Erdogan: A Nyugat a terrorszervezetek bűnsegédje

Gülenistának tartott török tanárokat utasítottak ki Pakisztánból
Erdogan szerdai látogatására készülve a pakisztáni hatóságok négyszázötven gülenistának bélyegzett török tanárt utasítottak ki az országból. Az intézkedés mintegy 450 embert érint. A PakTurk International Schools and Colleges nevű szervezet szerint a vádak alaptalanok. A török elnök üdvözölte Iszlámábád „terrorellenes” lépéseit, és támogatásáról biztosította az ügyben a pakisztáni hatóságokat.

Az államfő kifejtette: annak ellenére, hogy az Európai Unió az 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) korábban terrorszervezetnek nyilvánította, a szakadárok, valamint a július 15-i puccskísérletért felelőssé tett Fethullah Gülen hitszónok mozgalmának támogatói a belgiumi EU-intézmények épületében és azokon kívül is folytathatják propagandatevékenységüket.

Hasonló a helyzet Franciaországban, Svédországban, Hollandiában és Németországban is - hangoztatta.

Erdogan arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte Németország nem mutat teljes elkötelezettséget a terrorizmus elleni harcban, ami "bumerángként" üt majd vissza rá. Közölte: kedden bizonyítékokat mutatott be Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszternek és küldöttségének Ankarában arra vonatkozóan, hogy egy németországi egyesület egy év alatt 13 millió eurót gyűjtött a PKK szeparatistái számára.

Abszurdnak nevezte Charles Michel belga miniszterelnök a török elnök kijelentését, miszerint Belgium az unió és tagországai által terrorszervezetnek minősített, szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és Fethullah Gülen hitszónok szervezetének központja lenne - jelentette az RTBF belga közszolgálati rádió és televízió internetes oldalán szerdán.
Charles Michel hazugságnak és rágalomnak minősítette, hogy Erdogan olyan országot vádol a terrorizmus támogatásával, amely maga is annak következményeivel küzd.
"Belgium nem tűri, hogy a török kormány Belgiumba exportálja belső konfliktusait" - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Steinmeier kedden visszautasította a már többször megfogalmazott török vádakat, és hangsúlyozta, hogy Berlin Ankara oldalán áll a harcban, és a PKK-t terrorszervezetként kezeli.

Erdogan szerdán úgy reagált Steinmeier szavaira, hogy szeretné a német politikus állítását a gyakorlatban is látni.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a közelmúltban úgy fogalmazott: Németország leginkább azért támogatja az Ankara-ellenes fegyveres csoportokat, mert Törökország fejlődését szeretné gátolni. Erdogan pedig egyenesen azzal gyanúsította meg a Nyugatot, hogy a PKK-tól lefoglalt minden egyes fegyver onnan származik.

A török biztonsági erők és a PKK között két és fél év fegyverszünet után 2015 júliusában kiújultak a harcok Délkelet-Törökországban. Az összecsapásokban azóta a biztonsági erők több mint nyolcszáz tagja és közel tizenötezer kurd lázadó vesztette életét. A PKK kezdetben a kurdok függetlenségéért harcolt, napjainkban a kisebbség autonómiájáért küzd. A több mint harminc éve tartó konfliktusnak már mintegy ötvenezer halálos áldozata van.

Visszavettek, de menesztettek is több ezer rendőrt
A török rendőrség visszavette 3181 olyan korábbi alkalmazottját, akit korábban elbocsátott munkaköréből a július 15-i puccskísérletet követő kormányzati nyomozások következtében - jelentette szerdán az Anadolu török állami hírügynökség.

A beszámoló szerint a török rendőrség ugyanakkor további 2205 rendőrt menesztett is állásából. Azzal gyanúsítják őket, hogy kapcsolatban állnak az Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatával. Ankara a terrorszervezetnek nyilvánított gülenista mozgalmat teszi felelőssé a hatalomátvételi incidensért. Azoknak, akik most ismét munkába állhattak, a török rendőrség hivatalos közlése alapján "újraértékelték a helyzetét".

A török országos rendőr-főkapitányság november 3-i adata alapján 81 tartományban összesen 216 ezer 341 rendőr teljesített szolgálatot.
Az államcsínykísérlet után Törökországban rendkívüli állapotot vezettek be, amelynek keretében a kormány törvényerejű rendeletekkel irányít. A feltételezett összeesküvők és támogatóik ellen indított átfogó vizsgálatok a haderő mellett főként a rendőrséget, a csendőrséget, a parti őrséget, az igazságügyet, az oktatást, az egészségügyet és a médiát érintik. Eddig országszerte több mint négyezer embert helyeztek előzetes letartóztatásba, nagyjából 35 ezren tartózkodnak őrizetben, és legalább 110 ezer embert függesztettek fel vagy bocsátottak el állásából.

Napközben a török haderő bejelentette: feltölti a tisztogatások nyomán megüresedő helyeket és 30 ezer 159 katona, beleértve 1322 tiszt és 3547 altiszt felvételére készül az illetékes akadémiákról.
Négy hónap alatt a török haderőtől több mint 4200 katonát menesztettek, köztük a tábornoki kar mintegy 40 százalékát. A katonai állomány létszáma november 2-án 359 ezer 289 volt, amelyből 28 ezer 805 ember tiszti, 66 ezer 429 pedig altiszti rendfokozatot viselt.

Recep Tayyip Erdogan török elnök korábban azt mondta, hogy a rendkívüli állapot fenntartása Törökország hasznára válik, mert időre van szükség a terrorista csoportok fenyegetésének megszüntetéséhez.