Külföld
ENSZ-közgyűlés: Szijjártó az infrastruktúra-fejlesztésről és a menekültkrízisről tárgyalt
Szakértő: előrelépés az orosz-amerikai megállapodás a szíriai katonai műveletekről
Szijjártó Péter elmondta, hogy a tizenkét országból álló, Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök kezdeményezésére létrejött adriai-balti-fekete-tengeri összefogás első ülésének résztvevői úgy döntöttek, fenntartják az együttműködésnek ezt a formáját és következő találkozójukat 2016-ban Zágrábban fogják megtartani. „Célként azt határoztuk meg, hogy a térség hiányzó, észak-déli irányú infrastruktúráját az energia, a közlekedés és a digitális világ területén kiépítsük, az uniós forrásokért való közös fellépéssel és tárgyalással” - mondta.
A tárcavezető a nap folyamán megbeszélést folytatott Jeffrey Feltmannel, az ENSZ főtitkár-helyettesével, Paul Gallagher érsekkel, a Szentszék államtitkárságának államközi kapcsolatokért felelős titkárával (külügyminiszter) és Peter Boehm kanadai külügyminiszter-helyettessel, alapvetően a bevándorlás kérdéséről. „Arról próbáltam meggyőzni kollégáimat, hogy ez egy globális kérdés, és hogyha ilyen, akkor globális választ kell rá adni. Ebben egyetértés volt mindhárom tárgyalópartneremmel” - nyilatkozta a miniszter. „Szerintem most a legfontosabb az, hogy a nemzetközi közösség elfogadja: Európa nem viselheti egyedül a terheket, mert nem Európa hozta kizárólag azokat a nemzetközi politikai döntéseket, amelyek nyomán destabilizálódott egy jelentős régió, hanem mindenki, aki részt vett e döntésekben” - tette hozzá.
A tárgyalópartnerei által kifejezett támogatásra is alapozva, a külügyér reményét fejezte ki, hogy az ENSZ szerdai migrációs konferenciáján lesz támogatottsága annak a magyar javaslatnak, amely szerint globális megközelítést kell alkalmazni a válság megoldása érdekében.
Szakértő: előrelépés az orosz-amerikai megállapodás a szíriai katonai műveletek összehangolásáról
Nagy előrelépést jelent Oroszország és az Egyesült Államok megállapodása, hogy összehangolják szíriai katonai műveleteiket, de ennél szorosabb együttműködés nem valószínű - mondta Póti László, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerdán az MTI-nek. Megmaradt az ellentét Moszkva és Washington között abban a tekintetben, hogy másképp képzelik el Szíria és Aszad jövőjét, hiszen Oroszország azt szeretné, ha Aszad hatalmon maradna, míg az Egyesült Államok a szíriai elnök távozását akarja. Az amerikai és az orosz álláspont között mindenesetre átfedés is van, ez pedig az Iszlám Állam elleni harc szükségessége. Ugyanakkor jelentős előrelépés, hogy a két ország ezt követően egészen biztosan koordinálni fogja a szíriai katonai csapásait, hogy azok még véletlenül se irányuljanak egymás ellen - vélekedett. A két elnök arra utasította katonai vezetését, hogy munkacsoport kezdje meg a katonai együttműködés kidolgozását. Ugyan van egy ambiciózusabb orosz elképzelés is, amely szerint széles körű koalíciót kellene létrehozni az IÁ ellen, de nem biztos, hogy ez megvalósul. Korábban Oroszország Izraellel is arról állapodott meg: munkacsoport fogja koordinálni, hogy "egymásra ne lőjenek", ne akadályozzák egymás műveleteit, vagyis inkább az valószínű, hogy ehhez hasonló kétoldalú megállapodások jönnek létre abban a harcban, amelyet "egy közös ellenség ellen vívnak" - magyarázta. Az a típusú és mennyiségű fegyver, amelyet Oroszország Szíriába visz, elegendő arra, hogy megvédje az Aszad-rezsimet az ország egy részén, vagyis megakadályozza, hogy a felkelők bármely csoportja, de leginkább az IÁ megdöntse az elnök hatalmát. Ilyen értelemben pedig jelenleg Moszkva elképzelése látszik reálisabbnak Aszad jövőjét illetően - mutatott rá. A szakértő szerint az más kérdés, hogy ha az összehangolt katonai műveletek eredményeként kiszorítanák az Iszlám Államot Szíria területéről, akkor "mit lehetne kezdeni Aszaddal", de egyelőre az orosz erők biztosítani tudják az elnök "túlélését" az ország egy részén, és így tartósan olyan belpolitikai szereplő marad, akivel számolni kell.
Abe a japán felajánlásról
Abe közölte, hogy hazája ebben az évben 810 millió dollár gyorssegélyt nyújt az iraki és szíriai menekülteknek, valamint a lakóhelyük elhagyására kényszerült személyeknek, és ez a háromszorosa a tavalyi összegnek.
Mint mondta, a távol-keleti szigetország további 750 millió dollárt készít elő "a béke építésének megsegítésére" a Közel-Keleten és Afrikában, beleértve az iraki vízellátás és szennyvíz-rendszerek kiépítésének támogatását.
G7-es és öböl menti hozzájárulás
A mintegy 500 milliárd forintnak megfelelő felajánlásból beérkező összegeket elsősorban a világszervezet menekültügyi főbiztosságának (UNHCR) és világélelmezési programjának (WFP) utalják majd - mondta el New York-i sajtótájékoztatóján Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter.
Steinmeier megjegyezte, hogy Németország egymaga 100 millió dollárt ajánlott fel erre a célra. Hozzátette ugyanakkor, hogy 2015-ben világszerte összesen mintegy 20 milliárd dollárt kell humanitárius akciókra fordítani. „Egyetlen térsége sincs a világnak, ahol a menekültek ügye jelenleg ne lenne téma” - fogalmazott Frank-Walter Steinmeier a menekültügyi válságról tartott külügyminiszteri szintű találkozót követően, úgy fogalmazva, hogy a nemzetközi közösség ma a második világháborút követő legnagyobb menekülthullámmal szembesül, és ebben a helyzetben „a nemzetközi segélyszervezetek maguk is segítségért kiáltanak”.
Idén Németország tölti be a G7 csoport soros elnöki tisztét. A keddi New York-i találkozón a hét legfejlettebb ipari ország és az Öböl menti arab államok mellett, Ausztria, Svájc, Hollandia, Norvégia és Törökország képviseltette magát. Közös nyilatkozatukban a résztvevők hangsúlyozták azt a szándékukat, hogy együttes erővel kezelik majd a menekültválság okait.