Külföld

Elsüllyesztené Japánt és felperzselné Amerikát Kim Dzsongun

Az ENSZ újabb szankciói után a kommunista diktatúra atomcsapással fenyegetőzik

Az észak-koreai állami hírügynökség bejelentette, hogy az ország kész „sötétségbe borítani” az Egyesült Államokat és egy atomcsapással „elsüllyeszteni Japánt”. A diktatúra állásfoglalása szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa a „gonosz eszköze”, amelyet az Egyesült Államok által megvesztegetett korrupt országok a nagyhatalom érdekeit kiszolgálva irányítanak.  

A közlemény szerint Japánra „nincs többé szükség Észak-Korea közelében”. A diktatúra mindezt a Juche ideológiájának megfelelően indokolja – ez az észak-koreai állami ideológia, amely részben a marxizmusból, részben pedig a nacionalizmusból táplálkozik. Az országra a szeptember harmadikai nukleáris teszt óta egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik, az ENSZ biztonsági tanácsának legutóbbi, hétfői szankciói pedig minden eddiginél érzékenyebben érintik a rezsim kereskedelmi kapcsolatait. A Biztonsági Tanács rendelkezésének értelmében az ország textil-exportja gyakorlatilag megszűnt, Észak-Korea legfőbb kiviteli cikke pedig – a kínai szénexport mellett – mindeddig éppen a textil volt.

Az újabb szankciókat a vétójoggal rendelkező Kína és Oroszország is megszavazta, bár ehhez az Egyesült Államok által javasolt olajembargótól el kellett tekinteni.

Tovább szigorította az Észak-Koreával szembeni szankciókat az Európai Unió

Tovább szigorította az Európai Unió az Észak-Koreával szembeni korlátozó intézkedéseit azzal, hogy beépítette azokba az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) által kivetett ágazati szankciókat.

A szigorításról az uniós tagállamokat tömörítő Európai Unió Tanácsa döntött a testület csütörtöki közleménye szerint. A Biztonsági Tanács 2017. augusztus 5-én elfogadott határozatában rendelt el szankciókat, válaszul Észak-Korea atomfegyver-, illetve ballisztikusrakéta-fejlesztési programjaihoz kötődő tevékenységeire, amelyek "sértik és nyíltan semmibe veszik" a korábbi ENSZ BT-határozatokat.

Tillerson: Kínának érvényesítenie kellene az olajembargót Észak-Koreával szemben

Rex Tillerson, aki csütörtökön Londonban Boris Johnson brit külügyminiszterrel tárgyalt elsősorban az észak-koreai válságról, a megbeszélés utáni közös sajtóértekezleten kijelentette: az olajexport "nagyon erőteljes eszköz" lenne az észak-koreai magatartás megváltoztatására, de ezzel az eszközzel szinte kizárólag Kína tudna élni, mivel Észak-Korea teljes nyersolajigényét kínai importból fedezi.

Az amerikai külügyminiszter elismerte ugyanakkor, hogy éppen ezért nagyon nehéz lenne az ENSZ Biztonsági Tanácsában teljes olajszállítási embargóról szóló határozatot elérni, mivel egy ilyen döntés gyakorlatilag "egyedül Kínát célozná".

Tillerson mindazonáltal hozzátette: reméli, hogy Kína, amely világhatalom, saját hatáskörében meghozza ezt a döntést, ezzel is megpróbálva rászorítani Észak-Koreát atomfegyver-fejlesztési programjának újragondolására, és a párbeszéd elkezdésének megfontolására.

Londoni stratégiai elemzők szerint mindazonáltal a kínai olajszállítások leállása esetén is "nagyon valószínűtlen", hogy az embargót az észak-koreai gazdaság komolyabban megsínylené, és még valószínűtlenebb a rezsim összeomlása.

A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) minap ismertetett elemzése szerint Észak-Korea ugyanis valójában nincs rászorulva a kínai olajra, és "nem szükségből, hanem pusztán kényelemből" importál folyékony szénhidrogéneket Kínából. Ha ez az importforrás bezárulna, akkor Észak-Korea szilárd szénhidrogénféléket cseppfolyósítana, az ilyen energiahordozókból bőséges készletei vannak, és szert tett a szén cseppfolyósításának technológiájára is - állt a londoni stratégiai kutatóműhely helyzetértékelésében.

A mianmari válságról szólva az amerikai külügyminiszter a csütörtök esti londoni sajtóértekezleten úgy fogalmazott: a muszlim vallású rohingja kisebbség üldöztetését "sokan etnikai tisztogatásnak tartják". Tillerson szerint a rohingja közösség elleni erőszakcselekményeknek, a rohingják üldöztetésének véget kell vetni.

Mianmar "új, fejlődő demokráciája nagyon sok szempontból meghatározó pillanathoz érkezett" - tette hozzá, kijelentve: elismeri, hogy Aung Szan Szú Kji Nobel-békedíjas mianmari vezető, aki a hadsereggel kötött hatalommegosztási egyezség alapján tölti be az ország politikai vezetőjének tisztségét, "bonyolult helyzetbe került". illerson szerint azonban a nemzetközi közösség elvárása az, hogy senkit nem érhet üldöztetés etnikai hovatartozása miatt.

Boris Johnson a sajtóértekezleten "visszataszítónak" nevezte a rohingja kisebbség elleni erőszakcselekményeket. A brit külügyminiszter kijelentette: csodálja Aung Szan Szú Kjit a mianmari katonai juntával szembeni korábbi fellépéséért, most azonban életfontosságú lenne, hogy a mianmari vezető az általa felhalmozott erkölcsi tőkét latba vetné a rohingják üldöztetésének megszüntetéséért, és annak lehetővé tételéért, hogy az otthonukból elüldözöttek hazatérhessenek.