Külföld
Elmar Brok: Orbán már tavasszal figyelmeztetett
„Az új korszakot népvándorlások jellemezhetik”
Korszakforduló kezdődött az európai történelemben, és az új korszakot „népvándorlások” jellemezhetik - emelte ki a német konzervatív CDU politikusa, a Magyar-Német Fórum társelnöke a fórum 25. közgyűlésén a tanácskozást megnyitó beszédében.
„Szíria és Irak csak a kezdet”, az új helyzettel pedig egy uniós tagország sem tud egyedül megbirkózni.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az Európai Bizottság már évek óta javasolja a menekültek tagállamok közötti méltányos elosztását szolgáló kvóták bevezetését, és ezt egészen a legutóbbi hónapokig Németország is elutasította - mondta Elmar Brok.
„Magyarország nem zárkózott be”
Az uniós külső határ magyarországi szakaszának védelme nem azt jelenti, hogy Magyarország bezárkózik - mondta Szájer József európai parlamenti képviselő, a Fidesz politikusa pénteken Berlinben.
A közgyűlés menekültügyi panelbeszélgetésén Szájer József teljes értelmetlenségnek nevezte a menekültkvóták elképzelését, és hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szeptemberben megfogalmazott hatpontos javaslata mentén kell elindulni a migrációs válság kezelésben.
Hangsúlyozta: félreértés, hogy a műszaki zár Magyarország bezárkózását jelenti, ugyanis a határ a kijelölt átkelőknél továbbra is szabadon átjárható, a vonatkozó szabályok betartása mellett.
Prőhle: a külső határok védelme is az európai szolidaritás megnyilvánulása
Az Európai Unió külső határainak védelme is a szolidaritás megnyilvánulási formája - mondta Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára. Kiemelte, hogy a migrációs válság nemcsak a dublini menekültügyi rendszert kérdőjelezi meg, hanem veszélyezteti a belső határellenőrzés nélküli Schengeni Övezetet, amely a "szabadság jelképe". Hangsúlyozta: a magyar kormány soha nem állította, hogy a kerítés megoldás lehet a válságra, ugyanakkor a külső határok védelme elengedhetetlen Schengen megőrzéséhez, és "lélegzetvételnyi szünetet" biztosíthat az EU közösségének, hogy átgondolja, miként védheti meg a közös értékeket.
helyettes államtitkár a tanácskozást megnyitó beszédében hozzátette: Németország stabilitásának és tekintélyének megőrzése fontos "magyar érdek", nagyobb megértéssel kell viszonyulni egymás iránt, és többet kell beszélni mindarról, ami összeköti a két országot.
„A válság nagy kihívás”
Balázs Péter volt külügyminiszter, a Magyar-Német Fórum társelnöke megnyitó beszédében egyebek mellett kiemelte, hogy a válság nagy kihívás az egymás iránti megértést és a szolidaritást tekintve, a legnagyobb kockázatot pedig a schengeni rendszer ellehetetlenülésének veszélye és a társadalmi megosztottság jelenti.
Jörg Asmussen, a német munkaügyi és szociális minisztérium államtitkára, a CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) politikusa köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a migrációs válság háttérbe szorított egy sor égető problémát, elsősorban a fiatalkori munkanélküliség és az euró "konstrukciós hibáinak" ügyét. A menekültüggyel ezekkel a kérdésekkel párhuzamosan kell foglalkozni, és mindenekelőtt a külső határok biztosítására, a menekültek tagállamok közötti méltányos elosztására és a krízist kiváltó okok megszüntetésére kell törekedni.
A Magyar-Német Fórum a két ország közötti eszme- és véleménycserét szolgálja, 1991 óta működik, Antall József és Helmut Kohl akkori kormányfők támogatásával jött létre. A kezdeményezés legfőbb célja, hogy a résztvevők nyílt párbeszédben vitassák meg a két ország gazdasági fejlődésének aktuális kérdéseit, és olyan közös válaszokat fogalmazzanak meg, amelyek figyelembe veszik az európai integráció szempontjait is.
Az évfordulós, 25. közgyűlés főbb témái a migrációs válság és az európai menekültpolitika, a gazdasági válság leküzdésének stratégiái, illetve az EU és Oroszország kapcsolatai és az ukrán válság. A péntek estig tartó rendezvényen több százan vesznek részt, köztük magyar és német politikusok, diplomaták és tudósok.