Külföld

Ecuador: Itt az ideje Assange szabadon engedésének

Az ország az ENSZ állásfoglalására hivatkozik

Engedni kell, hogy Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató oldal ausztrál alapítója, aki 2012 júniusa óta tartózkodik Ecuador londoni nagykövetségén, szabadon elhagyhassa a diplomáciai képviseletet - mondta Ricardo Patino Aroca ecuadori külügyminiszter az ENSZ egy emberi jogi munkacsoportjának Assange ügyében pénteken kiadott genfi állásfoglalására reagálva.

A világszervezet önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportjának (WGAD) öt független szakértője közül három arra az álláspontra helyezkedett, hogy Assange-t 2010 decembere óta lényegében "önkényesen tartja fogva" Nagy-Britannia és Svédország. A két ország "véget kell, hogy vessen" a 2012 júniusában Ecuador londoni nagykövetségére menekült Assange fogva tartásának, és "kárpótlásban kell őt részesíteniük" - hangsúlyozták.

Assange az ecuadori követség erkélyéről beszélt támogatóihoz 
Julian Assange pénteken Ecuador londoni nagykövetségének erkélyéről köszöntötte az utcán várakozó támogatóit, és "történelmi győzelemként" értékelte a pénteken közzétett, az ő pártját fogó ENSZ-véleményt.
"Ez a döntés a nemzetközi emberi jog alapján született" - mondta csupán kis számban megjelent híveinek, s a brit és a svéd hatóságokra utalva figyelmeztetett: bűnvádi következményekkel számolhatnak azok, akik megsértik a nemzetközi emberi jogi egyezményeket.
Svéd és brit tisztségviselők azonnal visszautasították az ENSZ állásfoglalását.
Ugyancsak pénteken bírálta az ENSZ-testület állásfoglalását annak a svéd nőnek az ügyvédnője, aki nemi erőszakkal vádolja Assange-t. Az ENSZ munkacsoportja "nyilvánvalóan nincs tudatában annak, hogy a nemi erőszak az emberi jogok egyik legdurvább megsértése" - mondta az ügyvédnő, Elisabeth Fritz. Hozzátette: megkönnyebbülve értesült arról, hogy az ENSZ véleményezésének nincs törvényi kötelező ereje. Az ügyvédnő szerint védencét sérti, hogy - az ENSZ szakértői szerint - még kárpótlást is kellene kapnia egy olyan, nemi erőszakkal gyanúsított férfinak, aki öt éven át szándékosan tartotta magát távol az igazságszolgáltatástól. 

"Még mivel kellene őket megvádolni ahhoz, hogy elkezdjék helyrehozni hibájukat?" - tette fel a kérdést Patino Aroca a Telesur latin-amerikai tévécsatorna egyik műsorában Nagy-Britanniára és Svédországra utalva.
Az ecuadori diplomácia vezetője hozzátette, hogy Assange "nyilvánvaló politikai üldöztetés" áldozata, és a dél-amerikai ország vizsgálja, milyen jogi és diplomáciai lépéseket tehet.
Svéd és brit tisztségviselők azonnal visszautasították a WGAD állásfoglalását. Philip Hammond brit külügyminiszter nevetségesnek minősítette a dokumentumot és kijelentette, hogy a WikiLeaks alapítója valójában az igazságszolgáltatás elől bujkáló szökevény. A brit kormány egyik szóvivője pedig már csütörtökön leszögezte: Assange-t soha nem tartotta fogva önkényesen Nagy-Britannia, hiszen ő maga szándékosan döntött úgy, hogy egy törvényes letartóztatási parancsot kijátszva nem hagyja magát őrizetbe venni, s inkább Ecuador nagykövetségére menekül. 
Assange videokapcsolaton keresztül tartott sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, hogy az ENSZ-állásfoglalás jelentős győzelem, amely teljes mértékben őt igazolja. A döntés mosolyt csalt az arcára - tette hozzá.
Az ausztrál férfi ügyvédjei úgy vélték, Assange-t azonnal szabadon kell engedni, és védelemben kell részesíteni az Egyesült Államokba történő esetleges kiadatása miatt. Melinda Taylor, Assange egyik jogásza szerint az állásfoglalás megerősíti, hogy védencét mentális kínzásnak vetették alá hosszú megpróbáltatásai során, és jelenleg is éjjel-nappal megfigyelés alatt áll.