Külföld

Elhunyt Fidel Castro

December 4-én lesz a temetés, nemzeti gyászt hirdettek - A Comandante halálhírét öccse, Raúl Castro jelentette be

Életének kilencvenedik évében elhunyt Fidel Castro, a kubai forradalom "atyja". A halálhírt fivére, Raúl Castro kubai elnök jelentette be, aki nyolc évvel ezelőtt vette át az ország vezetését bátyjától.

fidel
Fotó: Reuters

Az államosítások miatt kiéleződött a viszony az Egyesült Államokkal, amely 1961 januárjában megszakította a diplomáciai kapcsolatokat, április 15-én pedig bombázta a kubai fővárost. Két nap múlva a Disznó-öbölnél 1300 kubai emigráns amerikai támogatással partraszállást kísérelt meg, de a támadás három nap alatt összeomlott. 1962 februárjában Washington kereskedelmi embargót rendelt el Kuba ellen, válaszul Castro Moszkva támogatását kérte, és a szovjetek rakétákat telepítettek Kubába. A két szuperhatalomnak a világot az atomháború szélére sodró konfliktusa 1962 őszén békésen oldódott meg, Kuba pedig egyre jobban a Szovjetunióhoz és a kommunista ideológiához kötődött. Az Egyesült Államok bő évtizeddel később, 1975-ben lazított a szigetországgal szembeni embargón, 1978-tól lehetővé vált az emigránsok hazalátogatása, a családok egyesítése, 2014 decemberében pedig bejelentették, hogy Kuba és az Egyesült Államok a viszony normalizálására készül.

Ellenzéki aktivista: szomorú, hogy így sem jön el a szabadság
Szomorúnak nevezte az amerikai emigrációban működő egyik kubai ellenzéki szervezet vezetője, hogy a "zsarnok Fidel Castro" halála nem hozza el a szabadságot a kubai nép számára.
"Ez a szívemben lévő legnagyobb fájdalom" - írta az EFE spanyol hírügynökséghez eljuttatott közleményében Ramón Saúl Sánchez, a kubai menekülteket segítő Demokrácia Mozgalom (Movimiento Democracia) vezetője.
Úgy fogalmazott, szerette volna kijelenteni, hogy a "zsarnok halála a nép szabadsága", de ebben az esetben Kubára ez nem igaz. Castróék ugyanis bebiztosították hatalmon maradásukat - utalt arra, hogy az ország éléről csaknem fél évszázad után, 2008-ban távozó Fidel Castrót öccse, Raúl követte a hatalomban.
Ramón Saúl Sánchez szerint, ha Fidel Castro akkor halt volna meg, amikor még ő vezette az országot, kibontakozhatott volna Kubában egy szabadságot követelő forradalom, de így, hogy Raúl Castro kormányoz, az idősebb fivér halálának nem lesz akkora hatása.
A Demokrácia Mozgalom vezetője számára Fidel Castro jelképe a terrornak, amely hat évtizede gyötri Kubát és a félelmet, a fájdalmat, a börtönöket és azokat a tutajokat juttatja az emberek eszébe, amelyekkel oly' sokan menekülni próbáltak a szigetről.
Némileg derűlátóbb véleményt fogalmaztak meg az Egyesült Államok képviselőházának floridai kubai-amerikai tagjai Fidel Castro halálhíre hallatán.
"Évtizedeken át tartó elnyomás után a zsarnok halott, és végre új fejezet kezdődhet Kuba és az ország népe számára, és eljöhet a szabadság és a demokrácia kora" - írta közleményében Ileana Ros-Lehtinen republikánus politikus. A rangidős floridai képviselő hozzátette viszont: sajnálja, hogy Raúl Castro továbbra is elnyomja a kubaiakat. "Itt az ideje bezárni a gulágokat, szabad választásokat tartani, szabadon engedni a politikai foglyokat és visszaállítani a demokráciát Kubában" - írta végezetül több társa nevében is Ileana Ros-Lehtinen, akit 1989-ben első kubai-amerikaiként választottak be a szövetségi törvényhozás alsóházába.

Kubában Castro alatt a szocialista gazdálkodás jegyében bevezették a gazdaság központi irányítását, a fő exporttermék cukrot a szovjet tömb vásárolta meg. Kuba kilépett az Amerikai Államok Szervezetéből, 1972-ben tagja lett a KGST-nek, és mind aktívabbá vált az el nem kötelezett országok csoportjában. 1975-ben katonailag is segítette az angolai felszabadító mozgalmat, 1977-ben pedig az etiópiai forradalmat.
A szocialista világrendszer 1989-es összeomlása után Kuba elszigetelődött ugyan, de a "Líder Maximo" ("legfőbb vezető") belső ellenzéke nem tudott felülkerekedni. Castro továbbra is korlátlan hatalmú vezetőként állt országának élén, jelszava nem változott: "Szocializmus vagy halál". A szovjet támogatás elmaradása miatti ellátási válságot ügyesen kezelte: az ellenzéket szigorúan kordában tartva korlátozott gazdasági reformokat vezetett be. Megengedte a dollár birtoklását magánszemélyeknek, elfogadta a magánvállalkozást, tűrte a külföldi tőke ellenőrzött behatolását.

Castro a valós vagy vélt ellenfeleivel keményen bánt el: több tízezerre teszik a megkínzott vagy kivégzett ellenzékiek és ellenállók számát, sokakat bebörtönöztek, újabb tízezrek lélekvesztőkön Floridába menekülve vesztették életüket. Hatalma azonban nemcsak a félelmen alapult: legendás volt meggyőző ereje, gyengéje volt viszont saját tévedhetetlenségébe vetett hite. Gyakran jelent meg a nyilvánosság előtt, és még idős korában is többórás beszédeket tartott. Castro a Guinness rekordok könyvébe is bekerült, mint az az ember, akit a leggyakrabban akartak meggyilkolni. 1959-es hatalomra jutása óta állítólag 638 gyilkossági kísérletet követtek el ellene. 

2006. július 31-én jelentették be, hogy Castro súlyos gyomorműtéten esett át, ezért "ideiglenesen" átadta tisztségeit öccsének, a nála öt évvel fiatalabb Raúlnak, aki 2008. február 19-én lett hivatalosan az államtanács és a minisztertanács elnöke. Fidel lemondott főparancsnoki tisztéről is, utolsó posztját, a kommunista párt első titkári tisztségét 2011. április 18-án kényszerült feladni, e hivatalban is öccse követte. 2012 februárjában tette közzé visszaemlékezéseit: a több mint ezer oldal hosszú, kétkötetes könyv, melynek az Idő gerillája címet adták, a diktátor gyerekkorától a kubai forradalomig és hatalomátvételig követi végig az eseményeket.

A kubai vezetőnek 2012 őszén már halálhírét keltették, állítólag agyvérzést kapott, ám ekkor fotókkal bizonyították, hogy még él. Egészségi állapota miatt nem voltak gyakoriak a nyilvános szereplései (legutoljára augusztus közepén, a kilencvenediknek tekintett születésnapja alkalmából rendezett ünnepségeken lehetett őt látni), de szakértők szerint nagy szerepe volt az amerikai-kubai kapcsolatok közelmúltbeli rendezésében.

Obama szerint Castro óriási hatását a történelem fogja megítélni, Trump úgy látja: Castro brutális diktátor volt
Fidel Castro halála erős érzelmeket vált ki a kubaiakból, Castro emberek, családok és népe sorsát változtatta meg, óriási hatását pedig a történelem fogja feljegyezni és megítélni - tudatta szombaton közleményben Barack Obama amerikai elnök.
Obama kiemelte: az Egyesült Államok baráti kezet nyújt a kubai nép felé.
Kitért az elnök arra is, hogy a két ország viszonyát csaknem hat évtizeden át viszálykodás határozta meg, de elnöksége alatt kemény munka folyt, hogy le lehessen zárni a múltat, a jövőben ne a nézetkülönbségek határozzák meg  a két ország viszonyát, hanem barátság és a jószomszédi kapcsolatok.

"Részvétünket fejezzük ki Fidel Castro családjának, együttérzéssel és imával gondolunk a kubai népre, akik a következő napokban felidézik a múltat, és a jövőbe tekintenek. S mindeközben a kubai népnek tudnia kell: az Amerikai Egyesült Államok a barátjuk és partnerük" - zárta közleményét az amerikai elnök.
Washington csaknem hat évtizede, a Fidel Castro vezette kubai forradalom győzelme, és a Kubában működő amerikai vállalatok államosítása után rendelt el szigorú embargót a kommunista karibi szigetországgal szemben.

Fidel Castro brutális diktátor volt, aki csaknem hatvan éven át elnyomta a saját népét - reagált szombaton Donald Trump megválasztott amerikai elnök Fidel Castro halálára.

Trump szerint Castro örökségként halálbrigádokat, tolvajlást, elképzelhetetlen szenvedést, szegénységet és az emberi jogok totális tagadását hagyta maga után.
Az ingatlanmágnás szerint Kuba továbbra is "totalitárius sziget", ám bízik abban, hogy Castro halálával az ország eltávolodik "a túl sokáig tartó rémségtől, és közelebb kerül ahhoz a jövőhöz, melyben a csodálatos kubai nép végre az oly' nagyon megérdemelt szabadságban élhet".
Donald Trump azt ígéri: leendő kormánya minden meg fog tenni, hogy a kubaiak megindulhassanak a jólét és a szabadság felé vezető úton, s azt írja: osztozik az amerikai kubaiakkal abban a reményben, hogy Kuba "egy nap hamarosan szabad lehet".
Az elnökválasztáson az Amerikában élő spanyolajkú közösség nagy része a demokrata párti Hillary Clintont támogatta, kivéve a kubaiakat, akiknek nagy többsége a felmérések szerint Trumpot támogatta.
A 90 éves Fidel Castro halálát péntek éjjel jelentette be testvére, Raúl Castro kubai elnök.