Külföld
Elszabadulhat az erőszak Idomeninél
Ötszáz migráns elzárt egy autópályát
Idomeniben jelenleg több mint 13 ezren várnak a továbbengedésre. Legtöbben Németországba szeretnének eljutni. A macedón határzár ellen tiltakozó emberek eltorlaszolták a síneket, és akadályozták a segélyszervezeteket az ételosztásban - jelentette az ERT görög állami televízió. Az előző este a kilátástalan helyzetükön feldühödött migránsok megtagadták a vacsora elfogyasztását, és másokat is akadályoztak abban, hogy megegyék ételadagjukat. "Ha nem tudunk innen továbbmenni, akkor mindannyian itt akarunk meghalni" - mondták helyszíni tudósítóknak. A nap folyamán mintegy 500 migráns blokkolta a Szaloniki és a macedón határon lévő Evzonoi átkelő közötti autópályát. Az E75 jelű európai út a legfontosabb észak-déli útvonalnak számít a Balkánon. Tudósítók szerint az emberek a közelben lévő idomeni menekülttáborból jöttek. "Ezzel magukra akarják fordítani figyelmet" - mondta az egyik humanitárius szervezet dolgozója. "Nyissátok meg a határokat. El akarunk innen menni" - skandálta a jórészt fiatal férfiakból álló tüntetők csoportja. A görög állami televízió szerint a rendőrség elterelte a forgalmat, ugyanakkor átmenetileg az autópályán káosz alakult ki. A görög készenléti rendőrség egyelőre nem reagált. "Az emberek elkeseredettsége olyan szintre jutott, hogy akár maguknak is képesek ártani" - közölte Babar Baloch, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szóvivője. Több segélyszervezet is felemelte hangját az EU-török megállapodás ellen, mert szerintük a gyakorlati megvalósítás kidolgozatlan. Az UNHCR abbahagyta a migránsok regisztrációs központba szállítását Leszboszon, mert nem látja biztosítottnak további mozgásszabadságukat. Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nemzetközi szervezet sem hajlandó tovább dolgozni a leszboszi hotspotban. Egy jelentős norvég humanitárius szervezet, a Norvég Menekülttanács szerdán szintén bejelentette, hogy felfüggeszti tevékenységét Híosz szigetén. "Nem leszünk eszközök a tömeges kitoloncolásban" - hangsúlyozta Marie Elisabeth Ingres, az MSF helyi vezetője szerdán. Még több rendőrt kér a tagállamoktól a Frontex Oroszország és Finnország lezárja északi-sarvidéki határátkelőit a migránsok előtt Oroszország és Finnország ezentúl kizárólag saját állampolgárainak és a fehéroroszoknak engedi a közös északi-sarvidéki határszakaszon való átkelést - ebben állapodott meg a két ország elnöke az YLE finn televízióadó szerdai jelentése szerint. A korlátozó intézkedés egyelőre 180 napig lesz érvényben. "A korlátozás célja az illegális bevándorlás megakadályozása" - derült ki a finn elnöki hivatal közleményéből. A tájékoztatás szerint Helsinki az Európai Unióval szembeni kötelezettségeinek eleget téve igyekszik megakadályozni, hogy az illegális bevándorlók új útvonalat találjanak maguknak. Szydlo: Lengyelország jelenleg nem tud migránsokat fogadni Az előző lengyel kormány elkötelezte magát amellett, hogy részt vállal a menekültek befogadásában, mindazonáltal jelenleg lehetetlen, hogy migránsok Lengyelországba érkezzenek - szögezte le Beata Szydlo lengyel kormányfő szerdán. "Nem látok lehetőséget arra, hogy migránsok jelenleg Lengyelországba érkezzenek" - hangsúlyozta a kormányfő. Az előző lengyel kormány tavaly szeptemberben elfogadta az Európai Bizottság kötelező kvótáját, amely 120 ezer menekült szétosztását irányozza elő a tagországok között. Lengyelországnak 2017 végéig összesen 6-7 ezer migránst kellene befogadnia. Szydlo kabinetje eddig azon az állásponton volt, hogy tiszteletben tartja a jogfolytonosságot, s vállalja az előző kormány által elfogadott kötelezettséget. Rafal Bochenek kormányszóvivő úgy nyiltakozott, hogy "A brüsszeli merényletek megmutatták, hogy az Európai Unió biztonsági mechanizmusai nem működnek. Felfüggesztjük a bevándorlók befogadását addig, amíg ezeket a személyeket nem lehet megfelelően ellenőrizni" - jelentette ki Bochenek. Észtország 183 szíriai menekültet fogad be Törökországból Észtország 183 szíriai menekültet fogad be Törökországból az Európai Unió és Ankara múlt héten kötött megállapodása értelmében - közölte szerdán az Eesti Ekspress című észt lap. A hírlap a tallinni államkancellária uniós ügyekért felelős részlegének vezetőjére hivatkozva arról számolt be, hogy Észtország e konkrét létszámmal kapcsolatosan megállapodást készül kötni az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR) március 30-án. Kerekasztal-beszélgetés a szíriai háborúban érintett gyermekekről Elszabadulhat az erőszak IdomeninélOroszország és Finnország lezárja északi-sarvidéki határátkelőit a migránsok előtt...
További rendőrök és menedékjogi szakértők felajánlását várja a tagállamoktól az uniós határvédelmi ügynökség (Frontex) a migránsok Görögországból Törökországba való visszaküldésének gördülékeny megvalósításához - közölte Fabrice Leggeri, a Frontex ügyvezető igazgatója szerdán kiadott felhívásában. Arról tájékoztatott, hogy az ügynökség által kért 50 szakértői posztra már 47 felajánlás érkezett. Ugyanakkor elmondta, hogy az ügynökség pénteki felhívására eddig mindössze 396 rendőrt ajánlottak fel az uniós tagállamok, noha 1500 emberre lenne szükség a munka gördülékeny elvégzéséhez.
A beszélgetésen Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központjának igazgatója úgy vélekedett, hogy a menekült gyerekek jobban jártak, mint Szíriában maradt társaik, mivel utóbbiak polgárháborús időszakban szocializálódnak, és ez befolyásolja az értékrendjüket. Az igazgató azt mondta, a menekülteket talán jobb helyzetbe lehet hozni Európában, de sokan nem tudnak majd integrálódni közülük. A legfontosabb kérdés, hogy Szíriában a békekötés után lehet-e olyan stabil államot létrehozni, amely lehetőséget ad a visszatérésre.
Lux Ágnes, az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány gyerekjogi igazgatója hangsúlyozta, az érkező gyerekeket pontosan azok a jogoknak kellene megilletniük, mint az adott ország állampolgárait.
Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője és az Európai Hontalanügyi Hálózat elnöke arról beszélt, hogy a menekült gyerekeket a tagállamoknak sérülékeny menedékkérőként kellene kezelni, akiket speciális jogok illetnek meg, például képviselőt kell kirendelni melléjük, valamint biztosítani kell a hozzáférést az oktatáshoz. Vannak azonban tagállamok, köztük Magyarország is, amely ezeket nem tudja teljes mértékben biztosítani - tette hozzá.
Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense úgy vélekedett, szükség lesz a menekültek elosztási mechanizmusára az Európai Unióban, enélkül ugyanis nem kezelhető a helyzet. Emlékeztetett, hogy a tagállamok sokféleképpen képzelik el a megoldást.
Hárdi Lilla, a Cordelia Alapítvány orvos igazgatója, pszichiáter, pszichoterapeuta közölte, a Magyarországra érkező csonka családoknál látni erősen traumatizált felnőtteket, akiktől sokszor a gyerek veszi át a felnőtt szerepét, így náluk kimarad a gyerekkor. Habár az érkező gyerekek sokszor túl érettek, túl felnőttek, ügyeik önálló vitelére mégsem alkalmasak - emelte ki.