EU-csúcs: Megállapodás született az iráni atomalku egységes kezeléséről

Günter Verheugen: Népszerűtlen a nyugat-balkáni bővítés az EU-ban
Népszerűtlen az Európai Unióban a nyugat-balkáni bővítés ügye, és valószínűtlen, hogy a térségből újabb országok csatlakoznak a közösséghez a belátható időben - mondta Günter Verheugen, az Európai Bizottság korábbi bővítési biztosa egy csütörtöki interjúban.
Günter Verheugen a Szófiában zajló EU-Nyugat-Balkán csúccsal kapcsolatban a Südewestrundfunk (SWR) német regionális közszolgálati médiatársaságnak nyilatkozva kiemelte, hogy a Balkán nemcsak földrajzilag, hanem politikailag és kulturálisan is Európához tartozik, így az EU-ban lenne a helye, a térség újabb államainak csatlakozása mégsem olyan ügy, amely igazán megmozgatja, lelkesíti az EU-s állampolgárokat.
Éppen ellenkezőleg, a nyugat-balkáni bővítés folytatása igen népszerűtlen. Ha egy uniós tagország kormányfője mindenképpen el akarja veszíteni a következő választást, elég azt hajtogatni, hogy "fel akarom venni a balkáni országokat az EU-ba" - mondta a brüsszeli bizottság egykori biztosa.
A német szakember - volt politikus, jelenleg egyetemi oktató - szerint a Jugoszlávia széthullása révén lezajlott délszláv háború megmutatta, hogy a térséget nem szabad magára hagyni, különben nem lesz béke Európában. Ez volt a fő oka annak, hogy a térség országai előtt megnyitották az EU-csatlakozás kilátását. Az elképzelés az volt, hogy az uniós tagság lehetősége ösztönzi a reformokat, és a régió országai a csatlakozás révén könnyebben megoldják a szomszédsági konfliktusaikat.
Azonban a folyamat nem a reményeknek megfelelően alakult, "a frusztráció és csalódottság mindkét oldalon nagyon nagy" - mondta Günter Verheugen.
Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság szerint Szerbia és Montenegró 2025-re készen állhat az uniós tagságra, azt mondta, hogy Montenegró esetében elképzelni is nehéz, hogy Jean-Claude Juncker bizottsági elnök miből vezeti le ezt a következtetést és "honnan vette ezt a dátumot", a térség többi államát tekintve pedig még egy körülbelüli dátumot sem lehet megjelölni a csatlakozásra.
Günter Verheugen 1999-től 2004-ig töltötte be az Európai Bizottság bővítési biztosi tisztséget, 2004 és 2009 között az iparért és a vállalatokért felelős biztos, egyben bizottsági alelnök volt. Jelenleg a német-lengyel határon, az Odera melletti Frankfurtban működő nemzetközi Viadrina Európa-Egyetem címzetes egyetemi tanára, az Európai tanulmányok szakirány oktatója.

Mint írták, az eddig elért eredmények alapján a nyugat-balkáni partnerek ismételten elkötelezték magukat a határozott stratégiai döntésüket tükröző európai integrációs perspektíva, valamint az erőfeszítéseik és az egymásnak nyújtott kölcsönös támogatásuk fokozása mellett.

A nyilatkozat kitért a migráció kezelésére irányuló és a határigazgatás területén megvalósuló együttműködés elmélyítése is.     
Aláhúzták, hogy az EU és a Nyugat-Balkán több olyan biztonsági kihívással néz szembe, amelyek koordinált egyéni és közös fellépést kívánnak meg. Megállapították, hogy közös munkával hatékonyan képesek fellépni ezen kihívások kezelése érdekében, amelyet az illegális migrációs áramlatok megfékezése terén folytatott együttműködés sikere is bizonyít.

Hangsúlyozták, fokozni fogják a terrorizmus és a szélsőségesség elleni együttműködést, beleértve a finanszírozást, a radikalizálódást és a külföldi terrorista harcosok visszatérését is. A kiberbiztonság és a stratégiai kommunikáció területén folytatott fokozottabb együttműködés révén pedig közösen fognak küzdeni a félretájékoztatás és az egyéb hibrid tevékenységek ellen. 

A nyilatkozat szerint az uniós vezetők egyetértettek abban, hogy elő kell segíteni, hogy a Nyugat-Balkánon piac- és beruházásbarát környezet jöjjön létre, ami gyorsabb haladást tesz lehetővé a digitális gazdaság, valamint - a párizsi klímamegállapodással összhangban - a fenntartható és éghajlatbarát társadalmak megvalósítása terén.

Az európai uniós és a nyugat-balkáni országok állam- és kormányfői alapvető fontosságúnak nevezték, hogy a kapcsolatok és a lehetőségek sűrű hálója jöjjön létre a régión belül és az EU-val ahhoz, hogy népeik és gazdaságaik közelebb kerüljenek egymáshoz, valamint fokozódjon a politikai stabilitás, a gazdasági jólét, továbbá a kulturális és társadalmi fejlődés.

Az Európai Unió vezetői megállapodtak, hogy "egységes EU-megközelítést" dolgoznak ki a Donald Trump amerikai elnök által felmondott iráni atomalku életben tartása érdekében - mondta el egy uniós forrás szerdán a résztvevők szófiai tárgyalásai után.
Az unió 28 tagállamának vezetői ezenkívül elfogadtak egy cselekvési tervet azokkal a vámtarifákkal kapcsolatban, amelyeket Trump az unió Egyesült Államokba irányuló acél- és alumíniumexportjára akar kivetni, leszögezve, hogy "az EU nem fog úgy tárgyalni, hogy közben pisztolyt tartanak a fejéhez".

"Az EU - a klímaváltozásról, a vámokról és az Iránról nemrég hozott (amerikai) döntések ellenére - folytatni fogja küzdelmét egy szabályokon alapuló nemzetközi rendszer megteremtéséért" - mondta el egy forrás a francia hírügynökségnek az uniós vezetők szerda esti munkavacsoráját követően.

Egységük felmutatása előtt néhány órával Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke keményen kikelt Trump ellen, kijelentve, hogy "legutóbbi döntéseinek tükrében még az a kérdés is feltehető, hogy ilyen barátokkal kinek van szüksége ellenségekre".

Irán ügyében tervet fogadtak el, amely egyebek közt azt ígéri, hogy az EU támogatni fogja az Iránnal 2015-ben aláírt többhatalmi megállapodást mindaddig, amíg azt Irán is betartja. A felek egyetértettek abban is, hogy lépéseket tesznek az Iránnal szembeni szankciók amerikai visszaállítása által sújtott európai vállalatok védelmében.

Míg azonban Washington azt állítja, azért vonult ki az atomalkuból, mert kételkedik annak iráni betartásában, addig az Európai Unió vezetői megállapodtak, hogy "kezelni fogják" az Irán térségben játszott szerepével, ballisztikusrakéta-programjával és az atomalku 2025 utáni sorsával kapcsolatos aggodalmakat is.

Kereskedelmi kérdésekben az EU vezetői támogatásukról biztosították az Európai Bizottságot abban, hogy a június 1-jével visszaállítani tervezett amerikai importvámok alóli állandó mentességről tárgyaljon - mondta el az AFP forrása.

Amennyiben megkapja a vámmenteséget, az EU kész az Egyesült Államokkal közös lépésekre, beleértve egy "önkéntes szabályozási együttműködést" is, valamint arra, hogy részt vegyen az Egyesült Államokat Trump szerint igazságtalanul kezelő Kereskedelmi Világszervezet (WTO) reformjának kidolgozásában.

Készek továbbá "az egymás piacaihoz való kölcsönös hozzáférés javítására az ipari termékek, egyebek mellett az autók vonatkozásában, továbbá a közbeszerzések liberalizációja terén".

A 28 tagállam vezetőinek munkavacsorájára egy nappal a hat balkáni ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Macedónia és Szerbia) vezetőivel tartandó csúcstalálkozójuk előtt került sor. A szófiai csúcs kitűzött célja az volt, hogy az unió szorosabbra fűzze kapcsolatát a nyugat-balkáni térséggel, amelyben Oroszország ki szeretné terjeszteni a befolyását. Az EU és Donald Trump közötti feszültségek azonban teljesen felborították az európai vezetők napirendjét.

A nyugat-balkáni országok integrációja elsődleges fontosságú az Európai Unió számára, amely a jövőben is a térség legmegbízhatóbb partnere marad - jelentette ki az Európai Tanács elnöke a csúcstalálkozó után.

Donald Tusk arról számolt be, hogy az ülésen az európai uniós és a nyugat-balkáni országok állam- és kormányfői megerősítették kölcsönös elkötelezettségüket a térség európai perspektívája iránt. "Nincs más jövő a Nyugat-Balkán előtt, mint az Európai Unió, nincs alternatíva, nincs B-terv" - mondta Tusk a tanácskozást lezáró sajtótájékoztatón. "A térség szerves része Európának, és a közösségünkhöz tartozik" - tette hozzá.

Végezetül leszögezte: az összeköttetés javítását célzó, most bejelentett intézkedések nem alternatívái és nem is helyettesítői az EU bővítésének, pusztán arra szolgálnak, hogy a felek hatékonyabban használják ki az addigi időt.

Tusk az Irán ellen elrendelt amerikai szankciókról szólva aláhúzta: felhatalmazták az Európai Bizottságot, hogy fellépjen az európai érdekek sérülése esetén.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a brüsszeli testület péntek délelőtt aktiválni fogja azt az úgynevezett blokkoló rendeletet, amely megtiltja az európai vállalatok számára, hogy eleget tegyenek az Irán elleni amerikai szankcióknak, s amelynek értelmében nem ismerik el az amerikai büntetéseket kikényszeríteni hivatott bírósági ítéleteket.

Juncker az iráni atomegyezménnyel kapcsolatban kiemelte, hogy az EU-nak egészen addig eleget kell tennie vállalásainak, amíg Teherán is ezt teszi. "Kötelességünk megóvni az európai vállalatokat az amerikai szankciók negatív hatásaitól. Cselekednünk kell, és ezért aktiváljuk az 1996-ban született blokkoló rendeletet" - mondta. Kijelentette, arról is döntés született, hogy lehetővé teszik az Európai Beruházási Bank számára, hogy segítse az európai cégek iráni befektetéseit.

Jean-Claude Juncker beszélt emellett az amerikai elnök által az importált acélra és alumíniumra kivetett védővámokról, és hangsúlyozta, hogy az uniónak tartós mentességet kell kapnia ezek alól ahhoz, hogy kereskedelmi egyeztetések kezdődhessenek Brüsszel és Washington között. "Nem fogunk úgy tárgyalni, hogy Damoklész kardja lebeg a fejünk felett" - mondta.

Angela Merkel német kancellár szerint nincs értelme csatlakozási céldátumokról beszélni az Európai Unió nyugat-balkáni bővítésével kapcsolatban. A politikus a találkzót követő sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva kifejtette: nem tartja helyesnek, hogy az Európai Bizottság 2025-ös céldátumot jelölt meg arra, hogy Szlovénia és Horvátország után a balkáni régió újabb államai csatlakozzanak a közösséghez, mert egy ország felvételét nem az idő, hanem a felkészülés előrehaladása határozza meg.

Mint mondta, nem az "időhorizont számít, hanem az, hogy mit sikerült elérni". Azt kell vizsgálni, hogy miként halad a jogállamiság érvényesítése és a korrupció elleni küzdelem, és milyenek a további keretfeltételek, például sikerül-e rendezni a határvitákat.

Horvátország és Szlovénia még mindig tárgyal a határokról, és "nem akarjuk, hogy ilyesmi a jövőben ismét előforduljon" - mondta Angela Merkel. Éppen ezért "nagyon jó hír", hogy Koszovó és Montenegró megállapodást írt alá a közös határokról, és a macedón-görög névvita rendezése is bíztatóan alakul - tette hozzá.

Kiemelte: a csúcstalálkozón megerősítették, hogy a nyugat-balkáni bővítés közös cél, és a térség valamennyi országa - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró, Szerbia - előtt "ott áll az uniós csatlakozás világos perspektívája".

Kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy Németország támogatja-e, hogy Montenegró és Szerbia után Albániával és Macedóniával is kezdjék el a csatlakozási tárgyalásokat, és erről már a következő, júniusi EU-csúcson döntsenek. Mint mondta, az előkészületek még tartanak, és nap mint nap tapasztalható előrelépés. Macedónia esetében a Görögországgal folytatott névvitának is nagy jelentősége van - jegyezte meg.  Rámutatott, hogy az ügyben a német kormány nem egyedül, hanem a szövetségi parlamenttel (Bundestag) együtt dönt, így ezt az egyeztetést is le kell még folytatni.

Az iráni atomprogramról kötött megállapodásról elmondta: a szófiai találkozón világossá vált, hogy az Egyesült Államok távozása ellenére valamennyi uniós tagállam kiáll az egyezmény mellett. A következő lépésben tárgyalásokat kezdenek Washingtonnal, valamint az egyezmény többi részesével azzal a céllal, hogy Irán továbbra is teljesítse a megállapodás előírásait.  A tárgyalások azokról az ügyekről is szólnak majd, amelyeket "mi is éppen úgy aggodalommal szemlélünk, mint az Egyesült Államok", köztük Irán rakétafejlesztési programjáról - tette hozzá a német kancellár.

Az Irán elleni amerikai szankciók esetleges EU-s kárvallottjainak támogatásáról kérdésre válaszolva elmondta: "nem tudunk, és nem is szabad illúziókat kelteni" az EU-s cégek teljes körű kárpótlásáról, de az elképzelhető, hogy a kis-, és a közepes méretű vállalkozások esetleges költségeit és veszteségeit meg lehet téríteni.

A transzatlanti viszony másik aktuális feszültségéről, az acélra és az alumíniumra kivetett amerikai védővámok ügyéről elmondta, hogy az állam-, és kormányfők tanácskozásán egyértelműen meghatározták a vámügyekben illetékes Európai Bizottság számára, hogy milyen álláspontot képviselhet a Washingtonnal folytatott tárgyalásokon.

Az EU-nak az az álláspontja, hogy állandó mentességet kell kapnia az amerikai védővámok alól. A mentességért cserébe hajlandó egyeztetést kezdeni négy ügyről; az ipari termékek piacához való kölcsönös hozzáférésről, a közbeszerzések piacához való kölcsönös hozzáférésről, a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításának, értékesítésének területén folytatott együttműködés továbbfejlesztéséről és arról, hogy az EU és az Egyesült Államok dolgozzon ki közös álláspontot a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) reformjáról - ismertette Angela Merkel.

Franciaország feladata a béke és a stabilitás biztosítása a közép-keleti térségben - húzta alá a sajtóértekezleten a francia államfő. Emmanuel Macron leszögezte: Franciaország továbbra is a 2015-ben megkötött iráni atomalku fenntartása érdekében munkálkodik, bármilyen döntéseket hozzon is az Egyesült Államok.   "A kérdés mindenekelőtt geopolitikai. Nem leszünk Irán szövetségesei az Egyesült Államok ellenében. Nem fogunk kereskedelmi háborút sem kirobbantani az Egyesült Államokkal Irán kapcsán, vagy ellenszankciókat bevezetni az amerikai vállalatokkal szemben" - hangsúlyozta Emmanuel Macron.

Miután Donald Trump elnök felmondta a Teheránnal 2015-ben a szankciók fokozatos feloldása fejében az urándúsítás visszafogásáról megkötött egyezményt, és az amerikai pénzügyminisztérium felújította az Iránnak kereskedő - közöttük uniós - cégeket is sújtó büntetőintézkedéseket, a Total francia vállalat bejelentette, hogy nem ír alá egy jelentős gázipari szerződést Iránnal, ha nem kap felmentést a szankciók alól az Egyesült Államoktól. Teherán közölte, hogy a kínai CNPC cégé lehet a szerződés.

Macron kijelentette: nem kényszerítik maradásra a cégeket. Hozzátette, hogy az amerikai döntés a közvetett következményei az orosz és kínai vállalatok pozíciók és a vállalataik erősödése lesz a térségben. Macron hangsúlyozta: az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem és Irán kérdése létfontosságú próbája annak, hogy Európa ki tud-e állni az érdekeiért. "A kereskedelem kérdésében egyértelműen fogalmaztunk. Nem lehet szó részletes tárgyalás Washingtonnal, mielőtt meg nem kapjuk az állandó felmentést" az importvámok alól - tette hozzá.

A gázai övezeti helyzet kapcsán Macron elítélte a polgári személyek életét követelő összecsapásokat és a Hamész nyilatkozatait. Emlékeztetett, hogy Párizs a kétállami megoldást, az ott élő népek által meghatározott határok biztonságát és stabilitását támogatja, ugyanakkor ragaszkodik az erőszakról való lemondáshoz, továbbá  és Izrael biztonságának tiszteletben tartásához is.

"Ebben a kérdésben széles európai konszenzus van. Még nem született hivatalos európai állásfoglalás, bár Federica Mogherini,  az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjea francia állásponttal megegyezően nyilatkozott. Az események függvényében dől el, hogy az Európai Unió határozottabban foglal-e állást a kérdésben. Megállapodtunk abban, ha szükséges, ismét találkozunk, hogy közös álláspontot fogadhassunk el" - szögezte le, utalva - nevük említése nélkül - a három országra  amelyek vétója miatt az unió nem tudott az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetéséről szóló közös nyilatkozatot elfogadni.

A hat balkáni ország - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Macedónia és Koszovó - vezetőivel tartott találkozó után a francia elnök közölte, hogy nyugat-balkáni országok számára párbeszédet és perspektívát kell  biztosítani, de óvott az elhamarkodott lépéséktől. Az EU dilemmája, hogy elegendő engedményt kínáljanak ezen országoknak,  és ily módon kivonják őket Moszkva befolyása alól anélkül, hogy elsietnék csatlakozásukat a fontos reformok végrehajtása előtt - mutatott rá az AFP francia hírügynökség. "Nem támogatom a további bővítést, amíg nem kapjuk meg a szükséges biztosítékokat, és mielőtt az érintett országok tényleges reformokat végrehajtották" - jelentette ki Macron. 

A brit miniszterelnök szerint érvényben kell tartani az iráni nukleáris fejlesztés korlátozásáról kötött többhatalmi egyezményt az Egyesült Államok kilépése után is

Theresa May Szófiában külön háromoldalú megbeszélésre ült össze Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel az amerikai lépés után előállt helyzet áttekintésére

A londoni kormányfői hivatal tájékoztatása szerint az iráni megállapodást aláíró három nyugat-európai hatalom vezetői szófiai megbeszélésükön megerősítették, hogy változatlanul szilárdan elkötelezettek az egyezmény érvényben tartása mellett, mivel a közös biztonsági érdekek szempontjából fontosnak tartják a szerződésben foglaltak végrehajtását.

A három vezető megállapodott arról is, hogy a megállapodás érvényben tartásának biztosítása végett együttműködnek az egyezményben maradó többi aláíró országgal.

Theresa May szóvivőjének londoni tájékoztatása szerint a brit kormányfő, a német kancellár és a francia elnök hangsúlyozta, hogy Iránnak szintén tartania kell magát a továbbiakban is a megállapodásból eredő kötelezettségeihez.

A Downing Street beszámolója szerint a három nyugat-európai ország vezetői megerősítették, hogy változatlanul aggályosnak tartják a ballisztikus rakéták kifejlesztését célzó iráni programot, valamint Irán térségi aktivitását, amely megítélésük szerint egyértelműen hozzájárul a régió destabilizálásához. May, Merkel és Macron a szófiai megbeszélésen megújította elkötelezettségét e problémák kezelésére - fogalmazott csütörtöki közleményében a brit kormányfő szóvivője.

A három vezető már Trump bejelentésének napján közös közleményt adott ki arról, hogy továbbra is részese marad az Iránnal kötött megállapodásnak, és folytatja együttműködését az egyezményben maradó többi aláíró országgal a szerződés érvényben tartásának biztosítására.

A múlt heti közös brit-francia-német közlemény felszólította az Egyesült Államokat arra, hogy engedje a szerződés fő elemeinek további betartatását, és minden lehetséges módon törekedjék azoknak az előnyöknek a megőrzésére, amelyeket a nukleáris fegyverek elterjedésének akadályozásában az Iránnal kötött szerződés elért.

A három nyugat-európai hatalom a közleményben alig burkolt megfogalmazással követelte, hogy Washington tartózkodjék a szankciók újbóli bevezetésétől, leszögezve: biztosítani kell az iráni népnek azokat a gazdasági előnyöket, amelyeket a nukleáris program korlátozásáról kötött megállapodás kilátásba helyez.

May múlt pénteken személyesen is tárgyalt Trumppal, és a telefonos megbeszélésen felvetette az Iránban üzleti tevékenységet folytató európai cégek elleni esetleges amerikai szankciók potenciális hatásait is. A brit kormányfő és az amerikai elnök megállapodott arról, hogy stábjaik tárgyalásokat kezdenek e kérdésről.

Hisz a "csodában" Nikola Dimitrov macedón külügyminiszter a Görögországgal fennálló névvita rendezését illetően, és azt reméli, hogy a csütörtöki szófiai EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozón előrelépés születhet az ügyben - számolt be róla a 24.mk szkopjei hírportál. Nikola Dimitrov emellett azt kérte az Európai Uniótól, hogy a várható előrelépést, valamint az Európai Bizottság pozitív országjelentését figyelembe véve jelölje ki Szkopje számára az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésének a dátumát.

"Csoda lesz, ha megoldjuk a Görögországgal fennálló névvitát, de a csodák megtörténhetnek. Az utóbbi években rossz irányba néztük, de ma, 2018-ban látjuk, ahogy halad az unió vonata, és el akarjuk érni. Tragédia lesz, ha nem engedik meg Macedóniának, hogy megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat" - magyarázta a macedón diplomácia vezetője. 

Zoran Zaev macedón és Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök csütörtökön az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó alkalmával találkozik Szófiában, hogy a névvita megoldásáról egyeztessen. Az uniós állam- és kormányfők pedig júniusban dönthetnek a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. 

 A macedón várakozásoknak némileg ellentmond, hogy az athéni kormány kedden még azt mondta, "nagyon messze van" a több évtizedes névvita rendezése. A görög kormányszóvivő szerint jelentős előrelépés történt a tárgyalások során, a megállapodásra azonban még várni kell. 

Macedónia és Görögország között azóta folyik vita az ország nevéről, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, alkotmányában azonban nem szerepel a Jugoszláviára történő utalás. 

A tavaly május óta kormányzó balközép vezetés tárgyalásokba kezdett a görög kormányzattal a névvita rendezéséről, amelyet még az idei év első felében szeretnének megoldani. 

Elviekben mindkét fél elfogadhatónak tartaná, ha Macedónia nevében valamilyen földrajzi jelző jelenne meg, és a sajtó szerint a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a nyugat-balkáni országot a jövőben Felső-Macedóniának hívják majd. Problémát okoz azonban, hogy míg Görögország azt szeretné, ha a névmódosítás a macedón alkotmányban is megjelenne, Macedónia csak a nemzetközi dokumentumokban akarja új nevét használni.