfő lesz a végrehajtó hatalom vezetője.
Németországban él a legnagyobb határon túli török közösség, mintegy hárommillió tagja közül nagyjából minden második rendelkezik választójoggal Törökországban.