Külföld

Eljárást indított az Európai Bizottság Lengyelország ellen

A testület első ízben alkalmazza az alapszerződés hetedik cikkelyét - Fidesz: Brüsszel meg akarja büntetni a bevándorlást elutasító országokat

Megindította az Európai Bizottság (EB) az uniós alapszerződés hetes cikkelye szerinti eljárást Lengyelországgal szemben a vitatott igazságügyi reform miatt - jelentette be szerdán a brüsszeli testület.

Sajtótájékoztatóján Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke arról számolt be, hogy csaknem két év után szerdán megállapították: Lengyelországban egyértelműen fennáll a jogállamiság súlyos megsértésének kockázata. Mint közölte, két éven belül tizenhárom olyan törvényt fogadtak el a lengyel hatóságok, amelyek veszélyeztetik a bíróságok függetlenségét és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét.

Fidesz: Brüsszel meg akarja büntetni a bevándorlást elutasító országokat 
A Fidesz szerint Brüsszel meg akarja büntetni a bevándorlást elutasító országokat, erre az EB szerdai döntése a bizonyíték.
Hidvéghi Balázs, a nagyobbik kormánypárt kommunikációs igazgatója közleményében azt írta, az unió politikai nyomásgyakorlásra használja a jogi eljárásokat. Ezt Magyarország visszautasítja, és meg fogják védeni Lengyelországot, kitartanak magyar emberek akarata mellett, akik elutasították a "Soros-terv" minden pontját.
A közlemény szerint azért alkalmazzák az eljárást Lengyelországgal szemben, mert a brüsszeli bevándorlás-politika leghangosabb bírálója Magyarország mellett és szintén elutasítja Európa migránsokkal való betelepítését és a kötelező kvótát. Ezért Brüsszel meg akarja büntetni, hiszen az Európai Parlament már májusban elfogadta azt a határozatot, miszerint elkezdik előkészíteni Magyarországgal szemben is a hetes cikk szerinti eljárást.

"Nagyon nehéz szívvel döntöttünk a hetes cikk szerinti eljárás megindításáról, azonban nem volt választási lehetőségünk, mivel a helyzet nem javult nyár óta, sőt tovább romlott" - fogalmazott. "Egyre mélyülnek az aggodalmaink, amelyekben számos európai és nemzetközi szervezet is osztozik" - tette hozzá.
Jelezte, hogy amennyiben az Európai Bizottság az elkövetkező három hónapban javulást tapasztal a lengyel helyzetben, kész visszavonni a javaslatot. 
Ez az első alkalom, hogy valamely tagállammal szemben aktiválják az "atomfegyverként" is emlegetett, eddig példa nélküli eljárást. A szakembereket ugyanakkor nem lepte meg a bejelentés, bennfentes források ugyanis nemrég arról számoltak be, hogy Varsónak mindössze napjai vannak rá, hogy a kifogásolt intézkedések visszavonásával vagy módosításával elkerülje a szankciókkal is fenyegető eljárást.
Az eljárás szempontjából az EB javaslattevő szerepet tölt be, a tagállamok kormányait tömörítő tanács fog majd négyötödös többséggel dönteni arról, hogy fennáll-e a veszélye az uniós alapértékek csorbulásának Lengyelországban.
Timmermans kijelentette, a helyzet elemzése után arra jutottak, hogy a kifogásolt intézkedések miatt Lengyelországban már nem garantálható az alkotmányosság és a bírói függetlenség. Márpedig - mint mondta - a jogállamiság elengedhetetlen feltétele az EU-n belüli együttműködésnek, egy ilyen probléma az összes tagországot érinti, miután az unió működése és ereje éppen a bíróság előtti egyenlőségen alapul.

A lengyel államfő aláírja a Brüsszel által kifogásolt két bírósági törvényt
Andrzej Duda lengyel államfő közölte szerdán, hogy aláírja azt a két, a lengyelországi igazságügyi reformot előkészítő törvényt, amely miatt az EB eljárást kezdeményezett Varsóval szemben.
A Duda által előterjesztett, az országos igazságügyi tanácsról és a legfelsőbb bíróságról szóló törvények, amelyeket a felsőház múlt pénteken szavazott meg, az elnök szerint nem sértik, hanem szolgálják a lengyel állam demokratizálását.
Az államfő egyúttal tisztességtelennek minősítette az Európai Bizottság első alelnöke, Frans Timmermans által megfogalmazott értékelést, miszerint az új lengyel bírósági törvények lényegében nem térnek el a Duda által júliusban megvétózott jogszabályoktól. Duda felsorolta a korábbi és a jelenlegi változatok közötti fő különbségeket, amelyek szerinte lényegesen javítottak a két törvény minőségén. Rámutatott többek között arra, hogy az eredeti változat szerint nyugalmazták volna a legfelsőbb bíróság összes tagját, és a szolgálati időt csak az igazságügyi miniszter hozzájárulásával hosszabbítanák meg. A most aláírandó jogszabályban "abszolút nincs ilyen előírás" - szögezte le Duda, utalva arra, hogy javaslatára csupán 70-ről 65 évre csökkentik a bírák nyugdíjkorhatárát, és szolgálati idejük meghosszabbításáról kérésükre az államfő dönthet.
"A szembeszökő igazságtalanságok kiküszöbölését" szolgálja Duda szerint az, hogy a legfelsőbb bíróság az úgynevezett "rendkívüli panaszok" nyomán fellebbezési eljárásban felülvizsgálhatja az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit, akár 20 évre visszamenőleg is. Brüsszel szerdai ajánlásai viszont a rendkívüli panasz törlését is tartalmazzák.
A KRS-ről szól törvény kapcsán Duda, összevetve ezt több más ország gyakorlatával, elutasította, hogy a testület bírótagjainak megválasztási módja pártpolitikai érdeket szolgálna. Rámutatott többek között arra, hogy a KRS összetételébe az összes parlamenti tömörülésnek lesz beleszólása. Brüsszel szerint viszont az új rendszer nem garantálja a bírószervezetek érdekeinek képviseletét a KRS bírótagjainak megválasztásában.
Az államfő szerint a bírósági reform során Lengyelországban "nagyon jó, az igazságügyi rendszert hatékonyabbá tevő" megoldásokat vezetnek be, amelyek révén "visszatér az embereknek az igazságba, a lengyel bíróságokba és igazságügybe vetett hite".

"Reméljük, hogy sikerül eredményes párbeszédet kialakítani. A jogállamiság helyreállítása ugyanis a lengyel nemzet, a lengyel és az uniós állampolgárok, valamint az EU egészének érdeke" - hangsúlyozta.
Az Európai Bizottság emellett újabb ajánlásokat fogalmazott meg Varsó számára az úgynevezett jogállamisági mechanizmus keretében az országos igazságszolgáltatási tanácsról és a legfelsőbb bíróságról szóló jogszabállyal kapcsolatban, amelyeket pénteken a lengyel felsőház is megszavazott.
Az EB ezzel párhuzamosan az Európai Bírósághoz fordult a bíróságok szervezetéről szóló törvény miatt, s ezzel a harmadik szakaszba léptette a Lengyelország ellen emiatt júliusban megindított kötelezettségszegési eljárást. Aláhúzták: ellentétes a nemek közötti egyenlőség elvével, hogy a törvény a férfiak esetében 65, a női bírák esetében 60 évben rögzítené a kötelező nyugdíjkorhatárt. 
A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.
Az utóbbi időben sok bírálat érte a lengyel kormányt, elsősorban amiért szorosabb ellenőrzés alá vonták a közmédiát, korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét, és sokak szerint csorbítani kívánják a bíróságok függetlenségét. Varsó szerint azonban a vonatkozó törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek. 
Az Európai Parlament májusban határozatot fogadott el, miszerint elkezdik előkészíteni Magyarországgal szemben is a hetes cikk szerinti eljárást. Az uniós jogszabály szerint az eljárás elindítását az EU választott képviselőtestülete is kezdeményezheti.

Lengyel reakció: Brüsszel politikai döntést hozott

Politikai indíttatású döntést hozott az Európai Bizottság (EB), és egyoldalúan megszakította a párbeszédet, amelyre pedig a varsói kormány készen állt - reagáltak az eljárás megindítására vezető lengyel politikusok.

Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter rámutatott: a lengyel igazságügyi reform Brüsszel által kifogásolt megoldásai más uniós tagállamokban is léteznek, ezért "a döntés politikai jellegű". Aláhúzta: Lengyelország akkor lesz az EU számottevő tagja, ha jól működő bíróságai lesznek.

Prága kivárja a lengyel kormányfő és az EB elnöke közti találkozó eredményét
A cseh miniszterelnök szerint az EB szerdai bejelentésének kihatása lehet az egész közép-európai régióra, ezért azt reméli, hogy Varsónak sikerül meggyőznie az Európai Unió vezetőit, hogy Lengyelországban nincs veszélyeztetve a jogállam.
"Azt szeretnénk, ha Lengyelország és az Európai Bizottság tisztáznák álláspontjaikat. Meglátjuk, hogyan végződnek a brüsszeli tárgyalások, s ez alapján fogunk reagálni" - jelentette ki Andrej Babis az EB bejelentését követően. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Jean-Claude Juncker, az EB elnökének találkozója a cseh sajtó szerint január 9-re van betervezve.
"Tiszteletben tartjuk az Európai Bizottság mai döntését, de ezt előbb elemeznünk kell. Erősen bízom abban, hogy a problémát Lengyelország és az Európai Bizottság párbeszédével meg lehet oldani, és sikerül értelmes kompromisszumra jutni" - reagált a brüsszeli hírre rövid nyilatkozatában Martin Stropnicky cseh külügyminiszter.
Hírügynökségek azon budapesti jelentésével kapcsolatban, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az ügyben magyar vétót helyezett kilátásba az Európai Tanácsban, Tomás Prouza, a cseh kormány európai ügyekért felelős korábbi államtitkára azt mondta, "a vétóval való fenyegetőzés idő előtti".
"Előbb az Európai Tanács fog dönteni arról, hogy a lengyel kormány fenyegeti-e az alapvető európai értékeket, amelyek közé a jogállamiság is tartozik. Erről négyötödös többséggel kell dönteni" - jegyezte meg Prouza.
Vezető cseh politikusok nem, de a legfőbb csehországi bírósági testületek néhány hónapja közös nyilatkozatban bírálták a lengyelországi jogrendszer tervezett reformját. A reformot szolgáló törvényeket a prágai sajtó is folyamatosan bírálja, a demokratikus és uniós értékekkel össze nem egyeztethetőnek minősítve őket.

Politikai, nem pedig jogi jellegűnek minősítette a lépést a lengyel külügyi közlemény, mely szerint az EB döntése "szükségtelenül megterheli a kölcsönös kapcsolatokat". Krzysztof Szczerski, a lengyel államfő kabinetfőnöke és külügyi államtitkára úgy vélte: az Európai Bizottság "gyakorlatilag elszánta magát arra, hogy egyoldalúan beszüntesse a párbeszéd jelenlegi szakaszát, melynek folytatására a lengyel kormány készen állt".

Iohannis: Románia ellen is eljárás indulhat

Klaus Iohannis román elnök szerint "nyilvánvalóan fennáll a kockázata" annak, hogy az Európai Bizottság (EB) Romániával szemben is elindítja az uniós alapszerződés hetes cikkelye szerinti eljárást, miután a kormánytöbbség Románia külföldi partnereinek figyelmeztetése ellenére folytatta az igazságügyi törvények módosítását.

A román elnököt szerdán kérdezték az újságírók az uniós szavazati jog felfüggesztésének kockázatával járó eljárás Romániával szembeni alkalmazásának lehetőségéről, azt követően, hogy az EB aznap bejelentette: a vitatott igazságügyi reform miatt aktiválja Lengyelország ellen az "atomfegyverként" is emlegetett, mindeddig példa nélküli eljárást.
A jobboldali román elnök nem foglalt állást Varsó és Brüsszel vitájában, az EB bejelentése azonban szerinte a bukaresti szociálliberális kormánytöbbség számára is figyelmeztetés.
"Csak akik a Holdról jöttek, hihetik azt, hogy nem lesz következménye, ha átláthatatlan módon fogadnak el törvényeket" - mondta az elnök, hozzátéve, ezzel Románia megítélését kockáztatják, és megkérdőjeleződik a jogállamiság, ahogyan tavasszal történt a - büntetőjog korrupció elleni szigorán enyhítő, majd a tüntetések hatására visszavont - hírhedt 13-as kormányrendelettel.