Külföld

ENSZ: A szíriai menekültek legalább tizedének kell bevándorlási lehetőséget biztosítani

Klaus von Dohnanyi: Angela Merkel nem nyitotta meg a kapukat a menekültek előtt

Az összes  szíriai menekült legalább tíz százalékának, vagyis mintegy 480 ezer embernek legális bevándorlási lehetőséget kell biztosítani - közölte az ENSZ kedden. Migrációmenedzsment szakirányt indított márciustól a salzburgi egyetem, az indoklás szerint a közeljövőben nélkülözhetetlenek lesznek a migrációs jogot és szervezést ismerő szakemberek. Közben Klaus von Dohnanyi egykori német szövetségi oktatási és tudományos miniszter úgy nyilatkozott, hogy nem Angela Merkel kancellár nyitotta meg a menekültek előtt Németország kapuit, hanem ők "benyomták" az ország kapuit.

Az összes  szíriai menekült legalább tíz százalékának, vagyis mintegy 480 ezer embernek legális bevándorlási lehetőséget kell biztosítani - közölte az ENSZ kedden.

Ismét összetűzés volt migránsok és rendőrök között
Újabb összetűzés történt kedden a görög-macedón határon az egyre türelmetlenebbé váló illegális bevándorlók és menedékkérők, valamint a görög rendőrség között Macedónia határán, ahonnan az előbbiek nem akarnak a kiépített menedékhelyekre vonulni - közölték a hatóságok.
Mintegy 300, főleg fiatal migráns Idomeni határállomásnál kövekkel dobálta meg a rendőröket, akik hátrább húzódtak, és nem vettek őrizetbe senkit. A tiltakozók nyolc napja akadályozzák a vasúti közlekedést az átkelőnél, és azt követelik, hogy nyissák meg előttük a határt. Macedónia közölte, hogy legalább az év végéig nem enged át egyetlen migránst sem a szükséges dokumentumok nélkül.
A hevenyészett táborban mintegy 12000 ember várakozik nyomorúságos körülmények között, annak ellenére, hogy a görög katonaság menedékhelyeket épített számukra a közelben. Athén azt szeretné, ha a migránsok beköltöznének a táborba, ahol ellátást kaphatnának, és regisztrálhatnák őket.

A világszervezet adatai szerint több mint 4,8 millióan menekültek el eddig Szíriából, és további 6,5 millióan váltak földönfutóvá saját hazájukban. Szerdára az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) Genfben konferenciát hívott össze, hogy megvitassák, a polgárháborús menekültek miként kaphatnának lehetőséget a legális bevándorlásra.

Az UNHCR szerint eddig harminc ország 162 ezer olyan menekült befogadását vállalta, akiket más országokból telepítenének át.

Tavaly nagyjából 490 ezer szíriai menekült kelt át életveszélyes és szabálytalan módon a Földközi-tengeren, hogy eljuthasson Görögországba vagy Olaszországba. Ezzel a szíriaiak közel felét tették ki az Európába irányuló migránsáradatnak 2015-ben.

A szerdai genfi tárgyalások küszöbén az ENSZ abban reménykedik, hogy további engedményeket sikerül elérnie a nemzetközi közösség részéről. A világszervezett bevallott célja, hogy a szíriai menekültek legalább tíz százalékának, vagyis mintegy 480 ezer embernek legális bevándorlási lehetőséget biztosítsanak.

A szerdai konferenciát Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára nyitja meg, és azon Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa, valamint 92 ország, 24 ENSZ-szervezet, hat nemzetközi szervezet, illetve 24 civilszervezet képviselői is részt vesznek.

"A mostani nemzetközi környezetben senkinek sem lehetnek illúziói, nagyon is jól tudjuk, mennyire összetett helyzettel van dolgunk. Ez számos országban fokozza a félelmeket, és egyre inkább átpolitizálja a migránsokkal, a földönfutókkal és menedékkérelmekkel kapcsolatos kérdéseket" - mondta Adrian Edwards, az UNHCR szóvivője.

Oxfam: a gazdag nyugati országok a segítségre szoruló menekültek töredékét fogadták be
A külföldi táborokban senyvedő szíriai menekültek alig kimutatható kisebbségét fogadták be eddig a gazdag nyugati országok - áll az Oxfam kedden Londonban nyilvánosságra hozott jelentésében. A szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek ellen küzdő, nagy-britanniai székhelyű emberiességi szervezet szerint a szíriai határok mentén működő menekülttáborok lakosságának legalább a tíz százalékát - több mint 480 ezer embert - kellene azonnali áttelepíteni más országokba humanitárius okokból. Az Oxfam adatai szerint azonban a gazdag nyugati országok eddig nem egészen 130 ezer menekült - vagyis a szervezet által minimálisan szükségesnek tartott számú rászoruló 27 százalékának - befogadására tettek ígéretet, és közülük is csak 67 ezren érkeztek meg a menekülttáborokból a befogadó országokba a hivatalos áttelepítési programok alapján.  Az Oxfam hangsúlyozza, hogy ez az általa szükségesnek tartott tíz százalék helyett a táborokban élő szíriai menekültek alig 1,39 százaléka. Az Oxfam jelentése kiábrándítónak nevezte, hogy a hagyományos befogadó országok, mint például az Egyesült Államok, mennyire vonakodnak a menekülttáborokban sínylődő szíriaiak áttelepítéséről.

Migrációmenedzsment szakirány Salzburgban

Migrációmenedzsment szakirányt indított márciustól a salzburgi egyetem, az indoklás szerint a közeljövőben nélkülözhetetlenek lesznek a migrációs jogot és szervezést ismerő szakemberek.
A mintegy hat szemeszterből álló képzést az egyetem, a salzburgi St. Virgil egyházi képzési központ és az osztrák külügyminisztérium integrációs hivatalának szervezésében indították. A három év során jogi, pénzügyi, vallástudományi, történelmi, pszichológiai és kulturális ismereteket sajátíthatnak el a hallgatók. A képzést - amelynek előfeltétele az érettségi, és előnyt jelent bizonyos szociális munkakörökben szerzett gyakorlat - elsősorban ápolók, tanárok, közbiztonságért felelős szerveknél dolgozók, újságírók, valamint szociális téren dolgozók számára ajánlják.

„Nem mélyreható elméleti tudás kidolgozását, hanem gyakorlatközpontú megközelítést szeretnénk” - nyilatkozott korábban Nikolaus Dimmel, a képzés tudományos vezetője.

Salzburg tartományban jelenleg nagyjából ötezer menedékkérő tartózkodik, őket mintegy száznyolcvan befogadóhelyen helyezték el. Szinte mindannyian Salzburgban akarnak maradni, ellátásukról a segélyszervezetek gondoskodnak majd, de e szervezeteknek folyamatosan szükségük van új munkaerőre.

Ausztriában 2015-ben összesen nyolcvankilencezren nyújtottak be menekültkérelmet, és szeptembertől az év végéig mintegy nyolcszázezren utaztak át az országon. 2014-ben huszonnyolcezer, 2013-ban tizenhétezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be.

A januárban hozott osztrák döntés szerint idén legfeljebb harminchétezer-ötszáz migránst engednek be, és mostanáig nagyjából már fele ennyien érkeztek is az országba.

Észtországba megérkezett az első hét menekült az EU-kvóták alapján
Megérkezett Észtországba az első hét olyan menekült, akiket Tallinn az Európai Unió kvótarendszere keretében fogad be - közölte a tallinni belügyminisztérium kedden.
"Hét menekült érkezett ma Észtországba a görögországi menekülttáborokból. Rövid időn belül elhelyezik őket Tallinnban és Tartuban, ahol szállást biztosítanak számukra" - mondta a szóvivő.
Már korábban közölték, hogy az Észtországba befogadott menekültek első csoportjában heten lesznek: egy ötfős iraki család és egy-egy menekült Jemenből és Szíriából.
Tallinn korábban nyolc migránst utasított vissza, akiket Olaszország javasolt. Hanno Pevkur belügyminiszter Dimitrisz Avramopulosz migrációs és belügyi biztosnak címzett levelében azzal indokolta döntését, hogy az Olaszország által javasolt migránsok okmányaival gondok voltak. "Az áttelepített menekülteknek bizonyítottan védelemre szorulóknak kell lenniük, de a rendelkezésre álló okmányok alapján nem tudunk ilyen határozott következtetésre jutni" - mondta Pevkur.
Az Európai Unió kvótái alapján Észtország 2017-ig 523, közel-keleti és afrikai országokból származó menekült befogadását vállalta.

 Német lap: Görögország nem tudja teljesíteni az EU-Törökország megállapodás előírásait
Görögország nem tudja teljesíteni a menekültválság kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodás előírásait - jelentette kedden a Bild című német lap a hírportálján az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalra (EASO) hivatkozva.
Az európai uniós hivatal egyik nem nyilvános e-mailje szerint Görögország nem végezte el a törvénymódosításokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az uniós társállamok mintegy 4 ezer fővel - menekültügyi szakemberekkel, tolmácsokkal, bírákkal, rendőrökkel - támogathassák a görög hatóságok munkáját.
Az EASO-tól kiszivárgott e-mail alapján egyhamar nem lehet végrehajtani az EU-Törökország megállapodást, amely előirányozza, hogy április 4-én megkezdjék a Törökországból az Égei-tengeren fekvő görög szigetekre átkelt és a görög hatóságok által elutasított menedékkérők visszaszállítását Törökországba - állapította meg a Bild.
A beszámoló szerint egy meg nem nevezett nyugat-európai államfő a lapnak a görög-macedón határ lezárására utalva azt mondta: "Jó volt, hogy Ausztria és a balkáni országok kész helyzetet teremtettek", mert "erősödnek a kételyek, hogy a görög kormány egyáltalán részt akar-e venni" a válság kezelésében.
Ugyancsak kedden a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) szóvivője elmondta, hogy elindultak az első tanácsadók Görögországba. A négy szakember felméri a helyzetet, megvizsgálja a technológiai, logisztikai körülményeket, és az EASO munkatársaival együtt tisztázzák majd, hogy a BAMF által felajánlott 100 fő miként támogathatja a görög menekültügyi hatóság munkáját.
Azt az EASO dönti majd el, hogy mikor és hol kezdenek dolgozni a BAMF munkatársai - mondta a szóvivő német hírportálok beszámolói szerint.
A német kormány a 100 menekültügyi szakember mellett egy legfeljebb 200 fős egységet ajánlott fel a szövetségi rendőrség kötelékéből az egyezmény végrehajtásának támogatására. A németek csak segítő feladatokat láthatnak el, mert görög területen csak a görög illetékesek hozhatnak hatósági döntéseket.

Klaus von Dohnanyi: Angela Merkel nem nyitotta meg a kapukat a menekültek előtt

A menekültek Németországba akarnak menni és ezért "benyomták" az ország kapuit, és nem Angela Merkel kancellár nyitotta meg azokat előttük - mondta Klaus von Dohnanyi egykori német szövetségi oktatási és tudományos miniszter, volt hamburgi főpolgármester egy keddi lapinterjúban.

A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa - aki a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) Magyarországgal foglalkozó kutatócsoportját is vezeti - a Die Welt című német lapban megjelent interjúban a Magyarországról szeptember elején elindult menedékkérők ügyével kapcsolatban kiemelte, hogy Angela Merkel nem önszántából, hanem "Ausztria kérésének eleget téve" engedte be a menedékkérőket Németországba.

A kancellár és elődjei, Gerhard Schröder és Helmut Kohl korábban követtek el egy hibát - mondta Klaus von Dohnanyi, rámutatva, hogy a DGAP már húsz éve sürgette egy közös uniós menekültpolitika kidolgozását, "de nem történt semmi". Hozzátette, hogy az igazán nagy problémák majd csak a jövőben jelentkeznek, "elég csak az éghajlatváltozás miatt induló vándorlásra gondolni".

Igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy Angela Merkelnek valóban van-e terve a válság kezelésére, és kifejtette, hogy mivel az EU déli határai nem szárazföldi határok és nem is óceánok, amelyeken igen nehéz átkelni, "szoros együttműködésre van szükség a +túlpartokon+ fekvő országokkal", Törökországgal, Líbiával, Tunéziával és a többi érintett állammal. Ez kezdődött most el - mondta Klaus von Dohnanyi.

Senki sem csinál mindent tökéletesen - mondta arra a kérdésre, hogy akkor ennek alapján a kancellár vajon mindent helyesen tett-e. Ugyanakkor Angela Merkelnek "van egy dicséretre méltó gyengesége: nem jó demagóg", és a "szónoki képességeit messze felülmúlja eszessége és állhatatossága" - vélekedett a kancellár barátjaként számon tartott SPD-s politikus.

Az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt előretöréséről szólva veszélyesnek nevezte, hogy a párt begyűjti jobboldali radikális beállítottságú szavazók voksait. Ezt jelzi, hogy Szász-Anhalt tartományban a március közepén tartott helyi törvényhozási választáson a listás és az egyéni szavazatnak a két párt közötti megosztására szólította fel híveit a Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) - mondta Klaus von Dohnanyi. 

Hozzátette: az általános elégedetlenség és szorongás világszerte jellemző, mert a digitalizáció révén rendkívül mértékben felgyorsult globalizáció nyugtalanítja az embereket, hiszen azt tapasztalják, hogy felbomlanak régóta megszokott struktúrák. Ezt a nyugtalanságot "fel lehet gyújtani, és az AfD ma a menekültek témáját használja gyufaként, hogy fellobbantsa", amikor pedig már nem lesz aktuális a téma, "más +gyufákat+ keres majd", például az iszlamizmust vagy a digitalizációt - fejtette ki.

Hangsúlyozta, hogy feltétlenül stabilizálni kell a demokratikus struktúrákat - szerkezeteket, berendezkedést -, főleg az arányos választási rendszert alkalmazó országokban, különben a parlament felaprózódik, ami megnehezíti a kormányzást, és így tovább nő az elégedetlenség. Ezt az "ördögi kört erősebb demokratikus struktúrák révén meg kell törni" - mondta Klaus von Dohnanyi.