Külföld
EU-csúcs a migrációról
Uniós források: Az osztrák kancellár a kötelező menekültkvóták ellen szólalt fel
A Politico arról írt egy névtelenséget kérő tisztségviselőre hivatkozva, hogy Kurz elképzelése szerint a menekültügyi kvóták helyett más formáit is választhatnák a tagországok a szolidaritásnak, például anyagilag hozzájárulhatnának a külső határok védelméhez.
A brüsszeli hírportál szerint ugyan Orbán Viktor miniszterelnök "szokatlanul csendes volt az ülésen", ezen a ponton közbeszólt, és támogatásáról biztosította, "a legjobb javaslatnak" nevezte a Kurz által elmondottakat.
Angela Merkel német kancellár azonban arról beszélt, hogy nem kíván elmozdulni "a kötelező felelősségvállalástól a kötelező szolidaritás felé", és több más uniós vezető is hasonló véleményének adott hangot - közölte az illetékes.
Kurz: Kiutat kell találni a menedékpolitikai zsákutcából
Az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Ausztria kormányfője újra azt javasolta, hogy a menekülteket befogadni vonakodó országok másképpen mutassák ki szolidaritásukat. Ez azt jelenti, hogy mindenki ott járuljon hozzá, ahol tud, és ott, ahol annak értelme van - hangsúlyozta.
A kötelező kvótarendszer ellen évek óta ágáló országok egyike Lengyelország. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kedvezően fogadta az osztrák felvetést. "Úgy tűnik, hogy megértették, milyen irányba kellene az egész EU-nak elmozdulnia" - jegyezte meg.
Tajani: Sürgősen el kell mozdítani a holtpontról a menekültügyi reformot
Az uniós parlament elnöke azt mondta, hogy a menekültügyi rendszer reformja körül kialakult patthelyzet valóságos ajándék "a populistáknak és az eurofóboknak". "Nem szabad, hogy túszaivá váljunk annak, hogy mindenáron konszenzussal kényszerüljünk dönteni, többségi szavazásra van szükség, ahogy azt az uniós szerződés előirányozza" - fogalmazott.
Februárban csúcstalálkozót tartanak az Európai Unió és az Arab Liga vezetői Egyiptomban
Tusk kiemelte, hogy fokozni fogják az együttműködést Marokkóval és más afrikai államokkal, s nem csak a migráció, hanem a közös kihívások és a gazdaság terén is. Valamint bejelentette: csúcstalálkozót tartanak az Európai Unió és az Arab Liga vezetőinek részvételével február 24-25-én Egyiptomban; ez lesz az első a két nemzetközi szervezet történetében. Uniós források szerint az értekezleten az együttműködés mélyítéséről, az illegális bevándorlás megfékezéséről fognak tárgyalni.
Tajani szerint azoknak az országoknak, amelyek nem akarnak menedékkérőket befogadni, alternatívát kell kínálni. Elképzelhetőnek nevezte, hogy ezek az országok pénzügyi hozzájárulást fizessenek olyan tagállamoknak, amelyek fogadnak menekülteket, vagy az EU afrikai fejlesztési alapjába kellene pénzt befizetniük.
Az uniós pénzügyi alapok, valamint a migráció kiinduló és tranzitországaival létrejött megállapodások révén 2016-hoz képest 80 százalékkal sikerült csökkenteni a migráció mértékét - jegyezte meg Tajani.
Az EP-elnök a félretájékoztatás és az álhírek terjedése ellen is szót emelt, és a jövő tavasszal esedékes uniós parlamenti választásokra hívta fel a figyelmet. Azonnali intézkedésekre van szükség az európai választások kimenetelének befolyásolását célzó esetleges kibertámadások és más beavatkozások ellen - mondta.
Az uniós vezetők új szankciós rendszer felállítását kezdeményezték a kibertámadások ellen
A kibertámadások elkövetőinek szankcionálására szolgáló keretek megalkotására szólítottak fel az európai uniós vezetők, és elítélték a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) elleni, alapos gyanú szerint orosz hírszerzők által megkísérelt hackerakciót
Az ülésen jóváhagyott zárónyilatkozatban aláhúzták: az EU tovább fogja erősíteni védelmi és elrettentési képességeit a hibrid- és a kibertámadásokkal, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel szemben.
Az OPCW elleni támadást elítélő nyilatkozatban nem nevesítették Oroszországot, de szakértők szerint elsősorban az orosz titkosszolgálatokra utaltak, amikor arról írtak, hogy megerősítik a külföldi hírszerzők és más rosszindulatú szereplők ellenséges tevékenységének felderítésére, megelőzésére, megzavarására, illetve a megfelelő válaszadásra szolgáló képességeket.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke elmondta, a résztvevők intézkedéseket sürgettek az illegális kibertevékenységek ellen, amire az állampolgárok, a vállalatok és az intézmények védelmében van szükség. Leszögezték: az EU-nak képesnek kell lennie szankciók elrendelésére, válaszintézkedésként és a kibertámadások megakadályozása céljából.
A tagországok vezetői emellett ellenintézkedéseket sürgettek a választások manipulálásával, a dezinformációs kampányokkal szemben. Egyesek szerint "nem tragédia", hogy nem nevezték meg Oroszországot a dokumentumban, másik viszont ezt "elszalasztott lehetőségként" értékelték. Az Európai Tanács üdvözölte a vegyi fegyverek használatának visszaszorítását célzó új uniós szankciós rendszert, amelyet a szakemberek szerint a szíriai és orosz támadásokra reagálva fogadtak el.
Tusk: A bennmaradó tagállamok biztosan beleegyeznének a Brexit előtti átmeneti időszak meghosszabbításába
Donald Tusk érintette a Brexit témáját is. Úgy vélekedett, hogy a bennmaradó tagállamok biztosan beleegyeznének az Egyesült Királyság uniós kilépését követő, korábban 2020 végéig tervezett átmeneti időszak meghosszabbításába. Bár erről nem tárgyaltak, London eredetileg is hosszabb, kétéves átmeneti időszakot javasolt, és az EU ezt elfogadta, így a huszonhetek biztosan belemennének a jelenleg 21 hónaposra tervezett időszak kiterjesztésébe, ha a britek szerint ez segítené a megállapodást - mondta.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is lehetségesnek nevezte a hosszabbítást, és abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy sikerülni fog megegyezni. Hozzátette, sokkal jobb hangulatú volt a mostani találkozó, mint a szeptemberi salzburgi informális EU-csúcs.