Külföld
Elhúzódó egyezkedés Cameronnal
Nem mond újat az Európai Tanács zárónyilatkozata a migrációról – A brit megállapodás tárgyalása a vártnál jóval tovább húzódott
A migrációs válság kezelése és a brit reformigényekről szóló tárgyalások álltak az Európai Tanács csütörtökön kezdődött ülésének középpontjában. A tegnapelőtti munkavacsora utáni tanácskozást követően, péntekre virradóra Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke együttes sajtótájékoztatóján a közös felelősségvállalást és a tagországok közötti szolidaritást hangsúlyozta. Mint mondták, az ülésen részt vevő politikusok egyetértettek abban, hogy nincs értelme a válság megoldását célzó, egymástól független terveknek, amelyek csak megosztják az uniót. Ezzel szemben különböző megközelítéséket kell keresni, és azok által egységes uniós tervet kell formálni. Angela Merkel német kancellár a munkavacsora után tartott sajtótájékoztatóján elmondta: Európa szempontjából a legfontosabb az, hogy a schengeni rendszer ismét működjön. Ennek feltétele a külső határok védelme, a hot spotnak nevezett regisztrációs központok megfelelő üzemeltetése, az EU–Törökország akcióterv maradéktalan végrehajtása, a menekültek unión belüli áthelyezése, valamint a menekültstátusra nem jogosultak visszaküldése. A pénteken elfogadott zárónyilatkozat szerint a migránsáradat mielőbbi megfékezésére, az unió külső határainak védelmére, az illegális migráció csökkentésére és a schengeni térség integritásának védelmére kell törekedni. A nyilatkozat leszögezi: végre kell hajtani a menekültek szétosztásáról hozott döntést, a menedékkérők viszont nem választhatják meg szabadon, hogy melyik tagállamban akarnak menedéket kérni.
A Nagy-Britannia uniós reformigényeiről szóló egyeztetés a vártnál is nehezebben haladt. Bennfentes források szerint tovább bonyolította a tárgyalásokat, hogy Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök vétót helyezett kilátásba arra az esetre, amennyiben az EU-tagországok állam- és kormányfői nem garantálják számára, hogy a jövőben nem fogják lezárni Görögország északi, Macedóniával közös határát. David Cameron brit kormányfő péntek délelőtt azt mondta, történt némi előrelépés, de nem sikerült megállapodni. „Mint mondtam, csak akkor kötök megállapodást, ha megkapjuk, amire Nagy-Britanniának szüksége van” – fogalmazott. „Tuskon áll, hogy kidolgozza a kompromisszumos javaslatot, és meggyőzzön mindenkit” – számoltak be nevüket elhallgató illetékesek a távirati iroda szerint, kitérve arra, hogy a tanács elnöke reggel hétkor hagyta el az épületet.
Az eredeti tervek szerint pénteken „angol reggeli” fölött véglegesítették volna a megállapodást, de később folyamatosan csúsztatták a várható kezdést, a lapzártánkig ismert információk szerint este nyolcra tűztek ki egy vacsorát – brüsszeli források úgy tudják, a tagállami delegációkat arra kérték, szombatra is foglaljanak szállást. Addig a tagállami vezetők kisebb csoportokban egyeztettek, Tusk kétoldalú megbeszéléseket folytatott. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője kora este arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Orbán Viktor kétoldalú egyeztetésekkel és felkészüléssel töltötte a napot, részt vett egy visegrádi csúcstalálkozón, s a bolgár és horvát kormányfővel is tárgyalt.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő szerint az Európai Unió meggyengülését okozza a brit EU-tagság sorsáról tervezett népszavazás, bármilyen eredménnyel záruljon is. Elemzésében az áll, ha a britek többsége a kilépésre voksolna, az máshol is biztatást adna az EU-ellenes erőknek, és nehezítené az uniós döntéshozatalt olyan ügyekben, amelyekben a tagállami és az uniós érdekek nem esnek egybe. Ha a brit választók a bennmaradásra szavaznak, az viszont az EU-hoz fűződő viszonyrendszer újratárgyalására ösztönözhetne más tagállamokat, különösen akkor, ha az uniós közvélemény úgy értékeli, hogy a brit kormány által kezdeményezett újratárgyalási folyamat eredményei javították Nagy-Britannia EU-tagságának feltételeit, és erősítették a brit szuverenitást.
Röviden
Tíz éve nem látott terrorveszély
- Magyarországra látogat március elején Horst Seehofer bajor miniszterelnök - írta tegnap a Süddeutsche Zeitung.
- A német hatóságok keményebben lépnek fel a gazdasági menekültek, a külföldi bűnözők és mindazok ellen, akik visszaélnek a menedékjoggal - mondta pénteken Thomas de Maiziere német belügyminiszter. Jelezte, hogy Berlin nem tűrné, ha más államok Németországra próbálnák hárítani a menekültválság összes terhét.
- Németországban a lakosság 54 százaléka szerint sikertelen lesz a menekültek társadalmi integrációja egy most ismertetett felmérés alapján, amely egyebek mellett azt is kimutatta, hogy csökkent az Angela Merkel kancellár menekültügyi tevékenységével elégedetlenek aránya, és a javult a kormányfő személyes megítélése a januári ötéves mélyponthoz képest.
- A flandriai Menenben őrizetbe vettek egy tizenéves afgán menedékkérőt, aki megerőszakolt egy nőt a Vöröskereszt befogadó központjában. A szervezetnél két hete tartottak kurzust a nőkkel való helyes bánásmódról, a fiú is részt vett a képzésen.
- Több mint tíz éve nem volt ekkora terrorveszély Európában - figyelmeztetett Rob Wainwright, az Europol európai rendőri együttműködési szervezetének igazgatója a Neue Osnabrücker Zeitung című német lap pénteki számában. Wainwright szerint nem csupán csoportokkal, hanem magányos elkövetőkkel is számolni kell.
- Salah Abdeslam, a párizsi terrortámadások feltételezett főszervezője a merényleteket követően húsz napon át bujkált Brüsszel Schaerbeek negyedében - közölte a La Derniére Heure című belga lap.