Külföld
Életbe lépett az EU-török megállapodás
Athén „nem képes” megkezdeni a migránsok visszaküldését Törökországba
Alekszis Ciprasz még tegnap délután úgy nyilatkozott, hogy vasárnap megkezdik a migránsok visszaszállítását, ám később a hatóságok bejelentették: több időre van szükségük a felkészüléshez. Nincs elegendő személyzetük a megvalósításhoz, így a migránsok gyakorlati visszaküldése csak a következő napokban indulhat meg. A menedékkérők ügyét továbbra is minden esetben egyénileg bírálják el, és mindazokat, akik nem nyújtanak be kérelmet, vagy azt elutasítják, visszaküldik. 2300 szakértő fog segíteni a regisztrálásban és a kérelmek gyorsított elbírálásában.
Jorgosz Kiricisz, a menekültkérdéssel foglalkozó görög válságstáb szóvivője a Brüsszel és Ankara közötti egyezményről szólva vasárnap az állami televíziónak azt nyilatkozta: egy ilyen tervet nem lehet 24 óra alatt átültetni a gyakorlatba.
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnapi lap szerint Németország nagyjából 100 menekültügyi szakembert és 200 rendőrt küld Görögországba, hogy támogassa a hatóságokat az újonnan érkező menedékkérők ügyeinek elbírálásában és Törökországba szállításában
A szombat éjfél óta van érvényben lévő EU-török cseremegállapodás (az EU visszaküldheti a nem szír illegális menekülteket a szírekért cserébe) célja, hogy ellehetetlenítse az embercsempész hálózatokat, és olyan helyzetet teremtsen, hogy a menekülteknek ne érje meg az embercsempészekhez fordulniuk. A megállapodás szerint mindazokat, akik vasárnaptól illegálisan érkeznek Törökország felől a görög szigetekre, vissza fogják küldeni Törökországba.
Két férfi halt meg Leszbosz partjainál egy túlzsfolt hajón. A migránsokat az orvosok már nem tudták megmenteni. A jelenlegi adatok szerint 2500 migráns tartózkodik a szigeten.
Csaknem hatszáz migránst sikerült kimenteni a tengerből a líbiai partoknál
Mintegy hatszáz migránst mentettek ki négy, hajózásra szinte alkalmatlan tákolmányról a hét végén a líbiai partok közelében, a vízi járműveken kilenc holttestet találtak a hatóságok - közölte Malek Merszit, a líbiai Vörös Félhold nevű segélyszervezet szóvivője vasárnap. Ajúb Kászem, a líbiai haditengerészet szóvivője hozzátette, a migránsok többsége afrikai és ázsiai, legtöbben szudáni és bangladesi állampolgárok.
Több százan érkeztek Pireuszba a görög szigetekről
Több száz menekültet szállítottak vasárnapra virradó éjszaka a görögországi Pireusz kikötőjébe Leszbosz (Lészvosz) és Híosz szigetekről - jelentette a görög közszolgálati rádió. A beszámoló szerint 640 menedékkérő érkezett szombaton késő este az Athén melletti kikötővárosba. További mintegy kétezret vasárnap szállítanak a görög szárazföldre.
Aggódnak a görögök az egyezmény miatt
A görög hatóságok szerint a paktummal kapcsolatban számos nyitott kérdés van, különösen ami az újonnan érkezőkkel való bánásmódot illeti. Híosz, Leszbosz és Számosz szigetén újságíróknak arról beszéltek helyi tisztségviselők, hogy nem világos, ki fogja megakadályozni az embereket abban, hogy elhagyjanak egy menekülttábort. Az sem egyértelmű, mi történik akkor, ha egy 500 vagy 1000 fős tömeg majd nem lesz hajlandó felszállni az őket Törökországba visszaszállítani készülő hajó fedélzetére.
Görögországban jelenleg 48 141 regisztrált menekült tartózkodik: 7316-an az égei-tengeri szigeteken, 13 ezren Athén-Pireusz térségében, míg a többiek közép- és észak-görögországi menekülttáborokban. Egyelőre nem tudni, hogy maradnak-e Görögországban vagy az unió más tagállamaiba telepítik át őket. A dpa német hírügynökség a görög válságstábtól úgy értesült, hogy a macedón határ melletti Idomeni ideiglenes táborában nagyjából 12 ezren lehetnek. Ez a tömeg főleg azóta gyűlt fel, hogy a balkáni államok március 9-én gyakorlatilag lezárták az úgynevezett balkáni útvonalat az érvényes úti okmányok és vízum nélkül érkező migránsok előtt. Az Idomeniben rekedtek nem hajlandóak beleegyezni abba, hogy a görög hatóságok egy jobban felszerelt menekülttáborba vigyék őket.
Románia hetven embert és két őrhajót küld Görögországba
Románia hatvan határőrt, tíz menekültügyi szakértőt, hat gépjárművet, két őrhajót és egyéb felszereléseket küld Görögországba - közölte vasárnap Petre Toba bukaresti belügyminiszter, aki szerint ez a harmadik legjelentősebb hozzájárulás Németország és Franciaország után a migránshullám megfékezését célzó közös erőfeszítésekhez. Románia a brüsszeli EU-csúcs után szombaton tartott telefonértekezleten tudatta az Európai Bizottsággal, milyen további segítséget tud felajánlani Görögország számára a Törökországgal kötött menekültügyi megállapodás teljesítése érdekében. A román tárcavezető szerint a román belügyi erők jövő héten megkezdhetik szolgálatukat Görögországban.
A német sajtó vegyesen fogadta az EU-Törökország megállapodást. Arról egyelőre nincsenek adatok, hogy a német lakosság miként értékeli a konkrét megállapodást, de az tudható, hogy a többség nem bízik Törökországban.
A német ellenzék bírálja az EU-török megállapodást
A német ellenzéki pártok bírálják az Európai Unió és Törökország megállapodását a menekültválság közös kezeléséről, a kormányzó bajor Keresztényszocialista Unió (CSU) parlamenti szavazást sürget az ügyben.
A szövetségi parlament (Bundestag) legnagyobb ellenzéki pártja, a Baloldal szerint a megállapodás nem fér össze a nemzetközi joggal, mert a menekültek "kollektív kiutasítását" irányozza elő. A Törökországgal kötött "paktummal" az Európai Unió sorsát Recep Tayyip Erdogan török államfőre bízza, aki "bűnöző", és nem Brüsszelben, hanem Hágában - az emberiesség elleni és háborús bűncselekményekkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság előtt - van a helye, mert a szíriai "iszlamista gyilkos bandák támogatásával egyre több embert kényszerít menekülésre" - emelte ki a hét végén a párt honlapján közölt állásfoglalásában Sevim Dagdelen, a Bundestag-frakció társadalmi integrációs ügyekért felelős megbízottja.
A Bundestag másik ellenzéki pártja, a Zöldek egyik társelnöke, Simone Peter a Der Tagesspiegel am Sonntag című vasárnapi lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy a megállapodás "üzérkedés a menekültek kárára" egy országgal, amely "brutálisan lép fel a kurdok, a kormány bírálói és újságírók ellen, és nem biztonságos harmadik ország menekültek számára". Hozzátette: a megállapodás csak arra jó, hogy a menekültek más utakat keressenek, így ismét többen vesznek majd a Földközi-tengerbe. "Cinizmus ezt európai megoldásnak nevezni" - mondta.
A Baloldal és a Zöldek egyaránt élesen bírálták Angela Merkel kancellárt. Sevim Dagdelen szerint a "despota Erdogánnal kötött paktum megmutatja Angela Merkel politikájának utálatos arcát", míg Simone Peter úgy vélekedett, hogy a kancellár a nemzeti szintű menekültügyi reformcsomagokkal "beadja a derekát a jobbszélnek", az uniós és a nemzetközi szinten folytatott politikája pedig azt jelenti, hogy "cserben hagyja a Földközi-tengeren hánykolódó és Idomeni sarában szenvedő embereket".
Angela Merkel pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) szerint viszont a megállapodás a kancellár politikáját igazolja. A csütörtök-pénteki uniós csúcson egyhangúlag meghozott döntés éppen azt az "európai megoldást" jelenti a menekültek számának csökkentésére, amelynek elérését a pártelnök-kancellár a tavaly decemberi karlsruhei kongresszuson kitűzött - idézték vasárnapi lapok a párt egyik alelnökét, Armin Laschetet, aki szerint az "európai viszonyokhoz képest" gyorsnak számít, hogy három hónap alatt tető alá hozták a megállapodást.
Német miniszter: a menekülteknek a disznóhúsfogyasztással együtt kell elfogadniuk a német kultúrát
A Németországban élő menekülteknek és muzulmán vallású embereknek a disznóhús- és sörfogyasztással együtt kell tiszteletben tartaniuk az úgynevezett német irányadó kultúrát a szövetségi kormány mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere szerint. Christian Schmidt, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa a Madsack médiacsoport lapjainak adott interjúban a társaság vasárnapi közleménye szerint kiemelte, hogy "aki hozzánk jön, annak ugyan nem kell átvennie az irányadó kultúrát, de el kell fogadnia és tiszteletben kell tartania azt". Ehhez hozzátartozik az olyan "nagyon különleges kulturális tradíciók" tisztelete is, mint a sörfőzés és sörfogyasztás hagyománya, vagy a disznóhúsfogyasztás - mondta a miniszter. Kiemelte: érthetetlen, hogy miért lenne provokáció egy vallásos muzulmán ember számára, ha "vannak mellette emberek, akik disznóhúsból készült virslit esznek". A kulturális sokszínűség növekedésének "az étlapon is a sokszínűség növekedésével kell járnia, nem pedig a polgárok többségének nyújtott kínálat szűkítésével" - mondta Christian Schmidt.
A bajor CSU parlamenti szavazást sürget
A bajor testvérpárt (CSU) elnöke, Horst Seehofer bajor miniszterelnök szerint azonban az EU-török csúcs eredménye "nem áttörés", hanem csak egy "köztes lépés". A politikus a Bild am Sonntag című vasárnapi lapban közölt interjúban kiemelte: az a veszély fenyeget, hogy megint Németországnak kell a legtöbb embert befogadnia, ezért továbbra is szükséges lenne évi 200 ezer főben korlátozni a befogadható menedékkérők számát. Hozzátette, hogy a Bundestagnak és az Európai Parlamentnek tárgyalnia és szavaznia kell a megállapodásról, és Bundestagnak a szövetségi kormány menekültpolitikájáról is szavaznia kell.
A balkáni migrációs folyosó lezárására utalva úgy vélte, a Németországba érkező menedékkérők számának csökkenése annak tulajdonítható, hogy "más országok végzik el a mi munkánkat". Megjegyezte, hogy a szövetségi kormány "teljes egészében átalakította menekültpolitikáját, akkor is, ha ezt nem ismeri el". A kormány "csendben elfordult a befogadás feltétel nélküli politikájától", ezt jelzi, hogy senki sem követeli a Görögországban rekedt emberek beengedését - mondta Horst Seehofer.
Német lap: kezdenek kiürülni a tartományi fenntartású szállások Németországban
A menedékkérők számának csökkenésével Németországban egyre több tartományi fenntartású befogadóállomás kezd kiürülni a Die Welt című lap kutatása szerint. A lap hírportálján vasárnap megjelent beszámoló szerint a tartományok által közölt adatok alapján a 16 közül 9 tartományban 50 százalék alatt van a központi befogadó állomások és a rögtönzött szükségszállások - elsősorban tornatermek, tornacsarnokok - telítettsége. A legalacsonyabb, 18,6 százalékos kihasználtságot Türingiában mérték. A tartományi rangú városokban - Berlinben, Brémában és Hamburgban - ugyan továbbra is "teltház" van, de a legtöbb tartományban több ezer vagy több tízezer szabad férőhely van, például Észak-Rajna-Vesztfáliában 46 956. A kihasználtság csökkenése a balkáni migrációs útvonal lezárásának tulajdonítható.
A tartományok a menedékjogi eljárás első szakaszában - legfeljebb 6 hónapig - felelősek a kérelmezők elhelyezéséért, utána a járások és helyi önkormányzatok veszik át a feladatot. A megkérdezett önkormányzati vezetők nagyjából fele arról számolt be, hogy a menekültválság miatt nincs elég idő a település vagy járás hosszabb távú, stratégiai fejlesztésére, kétharmaduk azt mondta, hogy nincs elég ember a menekültválság kezeléséhez, és háromnegyedük úgy látja, hogy a válság komoly pénzügyi terhet jelent.
AFP, MTI, Yahoo, The Washington Post