Külföld
Egyetlen párt alakíthat kormányt Lengyelországban
Németország folytatni kívánja partneri és baráti viszonyát Lengyelországgal
A PiS az első exit polloknál valamivel kevesebb, de még mindig az önálló kormányalakításhoz elegendő szavazatot nyert a hétfőre virradó éjjel közzétett pontosított előzetes eredmények szerint. A 37,7 százalékos támogatottság alapján nyert 232 mandátummal többségben lenne a 460 fős parlamenti alsóházban, a szejmben, és önállóan alakítana kormányt.
Moszkva a kétoldalú kapcsolatok javulását reméli
Az eddig ellenzéki nemzeti-konzervatív PIS pártjának lengyelországi választási győzelme után a kétoldalú kapcsolatok normalizálását reméli Oroszország. Ezt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte hétfőn Moszkvában, hozzátéve, hogy jelenleg a kapcsolatok nincsenek a legjobb állapotban.
A pártot hagyományosan Oroszországot bíráló erőként tartják számon, és már az első kormányciklusa alatt - 2005 és 2007 között - elhidegült a két ország viszonya.
A szóvivő ennek ellenére annak a reménynek adott hangot, hogy a jövőben javulhatnak a két ország közötti kapcsolatok. "Ahogy nálunk szokás mondani: a szerelem azonban nem kényszeríthető ki" - fűzte hozzá Peszkov, hangoztatva azt is: abban reménykednek, hogy lesz elegendő politikai bölcsesség a viszony normalizálásához.
A lengyelországi megfigyelők már a választások előtt jelezték: a PiS jelöltének, Andrzej Dudának a májusi elnökválasztáson aratott győzelme óta gyengülő PO-ban a belső harcok nyomán tisztújítás várható. A pártban az eddigi kormányfő és pártelnök, Ewa Kopacz helyére pályázó eddigi külügyminiszter, Grzegorz Schetyna éjjel azt mondta a közép-lengyelországi Kielcében: a PO-n belül "következtetéseket kell levonni" a vasárnapi vereségből. Hasonló értelemben nyilatkozott a nyugat-lengyelországi Bydgoszczban a PO másik ismert politikusa, Radoslaw Sikorski volt külügyminiszter és házelnök, aki júniusban kénytelen volt lemondani a házelnöki posztról a tavaly kirobbant lehallgatási botrány nyomán. A PO-nak új vezetésre van szüksége, mondta, hozzátéve: "Meg vagyok győződve, hogy Ewa Kopacz tudni fogja, mit kell tennie az ilyen helyzetben".
Németország folytatni kívánja partneri és baráti viszonyát Lengyelországgal
Németország folytatni kívánja partneri és baráti viszonyát Lengyelországgal, és a kormány továbbra is szoros együttműködésre törekszik a varsói vezetéssel - mondta a német kormány szóvivője hétfőn Berlinben a lengyelországi parlamenti választásokkal kapcsolatban. Steffen Seibert elmondta, hogy a német kormány nem kommentálja "baráti demokráciákban" lebonyolított választások eredményét, és Lengyelország esetében is előbb bevárja a hivatalos végeredményt. Ezután Angela Merkel kancellár egész biztosan kapcsolatba lép majd a választás győztesével. A két ország között szoros partneri és baráti kapcsolat alakult ki, nem csak a politikai együttműködés szintjén. Ezt mutatja, hogy sok lengyel él Németországban, és "láthatóan jól érzik magukat". Azt "szeretnénk, hogy ez így is maradjon", és az új kormánnyal is a bizalmon és a barátságon alapuló együttműködés bontakozzon ki - tette hozzá Steffen Seibert.
Kommentátorok kiemelik: az 1989-es rendszerváltás óta először áll fenn az a helyzet, hogy Lengyelországban egy párt önállóan alakíthatna kormányt. Emellett rámutatnak: véglegesen leköszön a lengyel politikai színtérről a posztkommunista baloldal, miután a belépési küszöb alatt maradt és a parlamenten kívül rekedt az Egyesült Baloldal (ZL) nevű koalíció, amelyet a posztkommunista Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) mellett a balliberális Te Mozgalmad (TR) és több kisebb baloldali tömörülés alkot.
A Jog és Igazságosság elsőként a családtámogatási programot fogadná el
Első törvényjavaslatok között a családtámogatási programot fogadná el a vasárnapi lengyel választásokon győzelmett aratott nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) - derül ki a párt kormányfőjelöltjének, Beata Szydlónak a TVN24 lengyel hírtelevíziónak vasárnap éjjel adott nyilatkozatából.
Szydlo a TVN24-nek elmondta: a leendő kormány összeállítását csak a hivatalos eredmények ismertetése után közölné, amennyiben Andrzej Duda elnök kormányalakítással bízza meg őt.
Szydlo kilátásba helyezte: kormánya elsőként a már kidolgozott családtámogatási programot terjesztené elé a parlamentben. Ennek értelmében minden második és további gyermek után havi 500 zlotyt (mintegy 35 ezer forintot) érő támogatás járna. A politikus elmondta: pártok feletti konszenzusra fog törekedni az állam szempontjából fontos, mindenekelőtt gazdasági kérdésekben. Ezekkel kapcsolatban a PiS-nak egy másik politikusa, Zbigniew Kuzmiuk vasárnap éjjel belejentette: pártja az előző kormány által javasolt jövő évi költségvetés "nagyon alapos" módosítására készül, egyebek mellett 0,39 százalékos különadót vezetne be a bankok számára. A PiS gazdasági programja egyébként a gazdaságot a fogyasztás növelésével serkentené, az ezzel járó állami kiadásokat a multik megadóztatásából fedezné.
A vasárnapi választásokon a 460 fős parlamenti alsóház, a szejm képviselőit, valamint a felsőház, a szenátus 100 szenátorát választották meg. A PiS a pontosított eredménybecsések, az úgynevezett late pollok alapján az önálló kormányalakításhoz elegendő szavazatot nyerheti el, mivel a 37,7 százalékos támogatottság alapján szerzett 232 mandátummal többsége lenne a szejmben. Lengyelországban az 1989-es rendszerváltás óta nem fordult elő, hogy egyetlen párt alakított volna kormányt. Ennek többek között az az oka, hogy a szejm képviselőire leadott szavazatokat arányos rendszer alapján alakítják át mandátumokká.
A lengyel választási bizottság, a PKW keddre ígérte a hivatalos választási eredmények meghirdetését. Hétfő este várhatóan a szavazatszámláláson alapuló előzetes eredményeket ismertetik.
Az állami berendezés mélyreható átalakítását követelő Pawel Kukiz vasárnap éjjel úgy értékelte: "Nem demokráciában, hanem pártokráciában élnek a lengyelek". A protesztszavazatokat begyűjtő rock-énekes egyebek mellett a választási rendszert változtatná meg úgy, hogy ez a többségi szavazáson, az egyéni választó kerületeken alapuljon. A late pollok alapján a PiS és Kukiz´15 koalíciója esetén sincs lehetőség a mélyebb politikai reformokhoz szükséges kétharmados többségre. Kommentátorok szerint azonban például egy új alkotmány elfogadása - melyet többek között a Kukiz´15 sürget - népszavazás útján is lehetséges.
Európára kiható politikai fordulatot jósolnak a külföldi lapok
A nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) győzelme a lengyelországi választásokon a francia Le Monde szerint olyan "ideológiai és politikai fordulat", amely "fontos tény" Európa számára és "potenciálisan nehéz következményekkel" járhat. Hasonlóan vélekedett több más külföldi lap is.
A balliberális Le Monde szerkesztőségi írása arra hívta fel a figyelmet, hogy az eredmény egyértelműen a konzervatív jobboldal és a nemzeti értékek felé történő eltolódást tükrözi vissza Európában. Az Európai Unió hatodik legnagyobb országaként Lengyelországnak európai ambíciói vannak, s az új lengyel kormány irányváltásai nagyobb hatással lesznek az európai színtéren, mint "a kis Magyarországéi", amelynek miniszterelnöke, Orbán Viktor "sok gondot okozott Brüsszelben". A Le Monde szerint remélni érdemes, hogy az új lengyel vezetők az Európai Unióban pragmatikusabbak lesznek, mint azt a választási beszédeik sejtetni engedték. Az európai partnereknek viszont már most határozottan ellen kell állni az unió alapértékei varsói megkérdőjelezésének, elsősorban a menekültválság nehéz egyeztetései során - írta a Le Monde.
A konzervatív Le Figaro Beata Szydlo, a lengyel euroszkeptikus jobboldal új vezetője címmel számolt be a választási eredményről és közölt portrét az új kormányfőjelöltről. A lap szerint a PiS ígérethalmazokkal tudta meghódítani a lengyeleket: a szociális kiadások emelését, a családoknak és a fiatal munkanélkülieknek megnövelt támogatást, a nyugdíjkorhatár csökkentését és a bankszektor megadóztatását helyezte a párt kilátásba, valamint a hazai vállalatok előnyben részesítését a külföldi befektetőkkel szemben. Beata Szydlo az ország biztonságát helyezte kampánya középpontjába, ennek következményeként emelné a hadsereg költségvetését, külpolitikai téren pedig nem támogatja Lengyelország belépését az eurózónába, és az Oroszországgal szembeni határozottabb fellépést sürgeti.
Lengyelország nyolc éven át olyan szomszédja és barátja volt Csehországnak, amelyet büszkén lehetett vállalni, sőt olykor fel is lehetett nézni rá. Ez a nyugatbarát, liberális, világi, bár keresztény gyökereit komolyan vevő Lengyelország mára a múlté - írta a lengyel parlamenti választások eredményét kommentálva a Mladá Fronta Dnes című liberális cseh napilap hétfőn.
A választások igazi győztesének tekinthető, konzervatív Jaroslaw Kaczynski most színre lépő Lengyelországa más, sokkal bonyolultabb lesz. A választási matematika könyörtelenségét mutatja, hogy Kaczynskinek a hatalom átvételéhez elegendő volt a lengyel választók mintegy 20 százalékának a támogatása - jegyzi meg Lubos Palata, a cikk szerzője.
"Ennek ellenére Kaczynski számos területen 40, 60, 80, sőt néhol 180 fokos fordulatot tervez: az élethez való liberális hozzáállás, a polgári szabadságjogok terén, megerősítené a vallás szerepét az állam életében, módosítana az Európai Unióhoz, Nyugat-Európához való hozzáálláson" - mutat rá a lap.
"Jaroslaw Kaczynski Lengyelországa bonyolult partner lesz, akit olykor nehéz lesz vállalni, mint közeli szövetségest. Ennek ellenére ki kell majd mondanunk, hogy mi az, amiben nem tudunk egyetérteni ezzel az új Lengyelországgal, és nem is érthetünk egyet" - szögezi le Palata.
Meglehet, hogy a cseheknek a jövőben figyelmeztetniük kell majd lengyel szomszédaikat azokra a dolgokra, amelyek "Lengyelországot és a lengyel demokráciát visszafelé viszik". Nem kizárt, hogy Csehország lesz az az állam, ahol az ideiglenesen legyőzött nyugatbarát lengyelek, a választók négyötöde ihletet és talán reményt fog keresni. Bízni kell abban, hogy Csehország a jövőben is ilyen állam marad - zárja kommentárját a Mladá Fronta Dnes.
A Jog és Igazságosság (PiS) által jelölt Andrzej Duda győzelmét a májusi lengyel államfőválasztáson még lehetett azzal magyarázni, hogy egyének küzdelmének eredménye, a nemzeti-konzervatív párt győzelmét hozó parlamenti választások azonban megmutatták, hogy trendről van szó - írta a lengyel parlamenti választások eredményét kommentálva a független pozsonyi Pravda hétfőn.
Peter Javurek, a szlovák lap kommentátora a "Lengyel visszatérés a V4-be?" című írásában megjegyzi: Közép-Európa nem Köln, és itt a menekültáradat által kiváltott "politikai szélsőségesség" nem vált ki ellennyomást a fővonalas politika részéről, épp ellenkezőleg, a fővonal megadja magát és egy árban igyekszik úszni a szélsőségességgel. Hozzáteszi, hogy Magyarországon Orbán Viktor Európa keresztény értékeit védi, Csehországban Milos Zeman államfő az iszlám ellen ágál, Szlovákiában a kormánypárt a nem létező invázió ellen óv, a lengyelek pedig olyan politikusokhoz kerültek közel akik - Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke szavajárásával élve - " megvédi az országot a trópusi betegségektől."
Ewa Kopacz: Gazdaságilag fejlett országot adok át
A nyolc éve kormányzó, jelenleg fő ellenzéki erőre váló jobbközép liberális Polgári Platform (PO) elnöke, Ewa Kopacz úgy értékelte: gazdaságilag fejlett országot hagy maga után, melyet többek között alacsony munkanélküliségi ráta jellemez.
A szorosan a bejutási küszöb felett végzett Lengyel Parasztpárt (PSL) nevében Janusz Piechocinski pártelnök úgy értékelte: az eddigi kormánykoalíció kisebb tagja "ott volt, van is, és lesz is a parlamentben", mivel mindig a parlamenti demokráciához tartozott.
A vasárnapi választások egyik nagy vesztese, a parlamenten kívül rekedt Egyesült Baloldal (ZL) nevű koalíció nevében Leszek Miller, a posztkommunista Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) elnöke úgy értékelte: a ZL a vártnál rosszabb eredményt ért el, ennek okait ki kell értékelni. A ZL-t az SLD mellett az új balodalhoz sorolt Te Mozgalmad (TR) és több kisebb baloldali tömörülés alkotja.