Külföld
EU–orosz tapogatózás Szentpétervárott
Ukrajna kérdésének az „értelmezése” az akadály a viszony normalizálásához
Gesztusok. Jean-Claude Juncker és Vlagyimir Putyin az „orosz Davosnak” is nevezett rendezvényen (Fotó: Reuters/Grigory Dukor)
„Ki hasonlít jobban a másikra, a körte, avagy az alma? Ha erre az alma és a körte szempontjából is igent lehet mondani, akkor a probléma megoldható” – egy magas rangú brüsszeli diplomata így jellemezte az Európai Unió és Oroszország közötti pillanatnyi viszonyt. Gyorsan hozzátéve: „mind a két oldal tudja, olyan dolgokon vitatkozik, amiben közösek az alapvető érdekeik, viszont vélt vagy valós presztízsveszteség nélkül nem lehet egyezségre jutni, de ez a vita már inkább izmozásról és nem tényleges kérdésekről szól”. A két gyümölcs egyébként tulajdonképpen ugyanazt jelenti a hasonlatban: Ukrajnát. Az Európai Unió tudja, hogy hiba volt belemenni Amerika ukrajnai kalandjába, a Krím visszaadását követelni meg naivitás. Maradnak az úgynevezett minszki megállapodások – ahol Kijevet patronálva Washington, Berlin és Párizs, Donyeck mellett kiállva Moszkva kötött pillanatnyi alkut. Ezekben az a jó, hogy hihetetlen kompromisszumok árán születtek, így végeredményként innen nézve „almára”, onnanról „körtére” hasonlít a dolog, ha akarjuk, egyiknek, ha akarjuk a másiknak van igaza abban, mennyire tartják be a megállapodást.
A gazdasági együttműködés kényszere miatt azonban most mind a két oldal gesztusokat igyekszik tenni, természetesen különböző mértékben. Nicolas Sarkozy volt és jó eséllyel jövendő francia elnök bókolt Vlagyimir Putyinnak, a világ talán legerősebb vezetőjének nevezve. Amiből persze az következne szerinte, hogy az orosz államfő az erő pozíciójából igazán eltörölhetné vagy legalább enyhíthetné az EU elleni mezőgazdasági szankciókat. Moszkva ebben a kérdésben egyébként már korábban tett gesztusokat, néhány termékről levették a tiltást. Donald Tusk, az Európai Tanács elnökeként az uniós szankciók hosszabbítását valószínűsítette, brüsszeli bürokrata modorban jelezve, hogy erre tulajdonképpen nem is kell kormányfői egyetértés, elég, ha alsóbb szinten, a „titkárnők” megállapodnak. Korábban a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Szijjártó Péter külügyminiszter határozottan elítélte ezt a mechanizmust.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tegnap igent és nemet is mondott, a szokásos minszki „traktát” felhozva a barátság és üzlet helyreállítására. Figyelemre méltó azonban, hogy Juncker ott volt, és kezet is fogott Szentpétervárott Putyinnal.
Ez mindenképpen gesztus a korábbiakhoz képest.
Az orosz álláspont egyszerű: a Krím az övék, a donyecki „népköztársaságok” helyzetéről lehet tárgyalni, de az első lépést Nyugatról várják.