Külföld
Elmar Brok: Túl sokáig hagyták magár Magyarországot
Berlin nem kommentálja a menekültügyi szigorításról szóló híreket
Frank-Walter Steinmeier német külügyér szerint elfogadhatatlan, hogy csak egyes európai országok viseljék a bevándorlás terheit (köztük Németország, Ausztria, és Olaszország). A külügyér szerint éppen ezért ha bizonyos országok (mint például Magyarország vagy Lengyelország) nem hajlandók elfogadni a kvótarendszert, meg kell fontolni a minősített többséggel történő szavazás lehetőségét.
Az uniós szerződések értelmében minden tagállam számára kötelezővé tehető az a döntés, amelyet a tagállamok kormányai minősített többséggel hoznak, azaz a javaslatot megszavazza az olyan tagországok legalább ötvenöt százaléka (vagyis legalább tizenöt ország), amelyek együttesen az unió népességének legalább hatvanöt százalékát teszik ki.
Eurostat: tovább nőtt a menedékkérők száma
Az előző negyedévhez képest 15 százalékkal, éves összevetésben pedig 85 százalékkal nőtt a menedékkérők száma az idei második negyedévben az Európai Unió tagállamaiban - közölte pénteken az unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Az április elejétől június végéig terjedő időszakban 213 200-an kértek menedéket az Európai Unió tagállamaiban. Az első negyedévhez képes ez 15 százalékos növekedést jelent, 2014 azonos időszakához viszonyítva viszont 85 százalékkal többen kértek ebben a periódusban menedékjogot az unió országaiban. A menekültstátusért folyamodók nagyjából harmada Szíriából és Afganisztánból érkezett. Az összes uniós menedékkérelem 38 százalékát egy tagállamban, Németországban nyújtották be. Ezen a listán Magyarország a második, ahova 32 700 menedékkérelem érkezett.
A tagállamok népességéhez viszonyítva viszont a magyar hatóságok kapták a legtöbb kérelmet; egymillió lakosra 2015 második negyedében 3317 menedékkérő jutott. Németország ebben a rangsorban csak a negyedik az egymillió németre jutó 977 menedékkérelemmel, és e rangsorban Svédország és Ausztria is megelőzi. Egymillió svéd lakosra 1467, ugyanennyi osztrákra pedig 2026 menedékérő jutott. Ausztria ezzel második Magyarország mögött a listán, úgy, hogy egymillió lakosra Magyarországon több mint másfélszer annyi menedékkérelem jutott, ami egyébként az uniós átlag nagyjából nyolcszorosának felel meg.
Sokat elárul az uniós menekültügyi rendszer tagállami szintű működéséről - amelynek értelmében minden menedékkérőt ott kell regisztrálni, ahol belép az Európai Unióba -, hogy a magyarországi menekültkérelmek magas számával szemben Olaszország az összes menedékkérő számát tekintve negyedik a sorban. Az olasz hatóságokhoz 14 900 menedékkérelem érkezett, a másik "frontállamnak" tekintett ország, Görögország pedig mindössze 2865 menedékkérőt regisztrált az év második három hónapjában.
A statisztikákból az is kiderül, hogy mely országokban nőtt legnagyobb arányban a menedékkérők száma. Hollandiában több mint két és félszeresére, Lettországban több mint másfélszeresére emelkedett a beadott menedékkérelmek száma. Igaz, a balti országban csak százas nagyságrendű kérelemről van szó. A 213 ezer menedékkérő közül 44 ezer szíriai. Háromnegyedük négy tagállamban adta be menedékkérelmét; Németországban, Magyarországon, Ausztriában és Svédországban. Az Afganisztánból érkezők 27 ezren voltak ebben az időszakban, és több mint felük Magyarországon folyamodott menekültstátusért. Albániából 17 700-an adtak be menedékkérelmet az unióban, szinte kivétel nélkül mind Németországban. A Magyarországon regisztrált menedékkérők között egyébként ebben az időszakban nem a Szíriából, hanem az Afganisztánból érkezők voltak a legtöbben.
A migrációs válság súlyát az elmúlt napokban a legsúlyosabban megérző Horvátország a 2015 április elejétől június végéig tartó három hónapban összesen 25 menedékkérőt regisztrált. Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy 2015 június végén az Európai Unió tagállamainak hatóságainál összesen mintegy 592 ezer menekültügyi eljárás volt folyamatban.
Osztrák alkancellár: Magyarország menekültügyi eljárása vészreakció volt
Magyarországnak a menekültügyben tanúsított magatartása vészreakció volt, ugyan túlzottnak tekinthető, de rávilágított a problémára - jelentette ki Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár a Salzburger Nachrichten című újság szombati számában megjelenő interjújában, amelyet az APA osztrák hírügynökség előzetesen ismertetett pénteken.
A szociáldemokratákkal közösen kormányzó konzervatív néppárti politikus utalt arra, hogy a szociáldemokrata Werner Faymann kancellár a napokban a Der Spiegelnek nyilatkozva élesen bírálta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. Ezzel kapcsolatban az alkancellár arra emlékeztetett, hogy Ausztria és Magyarország viszonya mindig jó volt, és nem kellene, hogy egy ilyen nyilatkozat veszélyeztesse a jó kapcsolatokat. Mitterlehner ugyanakkor "problémásnak" nevezte Orbán Viktor néhány megfogalmazását.
Az alkancellár úgy vélte, Európának nagyjából három-négy hete van, hogy közös menekültstratégiát alkosson, hiszen fogytán az emberek türelme.
A képeket látva az az ember benyomása, hogy néhány üldözött család mellett vannak olyanok is, akik számára kaland, hogy Európa fele vegyék az irányt - mondta az alkancellár, és hozzátette: ezt számos itteni lakos fenyegetésnek érzi.
Az alkancellár úgy látja, hogy Európa még akkor sem ért a kérdés végére, ha a menekültproblémát sikerült szolidáris és rendezett módon megoldania. Szerinte a legfontosabb az unió külső határainak megvédése.
Ha Európa nincs abban a helyzetben, hogy ezt megtegye, akkor az államoknak maguknak kell cselekedniük, mint azt Magyarország tette - jelentette ki az osztrák politikus.
Berlin nem kommentálja a menekültügyi szigorításról szóló híreket
A német kormány nem kommentálta azokat a híreket, amelyek szerint a berlini vezetés a német menekültügy történetének legnagyobb szabású szigorítására, a menedékkérők jogosultságainak szűkítésére, kötelességeik bővítésére készül. Ugyanakkor az új szabályok kidolgozását irányító belügyminisztérium szóvivője pénteken összefüggésbe hozta a terveket a Németország által szorgalmazott kvótarendszerrel.
A tárcaközi egyeztetésen lévő reformról pénteken több lap kiemelte, hogy a jövőben nem kaphatnak szállást és ellátást mindazon menedékkérők, akiknek ügyében nem Németország az illetékes a dublini szabályok alapján, kivéve, ha önként átvállalja a menekültügyi eljárás lefolytatását. Ez egyelőre a szíriai menedékkérőkre vonatkozik. A többi menedékkérő csak arra kaphat támogatást, hogy visszautazzon az ügyében illetékes uniós tagországba.
A kormány nem kommentál előkészületben lévő törvényjavaslatokat - mondta a belügyminisztérium szóvivője, Johannes Dimroth a kormányszóvivői tájékoztatón. Ugyanakkor megjegyezte: Németország régóta törekszik a menekültek országok közötti elosztására szolgáló, kötelező és állandó uniós rendszer megteremtésére.
Amennyiben ez sikerül, szükség lesz "tagállami szintű irányító mechanizmusokra", és a reform említett eleme éppen erre a felismerésre épül - fejtette ki.
A reform elsősorban a menekültügyi eljárások és a védelemre nem szoruló menedékkérők kitoloncolásának felgyorsítását, a menekültügyi rendszerbe belépésre irányuló "rossz ösztönző" elemek kiiktatását, valamint a menekült vagy más menedékjogi státust - és ezzel a hosszabb távú németországi tartózkodás kilátását - megszerző emberek minél gyorsabb integrációját célozza - mondta a szóvivő.
Hozzátette: a javaslatcsomagot megtárgyalják a kormány és a tartományok vezetőinek szeptember 24-ei találkozóján, és ezután annak tartalmát a kormány "nagyon hamar" elfogadja és a törvényhozás elé terjeszti.
Kelet-közép-európai közéleti szereplők szolidaritást kérnek a hatóságoktól
Csaknem száz kelet-közép-európai közéleti szereplő nyílt levelét tette közzé pénteken az EUObserver uniós ügyekkel foglalkozó hírportálon, és abban tettekben megnyilvánuló szolidaritást kérnek a migránsokkal a térség hatóságaitól és népeitől. Az aláírók a kialakult helyzetet óriási léptékű válságnak nevezik, melyben százezrek igyekeznek Európa felé biztonságot, reményt és normális életet keresve.
"Nem olyan rég még mi kopogtattunk Európa ajtaján. Nem tagadhatjuk meg tőlük a segítséget" - áll a nyílt levélben, amelynek aláírói sajnálatukat fejezik ki, hogy ezzel a térségben sokan nem értenek egyet. A levél felidézi, hogy 1989 után sok kétség merült fel azzal kapcsolatban, hogy a rendszerváltó országok képesek-e a nyugati integrációra; ebben az évtizedben nem ezek az államok voltak az unióra leselkedő fenyegetések forrásai, mégis újra megjelent ez a megosztottság. "Nem rajtunk kell számon kérni, hogy a menekültek hazája összeomlott. Nem mi tettük országaikat a folyamatos rettegés földjévé, ahol az emberre erőszakos halál vár, az emberi élet pedig magányos, szegény, állatias és rövid" - írják. "Emberként mégis az a kötelességünk, hogy együttérzők legyünk és segítséget nyújtsunk" - szögezik le az aláírók, emlékeztetve, hogy az európai közösség alapelve a szolidaritás, és nem szabad elutasítani a közös felelősségvállalást, figyelmen kívül hagyni az emberi szenvedést, és azoknak az országoknak a helyzetét, amelyeket a legjobban érint az egyre nagyobb migrációs hullám.
"Ha elutasítjuk a segítségnyújtást, az európai szolidaritás eszméjét tagadjuk meg" - jelentik ki a nyílt levél aláírói, figyelmeztetve, hogy ez azt a szolidaritást is aláássa, amelyet más országok tanúsítottak a kelet-közép-európai országok iránt, és amelyre biztonságuk, fejlődési kilátásaik, a háborúskodásból, szegénységből és az idegen uralom alól való megmenekülés reménye épül. "Az emberiesség, elveink és értékeink nevében felszólítjuk térségünk hatóságait és népeit, hogy tanúsítsanak praktikus szolidaritást a menekültekkel szemben, hogy biztonságos menedéket találhassanak közöttünk, és szabadon maguk dönthessenek saját jövőjükről" - zárul a csaknem száz közéleti szereplő által aláírt nyílt levél.
A nyílt levél külföldi aláírói között van többi között Bronislaw Komorowski és Aleksander Kwasniewski korábbi lengyel államfő, Wlodzimierz Cimoszevicz egykori lengyel miniszterelnök, Andrius Kubilius volt litván kormányfő, Szlovákia, Bulgária, Lengyelország, Csehország több korábbi külügyminisztere, valamint ismert írók, költők, társadalomtudósok és civilszervezetek vezetői is. Magyarországról a levelet Bajnai Gordon korábbi kormányfő, Dessewfy Tibor, a DEMOS Magyarország elnöke, Gyarmati István diplomata, Heller Ágnes filozófus, Karádi Éva, a Magyar Lettre International főszerkesztője, Kornai János, a Harvard Egyetem közgazdász professzora, Kováts András, a Menedék elnöke, Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság vezetője, ifj. Rajk László építész, valamint Tarr Béla filmrendező és Zilahy Péter író írta alá.
A belügyminisztérium szóvivője elmondta: a külföldi állampolgárok adatbázisában (AZR) augusztus végén nagyjából 190 ezer embert tartottak nyilván, akikkel szemben az ország elhagyását előíró határozat van érvényben, de többségük az úgynevezett befogadott státusban van, ami azt jelenti, hogy a hatóságok eltekintenek a határozat végrehajtásától. Az ország elhagyására ténylegesen kötelezett emberek száma így mintegy 52 ezer.
A kitoloncolásokkal kapcsolatban a tervezett reformot összefoglaló, több mint százoldalas dokumentumról beszámoló lapok kiemelik, hogy az új szabályok szerint a hatóságok nem közlik előre az intézkedés végrehajtásának időpontját, amivel azt akarják megelőzni, hogy az érintett eltűnjön. Egyebek mellet azt is tervezik, hogy 6-ról 3 hónapra csökkentik az intézkedés - például a téli kitoloncolási moratórium miatti - felfüggesztésének maximális időtartamát.
A kormány terve szerint az elutasított menedékkérőket nemcsak az ország elhagyására kötelezik, hanem valamennyi juttatásukat és munkavállalási lehetőségüket megszüntetik. Viszont a kérelem elbírálásáig a nem iskolaköteles menedékkérőknek kötelező lesz elfogadni a felajánlott munkalehetőséget, különben elveszítik az ellátási jogosultságukat.
A "rossz ösztönzők" kiiktatását célozza, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentik a készpénzes juttatás arányát, és emelik a természetbeni juttatások arányát, a készpénzt pedig legfeljebb egy hónapra előre fizetik ki.
A javaslatok között szerepel az is, hogy a határvédelemért felelős szövetségi rendőrséget felruházzák azzal a hatáskörrel, hogy megvizsgálja és megállapítsa, jogosultak-e menedékkérelem benyújtására a határon ilyen szándékot jelző, németországi tartózkodásra más jogcímmel nem rendelkező emberek.
A belügyminisztérium irányításával formálódó terv szerint nemcsak a nyugat-balkáni térség három további államával - Koszovóval, Albániával és Montenegróval -, hanem Ghánával és Szenegállal is bővítik az úgynevezett biztonságos származási országok körét, amelyek polgárainak zöme nem remélhet menekültstátust. A Balkánon most Szerbia, Macedónia és Bosznia-Hercegovina tartozik ebbe a körbe.
Thomas de Maiziere belügyminisztert az utóbbi hetekben sok bírálat érte azért, mert a kormánynak nincs átfogó, részletes terve a menekültválság kezelésére. A miniszter a napokban egy televíziós vitaműsorban azt mondta: szeptember 24-én a menekültügy számos területén gyökeres változást hozó javaslatokat mutatnak be.
Az UEFA kétmillió euróval segíti a bevándorló gyerekeket
Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) kétmillió euróval segíti a kontinensre bevándorló gyerekeket. A pénzt a márciusban létrehozott saját, gyermekeket támogató alapítványán keresztül juttatja el a migránsokhoz - döntött az UEFA máltai ülésén. Korábban a német bajnoki címvédő Bayern München jelentette be, hogy egymillió eurót adományoz a menekültek megsegítésére, a Münchenbe érkező bevándorlók számára pedig elérhetővé tesz egy edzőközpontot. A legutóbb ezüstérmes Wolfsburg 1200 Németországba érkezett migránst hívott meg keddi Bajnokok Ligája-mérkőzésére, emellett minden eladott jegy árából egy eurót szánt a menekültprogram támogatására. Akadt hasonló felajánlás más országból is: az FC Porto a szeptember 29-i, Chelsea elleni mérkőzése jegybevételéből támogatja a migránsokat.
Új vezető a német menekültügyi hivatal élén
Németországban a szövetségi munkaügyi ügynökség (BA) vezetője, Frank-Jürgen Weise veszi át a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) irányítását a belügyminisztérium pénteki közleménye szerint. A BAMF vezetése az egyik legnehezebb feladat, Frank-Jürgen Weise viszont az egyik legtapasztaltabb és legjobb "államigazgatási menedzser" Németországban - emelte ki Thomas de Maiziere belügyminiszter. A BA-t 2004 óta vezető szakember egyszerre irányítja majd a munkaügyi és a menekültügyi hivatalt - áll a közleményben.
A menekültválságban a német kormány egyik legfőbb törekvése a menekültstátus megszerzésére jó kilátásokkal rendelkező menedékkérők és a menekültek minél gyorsabb munakerő-piaci integrációja, munkába állítása. A BA és a BAMF éppen a napokban alakított közös munkacsoportot a folyamatok áramvonalasítására Frank-Jürgen Weise és a BAMF előző elnöke, Manfred Schmidt vezetésével.
Manfred Schmidt csütörtökön mondott le, döntését személyes okokkal indokolta. A tekintélyes menekültügyi szakember 2010 óta irányította a hivatalt, amelynek tevékenységét az utóbbi hónapokban számos bírálat érte, amiért nem sikerült jelentősen felgyorsítania a menekültügyi eljárásokat. Jelenleg átlagosan 5,4 hónap alatt hoznak döntést egy-egy ügyben, a feldolgozatlan menedékjogi kérelmek száma pedig 280 ezer körül van.Bírálatok érték a hivatalt egy augusztus 25-ei Twitter-üzenete miatt, amelyben megerősítette azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a szír állampolgárságú menedékkérőket - a Dublin III. rendelet 17. paragrafusa alapján - egyelőre nem küldik vissza abba az uniós tagállamba, ahol elérték az EU területét. A kritika szerint ezt az üzenetet szírek "meghívólevélként" értelmezték, és ez okozta a menekülthullám drámai mértékű erősödését augusztus végén-szeptember elején.
Német kormányszóvivő: menekültek visszautasítása a határon nem járul hozzá a tartós megoldáshoz
Menekültek visszautasítása a határon nem járul hozzá a menekültválság tartós megoldásához - mondta a német kormány szóvivője pénteken Berlinben. Steffen Seibert tájékoztatóján a magyar, a horvát és a szlovén határra vonatkozó újságírói kérdésre elmondta: ami "a magyar esetet illeti, a menekültek nagy száma kétségkívül nagy megterhelést jelent egy olyan országnak, mint Magyarország, és erre tekintettel kell lenni".
Ugyanakkor a német "szövetségi kormány szerint nem jelent hozzájárulást az aktuális menekültprobléma tartós megoldásához, ha menekülteket gyakorlatilag visszautasítanak a határon" - mondta a szóvivő. Hozzátette: a német kormány tudja, milyen nagy kihívások előtt áll Görögország, Macedónia, Szerbia, Magyarország és most már Horvátország és más államok is.
Éppen ez teszi "számunkra oly világossá, hogy nem lehet tisztán nemzeti megoldás erre a humanitárius kihívásra, amely talán a legnagyobb a második világháború óta", és csak olyan megoldás lehetséges, amely az európai országok "konstruktív és szolidáris" együttműködésén alapul - mondta Steffen Seibert. Ennek a megoldásnak része, hogy "Európa egésze teljesíti a közös európai menekültügyi rendszerből és nemzetközi humanitárius kötelességeiből fakadó kötelezettségeit" - tette hozzá.
Németország a kötelezettségekből és a terhek nagyságából adódó feszültség oldása céljából törekedik "európai szinten a tartós és szolidáris megoldásra", amelynek elemei közé tartozik az úgynevezett hot spotok felállítása és a menekültek elkerülhetetlenül "szükséges és méltányos elosztása" - mondta Steffen Seibert.
Edirnénél több százan indultak el gyalog a török-görög határhoz
Több száz, egyes jelentések szerint több ezer - túlnyomórészt szíriai - migráns közelítette meg gyalog péntek délután az északnyugat-törökországi Edirne térségében a görög határt, a török biztonsági erők azonban később feltartóztatták őket.
A migránsok az Edirne határában egy út mellett felállított sátortáborból indultak el, ahol már három napja várakoznak. Sokan közülük kedd óta próbálják elérni a pazarkulei határátkelőt, de a hatóságok ezt rendre megakadályozzák. Pénteken azonban közelebb engedték a görög határhoz a közel ezer - a Reuters brit hírügynökség szerint több ezer - fősre duzzadt tömeget, de a biztonsági erők egy idő után aztán megállították őket. Az edirnei kormányzó korábban leszögezte, hogy a migránsokat nem engedik átkelni a határon addig, amíg nem kapnak meghívást külföldről. "Ez az átkelés nem lehetséges" - szögezte le a CNN Türk televíziós csatorna élő adásában Dursun Ali Sahin.
A török hatóságok a hét közepe óta útlevélvizsgálat nélkül már senkit nem engednek be Edirnébe, a menekültek így ezért ütöttek tábort a városon kívül, egy autóút mentén. A héten a rendőrség az isztambuli autóbusz-pályaudvaron több száz migránst akadályozott meg abban, hogy felszálljon az edirnei járatra, és kizárólag azokat engedik busszal nyugati irányba utazni, akik megfelelő személyi okmányokkal rendelkeznek.
Csütörtökön a görög ügyvivő kormány egyik szóvivője azt mondta, hogy Athén újabb menekülthullámra számít az országot Törökországtól elválasztó Evrosz folyónál, a szárazföldi határ felől.
Bár Törökország a szíriaiaknak határozatlan ideig biztosítja az ország területén való tartózkodást és az alapvető orvosi ellátást, nem ad nekik törvényes menekültstátust, és nem teszi lehetővé számukra a legális munkavállalást sem. A szíriai gyermekek rendes beiskolázására sincs mód, csak arra, hogy ideiglenes tanfolyamokon vegyenek részt, és speciális iskolákba járjanak. A szíriai menekültek állításuk szerint elsősorban azért akarnak az Európai Unióba bejutni, hogy ott tényleges menedékjogot kapjanak, és ezáltal biztosíthassák a jövőt gyermekeik számára.
7,6 milliárd amerikai dollárt költött a török állam a Szíriából érkező menekültekre 2011 áprilisa óta - nyilatkozta Numan Kurtulmus török miniszterelnök-helyettes pénteken Ankarában. A politikus elmondta, ebből az összegből 418 millió amerikai dollár a külföldi hozzájárulás, amely nemzetközi segélyszervezetektől, külföldi kormányoktól jött. A miniszterelnök-helyettes arról is beszámolt, hogy Törökországban 2 millió 225 ezer 147 regisztrált szíriai állampolgárt tartanak számon a hatóságok. Közel 2 millióan élnek főként Isztambul, Ankara és Izmir nagyvárosaiban, további 258 ezer 977 ember sátor- és konténertáborokban kapott menedéket - részletezte. Numan Kurtulmus kifejtette: az Európai Unióhoz 450 ezren fordultak menedékstátuszért, amelyből 158 ezer kérelmet fogadtak el. Naponta süllyednek el a menekültek hajói a tengeren, emberek százai borulnak a vízbe és sokan életüket vesztik. Az utóbbi 5 évben 5 ezer 950-en haltak meg így, de a török parti őrség 53 ezer 228 embert kimentett - tette hozzá a politikus.
Egy szír családot fogadott be a Vatikán
A háború elől hazájából elmenekült négyfős szíriai családot fogadott be a Vatikán - jelentette be pénteken a pápai alamizsnahivatal. A Damaszkuszból származó kétgyerekes családot a Vatikán tulajdonában levő lakásban helyezték el a Szent Péter tér közelében. Ferenc pápa szeptember 9-én felszólította egyházát az Európába érkező bevándorlók befogadására. Ezután jelentette be a Vatikán, hogy befogad két bevándorlócsaládot. A szír családot a pápai állam területén levő Szent Anna-plébánia közössége segíti. A család tagjai menekültkérelmet nyújtanak be az olasz hatóságoknak, ami azt jelenti, hogy a következő hat hónapban a szülők nem vállalhatnak munkát. Ezért fél évig a vatikáni plébánia közössége támogatja őket. A Vatikán által segített másik bevándorlócsalád még nem érkezett meg Rómába. Mindkettőt Konrad Krajewski püspök, pápai alamizsnás "választotta ki" a dél-olasz Lampedusa szigetére érkezett bevándorlók közül. A Vatikáni Rádió nyilvánosságra hozta, hogy a jezsuita rend által működtetett Centro Astalli bevándorlókat segítő római humanitárius központ 2014-ben ötvenezer euróval (15 millió forint) segítette az Olaszországban menekültkérelmet benyújtó bevándorlókat a kérelem adminisztrációs költségeinek kifizetésében. Ferenc pápa 2013 szeptemberében kereste fel a központot, ahol menekültekkel találkozott. A Vatikán bejelentette, hogy Ferenc pápa a római bevándorló-állomásoknak ajánlotta fel azt a mobil orvosi rendelőt, amelyet Bajorország ajándékozott az egyházfőnek, és eddig a Szent Péter téren állt.
Német diplomáciai offenzíva Törökországban
A német diplomáciai fellépés részeként Angela Merkel a héten telefonon beszélt Recep Tayyip Erdogan török államfővel és Ahmet Davutoglu miniszterelnökkel is, és több nyilatkozatában rámutatott Törökország kiemelkedő szerepére. A kancellár szerint a jövő héten esedékes uniós csúcson is kiemelten tárgyalják a migránsok kiindulási országainak, valamint az első nagy állomásnak Törökországnak a helyzetét.
A kancellár mellett a külügyminiszter is részt vesz a tárgyalásokban, Frank-Walter Steinmeier pénteken egyeztet Ankarában. Hírmagyarázók szerint Berlin várhatóan egy sor ügyben kér támogatást a török vezetéstől. Például javítani kell a Törökországban menedékre talált, nagyjából kétmillió szíriai menekült helyzetén. Az EU felé igyekvő menekültek nagy része azonban nem Törökországból, hanem libanoni vagy jordániai menekülttáborokból indul el, de Törökországon keresztül tart az uniós határok felé, éppen úgy, mint sok még távolabbról, például Afganisztánból elindult menekült. A Törökországon keresztül vezető utat pedig egyebek között azért választják, mert az országban kiterjedt embercsempész-hálózatok működnek. A török vezetés abban is közreműködhet, hogy meggyőzzék a szíriai menekülteket arról, érdemes Európa helyett a hazájukhoz közelebb átvészeli a polgárháborút - vélekednek Berlinben.
Ami Törökországnak a szíriai polgárháborúban betöltött szerepét illeti, Ankara az utóbbi hetekben csatlakozott az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen fellépő koalícióhoz, s mért légi csapásokat a dzsihadistákra. A német várakozások szerint Törökország akár abban is segíthet, hogy Oroszország az Aszad-rezsim stabilizálása helyett az IÁ visszaszorítására összepontosítsa erőit, és ezzel hozzájárulhat a szíriai helyzet politikai rendezéséhez.
Törökország várhatóan mindenekelőtt több anyagi támogatást kér Németországtól, illetve az EU-tól, és hangsúlyozza majd azt a korábbi - Nyugaton kétkedéssel fogadott - javaslatát, hogy alakítsanak ki a menekülteknek egy biztonságos övezetet Szíria északi részén.
Áramütést szenvedett és meghalt egy valószínűleg szíriai, húsz év körüli migráns férfi a Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő Csalagútnál, miután megpróbált felkapaszkodni egy tehervonatra. A vasúti közlekedést nem kellett felfüggeszteni a baleset miatt. „Sajnáljuk, ami történt, s ami újabb bizonyítéka annak, hogy minden illegális átjutási kísérlet a La Manche-csatornán jelentős kockázatokkal jár” - mondta az alagutat üzemeltető Eurotonnel vállalat szóvivője.
Szijjártó: Magyarország a nemzetközi előírásoknak megfelelő ellátást biztosít a bevándorlóknak
Magyarország a nemzetközi előírásoknak megfelelő ellátást biztosít a bevándorlóknak, és aki ezzel ellentétes állítást tesz, az valótlanságot állít - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által az MTI-hez eljuttatott közleményben a tárcavezető a svéd és a francia miniszterelnök találkozója után elhangzottakra reagált. Manuel Valls francia miniszterelnök pénteki stockholmi sajtótájékoztatóján arra szólította fel Magyarországot, hogy "bánjon humánusan" az ország határaihoz érkező minden migránssal. A közös sajtótájékoztatón a svéd miniszterelnök is bírálta a magyar kormány hozzáállását. "A menekültek befogadásának módozatairól lehet vitatkozni, de válogatni közöttük és azt mondani, hogy a muzulmánokat nem engedjük be, elfogadhatatlan" - fogalmazott Stefan Löfven.
Szijjártó Péter mindezzel kapcsolatban közölte: "arra kérjük Svédország és Franciaország kormányát, hogy fejezzék be a képmutatást, és ne azt az országot támadják, amely minden tekintetben betartja az uniós előírásokat". Úgy fogalmazott, "szívesen hallottuk volna a svéd és a francia miniszterelnök véleményét inkább arról, hogy elfogadhatónak tartják-e azt, hogy agresszív bevándorlók órákon keresztül kövekkel és betondarabokkal támadják a magyar rendőröket". A Magyarországot érintő alaptalan rágalmak miatt a KKM a pénteki napon bekérette Svédország és Franciaország budapesti nagykövetét - áll a közleményben.
Szijjártó: Magyarországnak van javaslata a migránsválság kezelésére
Magyarországnak három javaslata is van a migrációs válság kezelésére, a probléma ugyanis nemcsak Magyarországot és Szerbiát érinti, hanem az egész Európai Uniót - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Belgrádban, miután tárgyalt Ivica Dacic szerb külügy- és Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszterrel.
Szijjártó Péter első lehetőségként azt említette, hogy létre kell hozni egy olyan uniós erőt, amely képes megóvni Görögország határait a migránsáradattól, ehhez pedig az kell, hogy Görögország világossá tegye, hány határőrre, katonára, hajóra, helikopterre van szüksége. Hangsúlyozta: a magyar kormány ebben támogatja azt, hogy legyen kvóta, és osszák el 28 részre a terheket, hogy meg lehessen óvni a görög határt.
A második lehetőségnek azt nevezte, hogy a Törökországban, Jordániában és Libanonban már létező menekülttáborok finanszírozását vegye át az Európai Unió, sőt építsen újakat is, hogy a harcok miatt otthonaik elhagyására kényszerülőknek ne kelljen egész Európáig menekülniük, és a háború lezárulása után hazatérhessenek. A magyar kormány szerint itt is lehetne kvóta, vagy akár az uniós költségvetést is lehetne módosítani.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint az is megoldási lehetőség lenne, ha az Európai Unió pénzügyi támogatást nyújtana a migránsok tranzitútvonalán fekvő országoknak, Macedóniának és Szerbiának.
Ivica Dacic szerb külügyminiszter szerint sem voltak még ilyen jók a magyar-szerb kapcsolatok. Hozzátette: országa nem szeretne semmilyen megosztottságot, de korrekt módon kell viselkednie a migránsokkal és a környező országokkal is. Elmondta: a migráció az egyik legnagyobb válság a második világháború óta, és Szerbia nehéz helyzetben van, mert az EU két oldala között találta magát: Magyarország arra panaszkodik, hogy Szerbiából lépnek be az unióba a migránsok, de Szerbiába is az EU-ból érkeznek. Emellett az unió sem egységes ebben a kérdésben. "Szerbia nem lehet áldozata annak, hogy nincs egységes uniós vélemény" - fogalmazott.
Valls Magyarországot bírálta
Manuel Valls francia miniszterelnök arra szólította fel Magyarországot, hogy bánjon humánusan az országba érkező migránsokkal. „Az Európai Unió és a schengeni övezet határán fekvő országok joggal kérhetnek segítséget és támogatást a schengeni térség és a határok védelméhez. De felháborodhatunk azon, nőket ábrázoló felvételek láttán, amelyek Európa határainál készültek. Minden migránssal emberséggel kell bánni. Nem fogadhatjuk el sem ezeket a kijelentéseket, sem a fellépést, sem pedig a szögesdrótokat” - jelentette ki Valls.
Hozzátette: ennél még kevésbé elfogadható az, hogy Magyarország a menekülteket vallási alapon akar szelektálni.
Brok szerint az EU túl későn reagált
Brüsszel Eritreát támogatná
Szíria és Afganisztán után Eritrea az egyik legjelentősebb kiindulópontja a Németországban menedékjogért folyamodó illegális bevándorlók hullámának. Az Afrika szarván fekvő, vaskézzel irányított országot, amely a világtól messzemenőkig elzárkózva él, gyakorta úgy emlegetik, mint „Afrika Észak-Koreáját".
Az Eritreának szánt támogatást, amelyről Neven Mimica csütörtökön beszélt Nairobiban, abból az 1,8 milliárd eurós (mintegy 565 milliárd forint) rendkívüli uniós pénzügyi alapból finanszíroznák, amellyel az Európai Bizottság az észak-afrikai államokat és az Afrika szarván fekvő-országokat tervezi segíteni, hogy hatékonyabban ellenőrizhessék határaikat és visszaszoríthassák az Európába távozni akarók számát.
A támogatást az EU-tagországok kormányait képviselő Tanácsnak még jóvá kell hagynia.
Mimica Nairobiban Eritrea energetikai szektorába való befektetések lehetőségéről beszélt, további részletekbe azonban nem bocsátkozott.
Aktivisták ezzel szemben azt hangsúlyozzák, hogy sokan az eritreaiak közül mindenekelőtt az emberi jogok szisztematikus megsértése, a biztonsági erők önkényeskedése és a jogállamiság hiánya miatt hagyják el hazájukat.
A Le Figaro olvasóinak nagyrésze támogatja a magyar kerítésépítést
A francia konzervatív napilap által végzett közvélemény-kutatás szetin olvasóinak jelentős többsége támogatja a magyar döntést a kerítésépítésekről.
Egyetért-e Magyarország azon döntésével, hogy kerítést épít a határain? - ezt a kérdést tette fel olvasóinak a francia lap. A válaszadók nyolcvannyolc százaléka igennel válaszolt, tizenkét százaléka pedig nemmel. Az internetes szavazáson - amely szerda délután 4 órától csütörtök délután 4 óráig tartott - 56 250-en vettek részt.