Külföld

EU-elnökség: Magyarország kimaradhat a kedvezményezettek köréből

Szijjártó: nem közeledtek az álláspontok a migrációs válság megoldását illetően

Magyarország mégsem kerül be azok közé az országok közé a 120 ezer menekült elosztását szolgáló európai uniós tervben, ahonnan menekülteket helyeznének át más tagállamokba - mondta hétfőn a másnapi belügyminiszteri tanácskozást előkészítő luxemburgi soros elnökség egyik tisztviselője. Szijjártó Péter szerint a kötelező kvótarendszer nem oldja meg a válságot. Lengyelország kész több menekültet befogadni, mint amennyit a kvótarendszer előírna.

miniszterek emellett várhatóan a - több keleti EU-tagállam által elutasított - kötelező jelzővel sem fogják ellátni a menekültek elosztására vonatkozó kvótarendszert keddi brüsszeli tanácskozásukon.

Szijjártó: Nem közeledtek az álláspontok
Változatlanul másként képzeli el a menekültválság megoldását a négy visegrádi ország, illetve az Európai Unió nyugati tagállamai.
"Úgy látom, hogy az EU előtt álló kihívások tekintetében továbbra is más sorrendben szeretnénk megadni a válaszokat" - nyilatkozott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a V4-ek, valamint Lettország és az EU soros elnöki tisztségét ellátó Luxemburg külügyminisztereinek hétfői prágai tanácskozása után.
A magyar külügyminiszter szerint a prágai találkozón a V4-ek egyetértettek abban, hogy ha az EU nem tudja visszaszerezni a schengeni határok feletti ellenőrzést és nem tudja biztosítani a schengeni határok őrzését, a migrációs probléma okozta kihívást nem tudja kezelni.
Az EU elnöksége kedden nem ezt, hanem a kvótarendszert helyezi a prioritási lista élére - mondta Szijjártó Péter.
"Igazából ha a mai napon a sikerről szeretnék beszélni, akkor a siker az, hogy találkoztunk, és meg tudtuk beszélni egymással az álláspontjainkat" - szögezte le a miniszter.
"Nyilvánvaló, hogy nem tudtunk megoldást találni a problémára, de hidakat kerestünk egymás felé. Hogy sikerült-e ezeket megtalálni, azt a jövő dönti el" - fogalmazott a találkozó után Lubomír Zaorálek, a vendéglátó cseh külügyminiszter.
"A visegrádiak közös álláspontra törekednek - hangsúlyozta Lubomír Zaorálek - mert meggyőződésük, hogy az Európai Uniónak határozott, közös akcióra van szüksége." 
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter azt mondta: az EU soros elnöki tisztségét betöltő Luxemburg mindent megtesz annak érdekében, hogy a migrációs problémára megszülessen a közös megoldás. Elismerte, hogy a prágai találkozón továbbra is fennmaradtak a véleménykülönbségek. 
"Mai tárgyalásaink célja nem volt az, hogy megoldást találjunk. A különböző lehetőségeket elemeztük" - szögezte le Jean Asselborn. Úgy vélte: a migrációs válság megoldása ügyében az Európai Unió tagállamainak keddi belügyminiszteri találkozója lesz a döntő. 

Az Európai Bizottság javaslata értelmében 120 ezer menekültet kellene áthelyezni Olaszországból, Görögországból és Magyarországról kötelező kvóták alapján, amelyeket a többi között a tagállamok gazdasági teljesítménye, az ottani munkanélküliség és a már befogadott menekültek száma alapján határoznának meg. Magyarországról a brüsszeli testület 54 ezer menekültet telepítene át más tagállamokba, úgynevezett hot spotokon keresztül, ahol uniós szakemberek segítenék a menedékkérelmek gyors elbírálását. Ilyen központokat azonban a jelenlegi helyzet szerint csak úgynevezett frontállamokban hoz létre az unió, vagyis ott, ahol a menekültek elsőként lépnek be az unióba. A magyar álláspont szerint viszont nyilvánvaló, hogy aki Magyarország déli határához ér, az már áthaladt egy másik uniós tagállamon, többnyire Görögországon, így Magyarország semmiképpen sem frontállam.

A luxemburgi tisztviselő úgy vélte, ha Magyarország kedvezményezettként nem vesz részt a rendszerben, akkor a szolidaritásból kell kivennie a részét.
A neve mellőzését kérő forrás elmondta, hogy a belügyminiszteri találkozón a 120 ezres szám nem változik, az viszont még nem dőlt el, hogy a Magyarországról áthelyezendő 54 ezres keretet közvetlenül felosszák-e Olaszország és Görögország között vagy képezzenek belőle tartalékot, hogy később lehessen alkalmazkodni, ha változna a migrációs helyzet.

Ciprasz: Az EU-nak többet kellene tennie a menekültválság megoldása érdekében
Az Európai Uniónak többet kellene tennie a kontinenst érintő migrációs válság megoldása érdekében - jelentette ki hétfőn Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, az előző napi választásokat megnyerő Sziriza párt vezetője.

A kormányfő sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy részt fog venni a szerdai brüsszeli rendkívüli EU-csúcstalálkozón, s ő fogja képviselni Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnököt. Korábban arról lehetett olvasni a sajtóban, hogy a menekültválság megvitatására szolgáló tanácskozáson Görögországot - nyilván a hétvégi parlamenti választás s az ennek nyomán zajló kormányalakítási tárgyalások miatt is - Prokopisz Pavlopulosz görög államfő fogja képviselni.
"A menekültkérdés ügyében sokat várok ettől a döntő fontosságú csúcstalálkozótól" - mondta Ciprasz a Pavlopulosszal közösen tartott sajtóértekezletén. "Lehetséges, hogy Európa tudatára ébred a hatalmas felelősségének egy európai problémában, amely nem nehezedhet kizárólag ránk, a térség országaira" - tette hozzá.
Athén azt állítja, hogy kész jobban ellenőrizni határait, s különválasztani egymástól a menedékkérőket, illetve a megélhetési céllal érkező migránsokat, de ennek fejében annak a tervnek a végrehajtását követeli, melyet az Európai Bizottság dolgozott ki a szíriai, iraki és eritreai menekülteknek a tagállamok közti elosztására. 
A legfrissebb adatok szerint az év eleje óta több mint 300 ezer menekült és migráns érkezett a Földközi-tengeren keresztül Görögországba.

Miro Cerar: Szlovénia az EU segítségére számít a migrációs válság megoldásában
Szlovénia az EU és egyes országok segítségére számít a migrációs válság megoldásában - jelentette ki hétfői sajtóértekezletén Miro Cerar szlovén kormányfő.
A politikus hangoztatta ugyanakkor, hogy nem szándékoznak folyosót nyitni a migránsoknak. "A migrációs válság jelenkori történelmünk egyik legnagyobb problémáját jelenti. Szlovénia nem szándékozik folyósokat nyitni a migránsoknak, egyben folytatja a schengeni övezet határainak védelmét, ugyanakkor bízik az EU segítségében".
Szavai szerint a válság megmutatta, hogy kellően megfelelő volt a szlovén határellenőrzési rendszer és a menekültek nyilvántartása. "A kormány és a minisztériumok néhány hetes felkészülése pozitív eredményt hozott" - vélekedett a szlovén miniszterelnök. Hozzátette, hogy "a válság első napjaiban a rendőrség valósággal kiválóan teljesített, megteremtve az ellenőrzést a határokon, elkerülve azt, hogy erőszakot kelljen alkalmazni".
"Szlovénia tetteivel értésre adta, nem csökkenti az ellenőrzés mértékét a határokon azért, hogy állampolgárai biztonságban érezzék magukat" - vélekedett Cerar. A migránsok ilyen erős áradata mellett nem sikerül mindenkit feltartóztatni, ugyanakkor fontos ellenőrizni és irányítani a menekültek folyamát. Mindemellett a kormányfő elismerte, hogy egyes helyeken a migránsoknak sikerült törvénytelenül átlépni a határon.
"Természetesen vannak ilyen helyzetek, de fontos az, hogy ezek ne legyenek ellenőrzés nélküliek és elemiek. Senki sem érezheti magát jól magát ilyen zűrzavarban" - tette hozzá.
Cerar szólt arról is, hogy uniós segítségre számít. "Abban az esetben, ha a helyzet rosszabbra fordul, Szlovénia pótlólagos pénzekre számít, mert saját forrásaink nem tartanak ki sokáig".
A miniszterelnök szerint fontos lenne, hogy a válság rendezéséhez az EU a saját külső határain oldja meg a problémát, nyújtson segítséget a tranzitországoknak, egyben azoknak az országoknak is, ahonnan eljönnek a menekültek.
"Az EU szerdai csúcsértekezletén lehetőség nyílik arra, hogy összeurópai választ adjunk a migrációs válságra, és a szolidaritás alapján további lépésekről határozzunk. Az Európai Uniónak adekvát módon kell cselekednie, ha normálisan akar létezni, és emellett sikeres akar lenni" - összegezte véleményét a szlovén kormányfő.

Szijjártó: A kötelező kvótarendszer nem oldja meg a válságot 
Ábrándokat kerget az Európai Unió, ha azt gondolja, hogy a kötelező kvótarendszer megoldhatja a migrációs válságot - nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Prágában, ahová a V4-ek külügyminisztereinek migrációs válsággal foglalkozó délután kezdődött rendkívüli találkozójára érkezett. A tanácskozáson a lett, valamint az EU soros elnöki tisztségét betöltő Luxemburg külügyminisztere is részt vesz. "Az igazi megoldás az lenne, ha az EU visszaszerezné az ellenőrzést saját határai felett, ha az EU ismét képes lenne megvédeni saját határait" - hangsúlyozta Szijjártó Péter. Szerinte "a kvótarendszer végrehajthatatlan, hiányoznak a megvalósítás alapvető feltételei", és "csak fokozta a nyomást az EU-ra". 
A négy visegrádi ország elutasítja a Brüsszel által javasolt kvótarendszert. A hétfői külügyminiszteri találkozó célja, hogy a tagországok újra egyeztessék a migrációs válsággal kapcsolatos álláspontjaikat az EU szerdai csúcstalálkozója előtt.
Szijjártó Péter szerint az uniós határok megvédése terén a neuralgikus pontot Görögország jelenti, amely képtelen megvédeni a schengeni határait. 
"Európai felelősség, feladat, hogy Görögországot alkalmassá tegyük határai megvédésére, ezáltal az EU külső határainak a megvédésére is" - vélekedett a magyar diplomácia vezetője. "Kezdeményezzük, hogy jöjjön létre egy masszív európai erő, amely meg tudja védeni Görögország határait. Ehhez pénzre, katonára, technikára van szükség. Mi ebben az esetben készek vagyunk ebből vállalni az EU-ban a ránk eső részt" - jelentette ki a külügyminiszter. 
Szijjártó Péter szerint Európának számolnia kell azzal, hogy a migrációs nyomás a jövőben nem csökkenni, hanem növekedni fog. 
A migrációs válságban "Magyarország mai nehéz helyzetét az okozza, hogy két EU-ország tudatos és demonstratív módon lábbal tiporja az európai uniós jogszabályokat" - mutatott rá a külügyminiszter. Megjegyezte: sem Görögország, sem Horvátország nem regisztrálja a menekülteket, hanem továbbküldi őket nyugat felé, Horvátország konkrétan Magyarországra szállítja őket.

Schulz optimista a menekültek elosztásáról tervezett kompromisszumot illetően
Az Európai Parlament elnöke optimistán nyilatkozott a menekültek elosztásáról tervezett kompromisszumot illetően a szerdai brüsszeli rendkívüli EU-csúcstalálkozó előtt. A szociáldemokrata Martin Schulz azt is jelezte, hogy a lehető legtöbb pénzt kell mozgósítani a jordániai, libanoni és törökországi menekülttáborok támogatására.
"Az Európai Tanácsnak szerdán a lehető legtöbb pénzt kell mobilizálnia Jordánia, Libanon és Törökország támogatására" - mondta Schulz Párizsban, miután megbeszélést folytatott Francois Hollande francia államfővel. "El kell kerülni, hogy újabb jelentős számú ember, reménytelenségtől vezérelve, elinduljon a táborokból Európa felé" - tette hozzá.
Martin Schulz szerint eddig 2,5 milliárd eurót fordított az Európai Unió a közel-keleti menekülttáborokra, amelyeknek nem elégséges a finanszírozása. Az Európai Parlament elnöke szerint további 7 milliárd eurót kellene sürgősen mozgósítani.

Az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői szerdán vitatják meg az Európai Bizottságnak a 160 ezer menedékkérő elosztásáról szóló javaslatát a tagállamok között. A többség támogatja a kvótarendszert szorgalmazó sürgősségi intézkedést, de több kelet- és közép-európai tagállam, köztük Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország ellenzi azt.Schulz nem titkolta, hogy nem lesz könnyű megállapodásra jutni Brüsszelben az Európába érkező migránsok elosztását illetően.
"Tartok a konfliktustól. Ezért is találkoztam a (francia) elnökkel, hogy a lehető legtöbbet megtegyünk a megállapodásért, és elkerüljük a véleménykülönbségek és a már meglévő törésvonalak elmélyülését" - hangsúlyozta Schulz. "De végül is optimista vagyok, mert meg kell és meg fogjuk találni a kompromisszumot" - mondta.
Francois Hollande vasárnap marokkói látogatásán arra hívta fel a figyelmet, hogy egyetlen európai ország sem mentesülhet a menekültjogra jogosult migránsok befogadása alól. 

Dacic: Aligha segítenek a kvóták
A migrációs válságban a menekültelosztási kvóták aligha hoznak megoldást, az európai uniós tagságra pályázó Szerbia pedig nem egyezik bele, hogy falakkal elkülönítsék - jelentette ki Ivica Dacic szerb külügyminiszter hétfőn Varsóban, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) emberi jogi konferenciájának megnyitó ülése utáni sajtóértekezleten.
"Szerbia a menekültügyi kérdésben az európai megoldás része, nem pedig áldozata akar lenni" - hangsúlyozta Ivica Dacic, emlékeztetve az országába délről beáramló migránsáradatra, valamint a Szerbiával határos országok lépéseire, a magyar-szerb határon létesített határzárra és a horvát-szerb határátkelők lezárására. 'Nem egyezünk bele, hogy Szerbiát kerítéssel különítsék el, ha kell, ellenlépésekhez folyamodunk" - jelentette ki Dacic. "Zárjuk le mi is a határt?" - kérdezte.
"Határok nélküli Európa helyett kaptunk egy Európát egy hatalmas vasfüggönnyel. Ez hatalmas veszteség gazdaságunk számára. Az Európai Uniónak gyorsan kell reagálnia az ilyen dolgokra. A határokat csak háború idején lehet lezárni" - folytatta.

A konferenciát megnyitó délelőtti plenáris ülésen az EBESZ vezető képviselői mellett Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter is részt vett, Magyarországot Dán Károly, az EBESZ, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek mellett működő bécsi állandó magyar képviselet nagykövete képviselte. "Szerbia nem engedheti meg magának, hogy szögesdrótkerítéssel körülvett koncentrációs táborrá váljék" - mondta, azt a kérdést is hozzáfűzve, hogy vajon egy ilyen Európai Unióért harcoltak-e a jelenlegi tagországok, ilyenbe akart-e belépni Szerbia? "Szerbia - az EU-tagállamokkal összevetve - a legeurópaibb országnak bizonyult" - jelentette ki.
A válság lehetséges megoldásairól beszélve úgy vélte: "amennyiben az európai államok bekapcsolódtak volna az Iszlám Állam elleni harcba annyi katonával, mint amennyit a migránsokkal szembeni harcban mozgósítottak, már régen nyertünk volna".
A Dacic után felszólaló Michael Georg Link, az EBESZ varsói székhelyű emberi jogi irodájának, a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) igazgatója úgy vélte: Szerbia "hirtelen nagyon kényes helyzetben találta magát, amelyet nem lehetett előre látni". 
A sajtóértekezleten szintén részt vevő Lamberto Zannier, az EBESZ főtitkára elmondta: a szervezet feladata most elsősorban annak a hatásnak a vizsgálata, amelyet a jelenlegi migrációs folyamatok az európai országok társadalmaira fejtenek ki. A migrációs válsággal kapcsolatos egyéb kérdésekkel - a határok védelme, az embercsempészet vagy a migránsok származási országaiban fennálló konfliktusok témájával - a szervezet hosszabb távon foglalkozik.


Lengyelország kész több menekültet befogadni, mint amennyit a kvótarendszer előírna

Lengyelország kész több menekültet befogadni annál, mint amennyit az Európai Bizottság által javasolt kötelező kvótarendszer előírna, az Európai Uniónak azonban jobban kellene védenie a határait, és garantálnia kellene állampolgárai biztonságát - közölte a lengyel külügyminiszter a hétfőn több európai napilapban is közzétett írásában.
"Az Európai Uniónak és a tagállamoknak átfogó és hatékony lépéseket kell tenniük a menekültügyi és bevándorlási politika terén" - hangsúlyozta Grzegorz Schetyna az egyebek mellett a lengyel Gazeta Wyborcza és a német Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban megjelent írásában.
A tárcavezető szerint jobban kellene védeni az Európai Unió külső határait a káosz fokozódásának és a határok lezárásának megelőzése érdekében. Kijelentette, hogy az uniónak erősítenie kellene az együttműködését a szomszédos országokkal, továbbá fogadóközpontokat kellene felállítania az érkezők személyazonosságának ellenőrzésére, biztonsági átvilágítására, valamint a gazdasági bevándorlók és a menekültek elkülönítésére.
Grzegorz Schetyna emellett a biztonságos országok közös, uniós listájának összeállítására szólított fel.
A lengyel külügyminiszter kifejtette, hogy stabilizálni kellene a helyzetet a származási országokban, például Szíriában és Líbiában. Mint mondta, az ellenőrizetlen menekültáradat instabilitást okozott Európa határainál, a probléma figyelmen kívül hagyásának pedig súlyos politikai, gazdasági és társadalmi következményei lehetnek.
Grzegorz Schetyna emlékeztetett rá, hogy országa az uniós kormányfők júniusi találkozója után kétezer menekült befogadását vállalta 2016-2017-ben.
Az európai bizottsági elnök által ismertetett javaslatcsomag szerint a tagországoknak összesen 160 ezer menedékkérőt kellene elosztaniuk egymás között kötelező kvóták alapján a három legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagállamból, Olaszországból, Görögországból és Magyarországról.
Az Európai Bizottság tervének értelmében Lengyelországnak mintegy 12 ezer, az elmúlt hónapokban a kontinensre érkezett migránst kellene befogadnia.


A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom