ET: A halálbüntetés visszaállítása összeegyeztethetetlen az ET-tagsággal

Cavusoglu: Egyetlen országnak sincs joga beavatkozni egy törökországi referendumba
Egyetlen országnak sincs joga arra, hogy beavatkozzon egy törökországi referendumba - jelentette ki szerdán Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter Ankarában az elnöki jogkörök kiszélesítéséről szóló, április 16-i népszavazást követően.
Cavusoglu szerint más országokhoz hasonlóan az EU-nak sincs joga vizsgálatot indítani a népszavazás szabályszerűségével kapcsolatban.
Különösen élesen bírálta a török külügyminiszter a főként muzulmánellenes megnyilvánulásairól ismert Geert Wilders hollandiai politikust. A Hollandiában szavazó törökök 71 százaléka voksolt igennel a török elnök hatalmának kiszélesítésére a vasárnapi referendumon. Wilders a török népszavazást követően kijelentette: "gondoskodnunk kell arról, hogy mindenekelőtt a törökök ne rendelkezhessenek többé kettős állampolgársággal".
"Eszerint tehát akik a népszavazáson igennel voksoltak, azokat meg kellene fosztani állampolgárságuktól, és le kellene gyilkolni őket. Ez egyértelmű náci felfogás, teljes mértékben fasiszta nézet" - reagált Cavusoglu a bevándorlás ellenes holland Szabadságpárt (PVV) vezetőjének kijelentésére. "Egyetlen politikus sem mondja Hollandiában, hogy (Wilders) sületlenséget beszél. Hallgatásukkal pedig őt támogatják" - fűzte hozzá a török külügyminiszter.
A miniszter élesen bírálta a vasárnapi voksolást ellenőrző külföldi megfigyelőket, akik úgy vélekedtek, hogy a szavazás nem felelt meg a nemzetközi normáknak. beavatkozással vádolta az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet által küldött megfigyelőket. Szerinte a külföldi megfigyelők jelentésének nincs jelentősége és nincs értéke.
Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos ugyanakkor felülvizsgálná az EU és Törökország kapcsolatait. "A népszavazást követően elérkezett az idő, hogy alapvető párbeszédet kezdjünk az EU-török viszonyról, ami a többi között egy lehetséges újraértékelést is magában foglalna" - mondta Hahn a dpa német hírügynökségnek adott interjújában. Egyben reményét fejezte ki, hogy az EU-külügyminiszterek jövő heti informális tanácskozásán már megbeszélések kezdődhetnek a témában.
Az EU-biztos szerint az uniónak  normális kapcsolatokra  kell törekednie Törökországgal, figyelembe véve mindkét fél érdekeit. Hahn ugyanakkor hangsúlyozta a szoros együttműködés fenntartásának szükségességét is Törökországgal.

Hozzátette, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének segítségével Európa halálbüntetés-mentes kontinenssé vált, a kivégzések eltörlése melletti elkötelezettség a csatlakozás és a tagság feltételei között szerepel.

Recep Tayyip Erdogan török elnök nem ringathatja magát illúziókba, a közgyűlés nem fog elfogadni semmilyen visszalépést ezen a téren - húzta alá a jelentéstevő.

Recep Tayyip Erdogan török elnök kilátásba helyezte hétfőn, hogy újabb népszavazásokat ír ki az Európai Unióhoz történő csatlakozásról és a halálbüntetés visszaállításáról. Erről egy nagygyűlésen beszélt a híveihez Ankarában, miután előző nap a központi választási testület kihirdette a hatáskörét nagy mértékben kiszélesítő referendum eredményét.

Erdogan megismételte a kampányidőszakban szinte naponta tett ígéretét, hogy népszavazásra bocsátja a 2004-ben eltörölt halálbüntetés visszaállítását is, aminek szükségességét a tavalyi puccskísérlet miatti felelősségre vonásokkal indokolja. Kijelentette, nem tart attól, hogy az Európai Unió akadályokat gördít Törökország csatlakozása elé a halálbüntetés visszaállítása miatt.

"Ha a parlament jóváhagyja, én aláírom. Ha nem, akkor referendum lesz. Nincs módunkban megkegyelmezni mártírjaink gyilkosainak" - mondta.

Az elnöki rendszer törökországi bevezetéséről tartott vasárnapi népszavazás eredménye üzenet a nemzettől minden politikai pártnak, köztük a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP), hogy óvatosabbnak kell lennie bizonyos ügyekben - mondta Binali Yildirim miniszterelnök szerdán Ankarában újságíróknak.

Yildirim óva intette az ellenzéket az utcai megmozdulásoktól. A politikus - arra utalva, hogy az elnöki rendszert ellenző, kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) ifjúsági szervezete állítólag kedd este országszerte az utcára szólította tiltakozni az embereket a népszavazás eredménye miatt - azt mondta: "káoszteremtéstől remélni a segítséget nem illik a legfőbb ellenzéki párthoz". A CHP ifjúsági szervezete később tagadta, hogy ilyen döntést hozott volna.
Yildirim kiemelte: az ellenzéki pártoknak ugyanakkor ahhoz megvan a joguk, hogy panaszt nyújtsanak be a Legfőbb Választási Tanácshoz (YSK) a népszavazással kapcsolatban.

A Legfelsőbb Választási Tanács visszautasította a panaszokat
A török Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) szerdán visszautasította az elnöki rendszerről szóló vasárnapi népszavazással kapcsolatban benyújtott ellenzéki panaszokat: a testület 10 nem, 1 igen arányban döntött az állítólagos szabálytalanságok visszautasításáról.
Selin Sayek Böke CHP-szóvivő a tömörülés központi igazgatótanácsának szerdai ülése utáni sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta: a kemalista párt nem ismeri el a referendum érvényességét, a népszavazást meg kell ismételni. Nyomatékosította: a CHP ennek elérése érdekében minden jogi eszközt fel fog használni, akár a parlamentből is kivonul. Levent Gök CHP-frakcióvezető később arról számolt be, hogy a lépés valóban felmerült az igazgatótanács ülésén, de végül nem tartották helyesnek.
Bülent Tezcan, a CHP alelnöke korábban jelezte: szükség esetén a párt kész az alkotmánybírósághoz vagy akár az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni az ügyben.

A Dogan török hírügynökség beszámolója szerint a CHP-hez hasonlóan szerdán a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) is kérelmezte az YSK-nál a referendum érvénytelenítését. A párt szerint nemcsak a népszavazás, de már annak kampányidőszaka is törvény- és alkotmányellenes keretek között zajlott le, így Törökország politikai életében egy ekkora léptékű változtatás nem építhető ilyen vitatott referendumra. A HDP tudomása szerint sok szavazóhelyiségben a választókat nem engedték egyénileg voksolni.
Az YSK szerdán bírálja el a vasárnapi népszavazással kapcsolatos panaszokat. A CHP azt állítja, hogy a testület 2,5 millió pecsét nélküli borítékot és szavazócédulát érvényesnek fogadott el a voksok összesítésénél, ami befolyásolhatta a referendum kimenetelét.

Az adatok 100 százalékos feldolgozottságát követően a szavazók 51,41 százaléka igennel, 48,59 százaléka nemmel voksolt az alkotmánymódosításra, amelynek révén megszűnne a miniszterelnöki tisztség, és a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállnának át. A két szavazótábor közötti voksok különbsége 1 millió 379 ezer 934. A részvétel 85,1 százalékos volt.