Elrettentő erőre van szükség

Mindaugas Neimontas hozzátette, hogy a három ország közös levélben fordul a NATO európai haderejének főparancsnokságához (SHAPE). Elmondta, azt kérik a szövetségtől, hogy egy-egy, nagyjából hét-nyolcszáz katonából álló zászlóaljat állomásoztasson minden balti állam területén.

A javaslat szerint a csapatok rotációs alapon – a katonákat rendszeres időközönként váltva – tartózkodnának a Baltikumban, ahogyan a három ország légterének védelmét is ellátják a NATO-országok. Neimontas szerint az állandó jelenlétet a „biztonsági helyzet teszi szükségessé”, amely szerinte nem fog javulni, ezért van szükség elrettentő erőre. A NATO-csapatok állandó baltikumi jelenlétének kérdését azonban meglehetősen későn, valószínűleg csak a katonai szervezet jövő évi, varsói csúcstalálkozóján fogják megvitatni.

Miután Oroszország tavaly márciusban megszállta és elcsatolta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, Washington rotációs alapon mintegy hatszáz katonát küldött Lengyelországba és a három balti államba. Washington ezzel a lépésével biztosítani akarta nyugtalan kelet-európai szövetségeseit arról, hogy a NATO védelmet nyújt bármilyen orosz fenyegetéssel szemben.

A balti államok az ukrajnai válság kirobbanása óta aggódnak amiatt, hogy orosz agresszió érheti őket, s Moszkva, a jelentős számú baltikumi orosz kisebbséget manipulálva, viszályt szíthat a sokáig szovjet uralom alatt lévő országokban.