EBESZ-főtitkár: Súlyos veszélyeket rejt magában a NATO és Moszkva viszonya

Lamberto Zannier mint a világ legnagyobb kormányközi biztonságpolitikai szervezetének, ennek keretében a NATO-orosz katonai megállapodások betartását felügyelő szervezetnek a vezetője a Financial Times című brit napilapnak nyilatkozott.

Osztva Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök azon hétvégi kijelentését - amelyet a müncheni biztonságpolitikai fórumon mondott -, hogy „gyorsan sodródunk egy új hidegháború korszaka felé”, Zannier kijelentette, hogy szerinte a helyzet sok tekintetben még rosszabb. „Fokozatosan elveszítjük azokat az eszközöket, és feladjuk azt a fajta logikát, amelyeknek a hidegháború idején még a birtokában voltunk. A szándék még megvan, hogy tartsuk magunkat az egyezményes viselkedésformákhoz, de ha ezeket is elhagyjuk, akkor már nem lesznek szabályok” - szögezte le a főtitkár.

Az EBESZ felügyeli, hogy a NATO-tagországok és Oroszország betartja-e azokat a hidegháborús szerződéseket és mechanizmusokat, amelyek az európai katonai támaszpontokra, csapatvezénylésekre és gyakorlatokra vonatkoznak. Moszkva tavaly a NATO állítólagos provokációira hivatkozva egyoldalúan felmondta az Európai Hagyományos Erőkre (CFE) vonatkozó szerződést, amelynek a megvalósítását az EBESZ segíti. A CFE maximálja, hogy egyes meghatározott területeken hány gyorsan bevethető katona állomásozhat. Bár a NATO mindig tartotta magát a szerződés betűjéhez, értelmezési vitát kezdett róla, hogy forgórendszerben - és ezzel kijátszva az állandó létszámra vonatozó szabályt - több ezer további katonát állomásoztathasson az Oroszországhoz közeli kelet- és közép-európai országokban - írta a lap.

Zannier figyelmeztetett, hogy az ehhez hasonló, régóta fennálló megállapodások sorozatos figyelmen kívül hagyása súlyos konfliktusok kockázatát rejti magában Európára vagy annak perifériájára nézve, mert nehezebb azokat előre látni, illetve megoldani.

A NATO terjeszkedése és rakétavédelmi tervei, valamint Oroszország növekvő harciassága miatt a NATO-orosz viszony évek óta folyamatosan romlik. A Krím 2014-es annektálása és a kelet-ukrajnai szakadár lázadók Moszkva általi támogatása miatt pedig már majdnem teljesen tönkrement.

A főtitkár „egy súlyosabb betegség egyik tünetének” nevezte az európai biztonságot gyengítő ukrajnai konfliktust. „Van egy vonulat, amely az európai architektúra fejlődésével, az EU és a NATO bővítésével kapcsolatos, és amelyet Oroszország az elmúlt két évtizedben úgy értelmezett, mint egy nem feltétlenül barátságos történet részét” - mondta Zannier.

A főtitkár felszólította a nyugati országokat, hogy „térjenek vissza az alapokhoz az Oroszországgal fennálló párbeszédben”, és figyelmeztetett: a jelenlegi feszültség árthat a biztonsági intézkedések és annak, hogy a szabályok helyreállítása sikeres legyen. „Nem vagyok biztos abban, hogy a megfelelő közös szellemi állapotban vagyunk ahhoz, hogy leüljünk és kidolgozzunk egy új CFE-szerződést. Eltérő a helyzetünk, az oroszok a székükben hátradőlve vizsgálnak különböző elképzeléseket, de nem kapunk tőlük egyetlen bátorító jelzést sem” - mondta Zannier.

A hadgyakorlatok átláthatóságát szabályzó bécsi dokumentum felülvizsgálatáról szóló első megbeszélések is nehéznek bizonyultak Moszkvával - tette hozzá.

Nehéz az egyeztetés minden egyes ügyben Oroszország és a NATO vezetői között, mert „külön világban élnek”. „Nagyon különböző a jövőképük, és nagyon nehéz közös nevezőt találni. Monológból sok van, párbeszédből kevés” - jelentette ki Lamberto Zannier.