Egy percre megállt az élet

A repülőtéren tartott rövid és szűk körű megemlékezésen a várócsarnok előtt felállított emlékműnél Fülöp király koszorút helyezett el az áldozatokra emlékezve, a repülőtér egyik magas rangú alkalmazottja pedig felsorolta az elhunytak neveit és nemzetiségüket.

Ezzel a szertartással kezdődtek meg a megemlékezések a két helyszínen elkövetett terrortámadások áldozataira.

A királyi pár és a belga kormány képviselői ezt követően a Maelbeek metrómegállónál is koszorút helyeztek el.

Az európai intézmények vezetőinek részvételével felavatták az egy évvel ezelőtt elkövetett merényletek áldozatainak emlékművét is az uniós központi intézményeknek otthont adó épületeknél található Schuman tér közelében.

Az avatáson Fülöp király hangsúlyozta: a terrortámadások túlélői megmutatták a világnak, hogy a gyűlöletre és az erőszakra méltósággal és bátorsággal lehet válaszolni. Kiemelte, hogy Belgium levonta a tanulságokat és mindent megtett a biztonság fokozása érdekében, amit a törvényi keretek megengedtek.

"Mindannyiunk feladata, hogy társadalmunkat még emberségesebbé és igazságosabbá tegyük. Meg kell hallgatni egymást, oda kell figyelünk egymásra, javítanunk kell gyengeségeinken és meg kell engedni magunknak a szeretetteljes gyöngédséget. Országunknak el kell köteleződnie mindezek mellett" - fogalmazott.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke nyilatkozatában arra emlékezett, hogy a terrortámadásokat követően minden európai polgár támogatásával a belgák és különösen a brüsszeliek "úgy döntöttek, hogy nem vesztik el a reményt". A megpróbáltatások idején az európaiak megerősítették egységüket a biztonságukat fenyegető terrorizmus ellen és a béke megőrzése érdekében. Megmutatták elkötelezettségüket, hogy minden áron megvédik értékeiket és szabadságukat.

"Jövőnket ezekre, az európaiak számára fontos és nemes eszmékre kell építenünk. Ezzel tartozunk az áldozatoknak" - fogalmazott a bizottság elnöke.

Körülbelül négy hónappal a 2015. novemberi párizsi merényleteket követően, 2016. március 22-én a belga fővárosban először a Zaventem nemzetközi repülőtéren, majd fél órával később az európai uniós negyed közelében lévő Maelbeek metróállomáson hajtottak végre öngyilkos merényletet egy dzsihadista csoport tagjai. A két támadásban harminckét ember életét vesztette, és nagyjából háromszáznegyvenen megsebesültek, utóbbiak között két magyar állampolgár is volt.

Az iszlám szélsőséges irányzatát követő szalafisták kezében vannak a brüsszeli mecsetek, amin változtatni kell, olyan imaházakra van szükség, amelyek a kormány ellenőrzése alatt állnak - jelentette ki Yvan Mayeur, a belga főváros polgármestere a De Morgen című napilapnak adott szerdai interjújában.

Elismerte, hogy a városban még mindig problémát jelent a radikális iszlamizmus, ugyanakkor tagadta, hogy Brüsszel lenne a "dzsihád fővárosa", mint az a nemzetközi sajtóban elterjedt a pontosan egy évvel ezelőtt történt belgiumi és az azokat megelőző franciaországi terrortámadásokat követően.

"Belgiumban a dzsihadizmus Antwerpenben kezdődött, majd átterjedt Vilvoordéra, Molenbeekre és Brüsszel északi részére" - mondta Mayeur a belga újságnak.

Hozzátette azonban, hogy a terrorizmus olyan probléma, amely Európa egészét érinti. "Ne feledjék a párizsi, a nizzai és a berlini eseményeket. Ha ez egyedül Brüsszel problémája lenne, akkor már megoldottuk volna" - fogalmazott.

A polgármester hangsúlyozta, hogy nem kizárólag a szélsőséges iszlamistáktól kell félni, hanem a radikalizmustól általánosságban. "A mai világban terjedőben vannak a szélsőségek. Az olyanok, mint Donald Trump, Marine Le Pen és Vlagyimir Putyin is szélsőségesek" - vélekedett.

Yvan Mayeur emellett elmondta, a kormány által bejelentett fokozott biztonsági intézkedések ellenére továbbra is létszámhiánnyal küzd a brüsszeli rendőrség.

A tavaly márciusi brüsszeli terrortámadásokat követően számos olyan cikk látott napvilágot, amelyek szerint a radikalizálódás részben annak is a számlájára írható, hogy az 1960-as évek végétől kezdve jellemzően szaúdi hitszónokok irányították az iszlám hitéletet Belgiumban, akik merev, dogmatikus tanaikkal muszlimok generációinak a gondolkodását határozták meg.

A demokratikus berendezkedést elutasító, a saría jogrenden alapuló állam kiépítésére törekvő szalafizmus az iszlám szunnita ágának egy különösen szigorú irányzata, amely "a tiszta tanítást" hirdeti, a jámbor ősöket állítja példaképül a híveknek. Szülőföldje Szaúd-Arábia. A szalafisták jelentős része elutasítja az erőszakot, de például az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet sok vezetője azt állítja, hogy a szalafista tanokból nyert ihletet.