Külföld

Edmund Stoiber érzi, miért van szükségünk a kvótareferendumra

Angela Merkel nem vár változást a népszavazástól

A magyarországi kvótareferendum nem veszélyezteti a képviseleti demokráciát a volt bajor miniszterelnök, Edmund Stoiber szerint. A Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa a Der Tagesspiegel című lap online kiadásában megjelent interjúban hangsúlyozta: „egyáltalán nem” fenyeget a képviseleti demokrácia eróziójával a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítésével kapcsolatos népszavazás.

Hozzátette: a képviseleti demokráciában lehetőséget kell teremteni arra, hogy a választókat bizonyos döntésekről megkérdezhessék. Így Németországban is szükség van az ügydöntő népszavazás intézményére szövetségi szinten, szűk keretek között, méghozzá a reprezentatív demokrácia erősítéseként és támaszaként. A népszavazást egyebek mellett az Európai Unió bővítésének ügyében kellene alkalmazni, így meg kellene kérdezni az embereket, hogy támogatják-e Törökország uniós csatlakozását - mondta Edmund Stoiber.

A CSU korábbi elnöke nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Angela Merkel kancellár, a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének menekültpolitikája nyitotta-e meg az utat a brit EU-tagság megszüntetéséhez (Brexit). Mindig is a bevándorlás volt a fő téma Nagy-Britanniában, a Brexitet pedig nem lehet Angela Merkel nyakába varrni, de fel kell tenni a kérdést, hogy miként lehet egyeztetni a humanitás és a megvalósíthatóság elvét, és be kell vonni az embereket. Ennek révén „vita és veszekedés” alakul ki, „de ezt ki kell bírni”, mert „hozzátartozik a demokráciához” - mondta a volt bajor külügyminiszter.

Angela Merkel német kancellár szerint ugyanakkor nem várható változás a magyarországi kvótareferendumtól. A kancellár tegnap Berlinben Mauricio Macri argentin elnökkel folytatott megbeszélése után sajtótájékoztatón arra a kérdésre reagált, hogy a kvótareferendum miatt tart-e az EU megosztottságának növekedésétől.

Elmondta, már régóta ismert, hogy Magyarországon népszavazást tartanak „a menekültek kérdéséről”, most pedig csak a referendum időpontját jelölték ki, és a népszavazási kérdés megfogalmazásából is az következik, hogy a szavazás „válasz lesz a már most is érvényesülő kormánypolitikára”. „Ismert a magyar miniszterelnök véleménye is a menekültekről, ennyiben nem várok a referendumtól változást a pillanatnyi helyzetben” - tette hozzá Angela Merkel.


Röviden
Strasbourg munkát adna a menekülteknek

- A brüsszeli állásponttól eltérő megítélésű témák, köztük a migráció kezelésére vonatkozó elképzeléseik ismertetésére kellene felhasználniuk a visegrádi négyeknek a szlovák uniós elnökséget - írta Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) európai parlamenti (EP) képviselője a távirati irodához tegnap eljutatott sajtóközleményében. Nagy hibát követne el a szlovák uniós elnökség, ha hagyná, hogy féléves időszakában a brit népszavazás következményeinek kezelése foglalja le minden energiáját - vélekedett a felvidéki magyar EP-képviselő.

- Támogatni kell a menedékkérők és a menekültek munkába állását a befogadó országokban, mert az egyrészt segítene az érintettek emberi méltóságának helyreállításában, másrészt enyhítené a központi költségvetés terheit - hangsúlyozták az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kedden elfogadott állásfoglalásban. A 486 igen szavazattal, 189 ellenében, huszonnyolc tartózkodás mellett elfogadott dokumentumban kiemelték, hogy a lakhatáshoz, az oktatáshoz, a szociális védelemhez és a munkaerőpiachoz való hozzáférés megkönnyítése fontos szerepet játszik a menekültek önértékelésének helyreállításában, és lehetővé teszi számukra, hogy önfenntartók és gazdaságilag függetlenek legyenek.

- Határozatlan ideig tart az osztrák hatóságok által Burgenlandban bevezetett intenzív és szigorított határellenőrzés - közölte a burgenlandi rendőrség a magyar távirati irodával.

- Egyre kevesebb menedékkérő érkezik Németországba, számuk júniusban az ötezres határ alá süllyedt - írta kedden a Rheinische Post című lap. A határőrizetért felelős hatóság kimutatása alapján a májusi tizenhatezer-háromszáz után júniusban négyezer-kilencszáz menedékkérő lépett be az országba.

- Elsőfokú ítéletében elmarasztalta kedden Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), amelynek megítélése szerint a magyar hatóságok indokolatlanul rendelték el egy iráni menedékkérő fogva tartását.

- Az idén az embercsempészet elleni összehangolt műveletben összesen négyezer-kétszáz, ebből csak júliusban nyolcvannégy rajtaütést hajtottak végre az osztrák hatóságok Burgenlandban - olvasható a Die Presse című osztrák lap keddi számában. Az itt közölt adatok szerint a legtöbb menekült Afganisztánból, Pakisztánból és Szíriából érkezik Ausztriába.