Külföld
Egyre többen sürgetik a külső határvédelmet
ovább szigorít az osztrák kormány, az Európai Bizottság az akadálymentes schengeni övezet visszaállítására tett javaslatot

Az Európai Unió külső határainak védelme mellett állt ki a német Die Welt lapnak adott interjúban Hans-Werner Sinn, a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének elnöke. A közgazdász professzor kifejtette, hogy nem osztja azokat a véleményeket, amelyek szerint a menekültválság miatt bevezetett határellenőrzések az Európai Unió felbomlásához vezetnének. Mint mondta, nagy hibának tartja, hogy az EU egyes határországai nem veszik komolyan a schengeni szerződést. „És ez mindaddig nem is fog megváltozni, amíg Németország bárkit befogad, aki csak jönni akar. Már csak azért is, hogy erősítsük alkupozíciónkat a határországokkal szemben, saját határaink ellenőrzésének a bevezetésével kellene fenyegetőzni” – mondta. Azt hirdetni világszerte, hogy tárt karokkal várjuk a menekülteket, óriási politikai hiba volt – szögezte le Hans-Werner Sinn. Amennyiben a külső határok ellenőrzése nem működik, a belső határok ellenőrzését kell bevezetni – mondta, majd hozzátette: a lehető legrosszabb megoldás az, ha sem a külső, sem a belső határokat nem ellenőrizzük.
Hasonló véleményének adott hangot pénteken a magyar külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter. Szerinte a politikusok jelentős része rosszul kezelte a migrációt, bátorítást adtak azoknak az erőszakos embereknek, akik rendőröket támadnak meg és kerítéseket döntenek ki. „Komolyan gondoljuk, hogy ilyen emberekkel akarjuk építeni a jövő Európáját?” – tette fel a kérdést az M1 aktuális csatornán. Mint mondta, az európai politikusok egy része kezd kijózanodni, és látja, hogy ami történik Európa külső határainál, az elfogadhatatlan.
Az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja pénteken arra vonatkozó „útitervet” mutatott be, hogyan lehet helyreállítani az akadálymentes utazást biztosító schengeni övezet rendes működését. Dimitrisz Avramopulosz közölte, hogy a cél az egyoldalú intézkedések és minden belső határellenőrzés megszüntetése az év végéig. Jelenleg hét olyan ország van, amely a migrációs válságra hivatkozva ideiglenesen visszaállította a határellenőrzést a schengeni övezet belső határain. Hangsúlyozta: Aki jogosult nemzetközi védelemre, annak meg kell kapnia, aki pedig nem, azt vissza fogjuk küldeni. Avramopulosz szerint a külső határokat meg kell védeni. Ezzel kapcsolatban Görögországgal szorosabb együttműködésre van szükség, de ebben a tagállamoknak és az uniós parlamentnek is együtt kell dolgoznia.
Az osztrák kormány eközben bejelentette, hogy hamarosan bővítik azon országok listáját, amelyekkel a menekültek visszaküldéséről szóló szerződéseket kíván kötni. Aki nem kap tartózkodási engedélyt, vissza kell irányítani az anyaországába, azonban problémát jelent, hogy egyes országokba Ausztria nem tudja visszaküldeni a migránsokat az államközi szerződés vagy a visszafogadásra való hajlandóság hiányában.
Röviden
Ultimátumot kapott Törökország
- Törökországnak meg kell szüntetnie vagy legalábbis jelentősen csökkentenie kell a migránsáradatot, és június 1-jéig maradéktalanul életbe kell léptetni az EU és Törökország között létrejött visszafogadási egyezményt – közölte az Európai Unió törökországi delegációjának vezetője, Hansjörg Haber nagykövet isztambuli sajtótájékoztatóján pénteken. Azt is tudatta, „nem automatikus”, hogy az Európai Unió a kitűzött októberi határidőig dönt a török állampolgárokkal szembeni vízumkönnyítésről.
- Németország szerepe a migrációs válságban a kétértelmű üzenetek miatt egyre inkább megkérdőjelezhető – mondta Miro Cerar szlovén miniszterelnök a Mladina című szlovén hetilapnak adott interjújában, amely pénteken jelent meg. Egyrészt hívja őket, másrészt viszont korlátozza a lehetőséget számukra, hogy Németországba jussanak – tette hozzá.
- Franciaország és Németország ugyanabban a szellemben és ugyanazzal az elkötelezettséggel dolgozik a menekültválság megoldásán – jelentette ki pénteken Francois Hollande francia államfő, miután Párizsban fogadta Angela Merkel német kancellárt. A szíriai helyzetet elemezve Merkel és Hollande arra jutott, hogy Oroszországnak nyomást kellene gyakorolnia Bassár el-Aszad szíriai elnökre a fegyvernyugvási egyezmény betartása érdekében. A német kancellár hangsúlyozta, hogy Moszkva pénteken megerősítette a tűzszünet melletti elkötelezettségét.
- Rekordszámú, legalább 1,25 millió új menedékkérő érkezett a tavalyi évben Európába, ez több mint kétszerese a 2014-ben regisztrált számoknak – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által pénteken közzétett friss jelentésből.
- Négyszázezer szíriai menekültet kellene széttelepíteni világszerte, hogy enyhítsék a Törökországra nehezedő migrációs nyomást – közölte pénteken az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR). Vincent Cochetel, az UNHCR európai elnökségének igazgatója elmondta, a menekülteket Törökországból az elkövetkező két évben oszthatnák szét. Ennek kapcsán felszólította az Európai Uniót, Oroszországot és az Egyesült Államokat, hogy tegyenek többet a migránsválság megoldása érdekében.
- A DPA német hírügynökség pénteki beszámolója szerint a görög-macedón határon fekvő idomeni menekülttábort sártengerré változtatta a zuhogó eső, ahol immár több mint tizenkétezren várnak arra, hogy Macedónia beengedje őket a területére.
- Angela Merkel német kancellár a Rhein Zeitung című német lapnak adott interjúban hangsúlyozta: az Európai Unió sem hagyja magára Görögországot, de Athénnak eleget kell tennie az uniós külső határral kapcsolatos kötelezettségeinek.