Külföld
EU-csúcs: Napirenden a Brexit
Theresa May szerint elképzelhető a Brexitet követő átmeneti időszak meghosszabbítása
Rövid sajtótájékoztatóján Theresa May elmondta, a korábbi hírekkel ellentétben nem egy előre megbeszélt, egyéves hosszabbításról lenne szó, hanem pusztán annak a lehetőségéről, hogy szükség esetén néhány hónappal kiterjeszthessék az átmeneti időszakot.
Hozzátette, ugyan ez jelenleg még csak ötletszinten létezik, azonban ha meg is valósul, akkor sem kell élni a lehetőséggel, a cél továbbra is az, hogy lezárják a jövőbeli kapcsolatokról szóló tárgyalásokat 2020. december 31-ig. Mint mondta, véleménye szerint ez lehetséges.
Egy névtelenséget kérő illetékes ugyanakkor figyelmeztetett: "nem lenne szabad túl sokat ábrándozni a hosszabbításról, sem a huszonhetek határozott javaslatáról, sem a britek határozott kéréséről nincs szó, de még csak nem is jelentene ideális megoldást".
A kiválási megállapodás eléréséhez elengedhetetlen a tárgyalások legfőbb vitás pontjának számító ír-északír határellenőrzés ügyének rendezése. Ezt a hosszabbítás önmagában nem oldaná meg, azonban így több idő lenne a kereskedelmi szerződés tető alá hozására az átmeneti időszakban. A jövőbeli egyezménnyel pedig elkerülhető lenne a London által elutasított ír-szigeti vészmegoldás alkalmazása, amelyhez az EU továbbra is ragaszkodik a szigorúan ellenőrzött határok visszaállításának megakadályozása érdekében.
A brit kiválással az Ír-szigeten, Észak-Írország és az Ír Köztársaság között húzódik majd az EU és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi határa, és miután a brit kormány eltökélte, hogy a egységes piacból és a vámunióból is kilép, hogy független kereskedelmi politikát folytathasson, elkerülhetetlennek tűnik, hogy a határon visszaállítsák az ellenőrzést. Ez viszont megtorpedózhatja az ír-szigeti fegyveres konfliktus évtizedeit 1998-ban lezáró úgynevezett nagypénteki megállapodást, s így a sziget békéjét is. Ezért Brüsszel azt javasolta, hogy vészmegoldásként Észak-Írország a kiválást követően is maradjon az "egységes szabályozási terület", vagyis az egységes piac és a vámunió része. Ez akkor következne be, és addig tartana, "ha és ameddig" nem sikerül más, jobb megoldást találni. Ezt London tavaly decemberben el is fogadta.
Theresa May azonban azóta többször is nyilvánosan kijelentette, hogy ez aligha elfogadható megoldás. A legutóbbi, May által kiírt előrehozott választáson ugyanis a kormányzó konzervatívok elveszítették abszolút többségüket a parlament alsóházában, és az északír Demokratikus Unionista Párt támogatásával kormányoznak, amely mereven elzárkózik attól, hogy Észak-Írország más megítélés alá essen, mint az Egyesült Királyság többi része, és az Ír-tengeren vámhatár jöjjön létre Nagy-Britannia és az Ír-sziget között.
Szerdán nem sikerült előbbre lépni
A szerdai tárgyalás teljes egészében a Brexitről szólt, mivel elvileg most kellett volna megállapodni a brit kiválás feltételeiről, de ez nem sikerült.
Kurz: Az EU-csúcs Brexit-ügyi tanácskozásának rövidsége jelzi a 27-ek egységét
A brüsszeli EU-csúcson a brit uniós tagság megszűnésének feltételrendszeréről folyatott tanácskozás rövidsége jelzi az unióban maradó 27 tagország egységét - jelentette ki osztrák kancellár szerdán a belga fővárosban, az uniós tagországok csúcstalálkozóját megnyitó munkavacsorát követően.
Sebastian Kurz elmondta, a brit miniszterelnökkel folyatatott megbeszélés nem hozott sok újdonságot, de bizakodó a tárgyalásokat illetően, mert Theresa May egyértelműen megerősítette akaratát a megállapodás létrehozása mellett.
"Optimista vagyok, hogy a következő hetekben vagy hónapokban megállapodásra jutunk" - fogalmazott.
Újságírói kérdésre adott válaszában az unió tanácsának soros elnökségét betöltő Ausztria vezetője kijelentette, a Brexit kérdésének megoldásánál sokkal derűlátóbb a migrációt illetően.
Az illegális bevándorlás csökkenése jól mutatja a migráció tranzitországaival és a líbiai parti őrséggel való együttműködés hatékonyságát - közölte.
"Még ennél is fontosabb a tengeri átkelések során vízbefúltak számának visszaesése, noha egy haláleset is túl sok" - fogalmazott.
Kiemelte, az EU-ban többen jelzik, hogy a menekültek kötelező kvóták szerinti elosztásának rendszere nem működik. Véleménye szerint a kötelező kvóták helyett a kötelező szolidaritás felé kellene elmozdulni, így minden tagország kifejezhetné hozzájárulását. Új megközelítésre van szükség a holtpontra jutott uniós migrációs politikában - tette hozzá.
Kurz úgy vélte, hogy a külső határok védelmére kell összpontosítani, a csökkenő számok ezt igazolják, a menedékjogi kérelmek által leginkább érintett országok viszont a migrációs válság 2015-ös kirobbanása óta Közép-Európában vannak, és nem az EU külső határain.
A találkozó megnyitását követően a brit miniszterelnök beszélt mintegy 15 percen keresztül, üdvözölte az előrehaladást, úgy vélekedett, hogy közel az egyezség, s kijelentette, kész megfontolni az átmeneti időszak kiterjesztéséről szóló javaslatot.
Theresa May azt hangoztatta beszédében, hogy a feleknek "bátorságot, bizalmat és vezető szerepet" kell mutatniuk a fennmaradó vitás kérdések rendezése érdekében. Méltatta az eddigi eredményeket, illetve az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti köteléket.
Ismételten leszögezte, hogy kreatív megoldásra van szükség a tárgyalásokon kialakult patthelyzet feloldásához, olyan "működőképes" biztosítékra, amely garantálja a nyitott határokat Írország és Észak-Írország között.
A bennmaradó országok vezetői közül állítólag senki nem szólalt fel a brit miniszterelnök értékelése után, amelyet követően immár Theresa May nélkül, huszonhetes körben folytatódott az ülés Michel Barnier uniós főtárgyaló részvételével. A résztvevők egy magas rangú uniós tisztségviselő tájékoztatása szerint egyetértettek abban, hogy az intenzív tárgyalások ellenére nem elég az eddigi előrehaladás előrelépés egy rendkívüli Brexit-ügyi csúcsértekezlet novemberi összehívásához.
A névtelenséget kérő diplomata rámutatott: a huszonhetek az egyeztetések folytatására szólítottak fel, azonban egyelőre nem terveznek rendkívüli csúcsot november közepére, erre csak áttörés esetén fog sor kerülni. Michel Barnier-t ugyanakkor támogatásukról biztosították - tette hozzá.
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke szerint May "tartalmilag semmi lényegesen újat" nem mondott, a "testbeszéde azonban a korábbiaknál pozitívabb volt".
A kiválási megállapodás eléréséhez elengedhetetlen a tárgyalások legfőbb vitás pontjának számító ír-északír határellenőrzés ügyének rendezése. Ezt a hosszabbítás önmagában nem oldaná meg, azonban így több idő lenne a kereskedelmi szerződés tető alá hozására az átmeneti időszakban. A jövőbeli egyezménnyel pedig elkerülhető lenne a London által elutasított ír "pótmegoldás" alkalmazása, amelyhez az EU továbbra is ragaszkodik a kemény határok visszaállításának megakadályozása érdekében.
Egy brit illetékes szerint ugyanakkor a hosszabbítás "nem old meg semmit, ettől még az Egyesült Királyságnak alá kéne írnia az ír-északír határellenőrzés ügyében kidolgozott vészmegoldást, amelyhez az EU ragaszkodik".
Nem sokan bíznak már a megállapodásban, egyre többen tartanak életszínvonaluk csökkenésétől
A legfrissebb felmérés szerint a brit választóknak alig több mint a negyede bízik már csak abban, hogy sikerül megállapodást elérni az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről, kétszer annyian tartanak viszont életszínvonaluk romlásától a Brexit után, mint ahányan javulásban reménykednek.
A patinás King's College London egyetem politikatudományi intézete, a The UK in a Changing Europe (Az Egyesült Királyság a változó Európában) nevű, elsősorban az Európai Unió és Nagy-Britannia gazdasági-kereskedelmi kapcsolatrendszerének kutatására szakosodott londoni elemzőműhely és az Ipsos MORI közvélemény-kutató intézet csütörtökön ismertetett vizsgálata kimutatta, hogy a britek 44 százaléka szerint az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az EU-ból jövő márciusban, és mindössze 29 százalék hisz abban, hogy lesz egyezség a Brexit feltételrendszeréről.