EBESZ: újfajta, nagy hatóerejű orosz fegyver van a szakadár területen

Elemzők szerint a szíriai helyzet hatással lesz a Donyec-medencei konfliktus rendezésére
Ukrajnában számos szakértő egyetért abban, hogy szoros kapcsolat van az Oroszország által elindított szíriai légicsapások és az ukrán konfliktus alakulása között. Tarasz Csornovil nemzetközi politikai szakértő szerint valószínűleg nem véletlen, hogy az orosz légicsapások Szíriában éppen a "normandiai négyek", azaz Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország pénteken esedékes párizsi csúcstalálkozójának előestéjén indultak el. Ihor Romanyenko katonai szakértő szerint Oroszország megpróbálja rávenni a Nyugatot, hogy a szíriai helyzet megoldásáért cserében "fordítsa el tekintetét Ukrajnáról". "Barack Obama amerikai elnök szeretné államfői ciklusát békével lezárni, ezért sürgősen lépéseket kell tennie a szíriai helyzet rendezésére, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig éppen ezt akarja a saját hasznára fordítani" - vélekedett Romanyenko. Egyetértett ezzel Ruszlan Bortnik politológus, aki szerint Putyin megpróbálja aduként kijátszani a szíriai kártyát, hogy nyomást gyakoroljon a migránsáradat miatt aggódó európai vezetőkre. Az elemző szerint Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök jobban hajlanak majd Putyin érveinek meghallgatására, Ukrajna pedig emiatt igen nehéz tárgyalás elé néz. Csornovil viszont úgy látja, hogy a Szíriában végrehajtott légicsapások még inkább eltávolították a nyugati vezetőket a Putyinnal való együttműködéstől, ami egyúttal csökkentette az esélyét annak is, hogy a Donyec-medencében zajló konfliktust számára előnyös módon rendezzék, vagyis ezt a helyzetet Ukrajna a maga előnyére fordíthatja. 
Vadim Karaszjev ismert ukrán politológust, a Globális Stratégia kutatóintézet igazgatóját a Szevodnya című ukrán napilap arról faggatta, miért hallgatnak az orosz légicsapások után a kijevi politikai vezetők és állami intézmények. A szakértő szerint ha Kijev nekiállna hangosan kritizálni, elítélni az orosz légicsapásokat, azzal a figyelmet Ukrajnáról Szíriára terelné, ami csökkentené Kijev diplomáciai erejét saját konfliktusának, a kelet-ukrajnai válságnak a rendezéséről folyó tárgyalásokon. Karaszjev úgy véli, hogy a kijevi vezetés helyesen teszi, ha most inkább csendben figyeli a szíriai események alakulását, közben viszont mindent be kell vetnie azért, hogy ne terelődjön el a nemzetközi közvélemény figyelme Ukrajnáról. 
Ihor Szemivolosz, az ukrajnai Közel-keleti Kutatóközpont elnöke szerint Oroszország a légicsapások elindításával nyíltan bekapcsolódott a szíriai polgárháborúba a hatalmon lévő rezsim oldalán. Véleménye szerint pusztán légicsapásokkal, szárazföldi csapatok bevetése nélkül Moszkva nem fog komoly sikereket elérni. "Minél tovább háborúzik azonban Oroszország Szíriában, annál jobb nekünk. Cinikusan szólva, minél több koporsó érkezik onnan Oroszországba, annál több ukrán katona marad életben" - tette hozzá az elemző.

A jelentés éppen azelőtt látott napvilágot, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Párizsban tárgyal a francia, a német és az ukrán vezetőkkel a kelet-ukrajnai békefolyamatról.

Az orosz védelmi minisztérium nem válaszolt a Reuters azon kérdésére, hogy az ukrajnai szakadár lázadókat ellátták-e a szóban forgó fegyverrendszerrel, illetve Oroszország exportált-e ilyet. Oroszország mindeddig azt is tagadta, hogy hadserege bármilyen formában jelen volna Ukrajnában, de számos jele volt már annak, hogy Moszkva katonákkal és hadfelszereléssel támogatja a lázadókat.

Részt vett az elmúlt héten a varsói EBESZ-konferencián a krími miniszterelnök egyik helyettese, dacára annak, hogy szerepel az ukrán válság miatt Brüsszel által beutazási tilalommal sújtott személyek listáján - jelentette a lengyel állami televízió.

A lengyel fővárosba orosz diplomata-útlevéllel érkező Dmitrij Polonszkij (ukránul: Dmitro Polonszkij) az egyik szervezője volt a Krím orosz bekebelezésének, és ezért mint ukrán állampolgár, felkerült az EU feketelistájára. A schengeni információs rendszer a nevek latin betűs átírásával tartalmazza ezt a névsort, viszont az orosz és ukrán írásmód egymástól eltérő lehet, ahogy az Polonszkij esetében is fennáll. Vezetékneve az orosz diplomata-útlevélben részben módosított formában szerepelt. 

"Ez egy végzetes hiba volt" - mondta Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter, válaszul arra, hogy Ukrajna varsói nagykövetsége felháborodásának adott hangot az eset miatt. A tárcavezető szerint a külügyminisztérium és a határőrség nagyon határozottan érvényt szerez a szankciós listának. "Ezért csak fájlalhatom az esetet, és azt mondhatom, hogy ez a helyzet bizonyosan nem fog megismétlődni" - szögezte le. A lengyel külügyminisztérium ugyanakkor azt közölte, hogy nem állított ki vízumot a Krím félszigeti oroszbarát kormány tagjának. 

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) egyik szóvivője, Lauren Baranowski megerősítette, hogy Polonszkij jelen volt a szerdai vitanapon mint "a krími nép képviselője". A szóvivő elmondta, hogy ő maga küldte el a sajtónak a politikusról az ülésteremben készült fényképet. Polonszkij fel is szólalt a konferencián, és azt bizonygatta, hogy a Krím félsziget Oroszországhoz csatolásának nyomán a területen "béke és egyetértés" alakult ki. 

Az Európai Unió szeptember közepén határozott arról, hogy meghosszabbítja 2016. március 15-ig bizonyos orosz személyiségek és a kelet-ukrajnai szakadár vezetők elleni szankciókat az ukrán konfliktusban való részvételük miatt. A büntetőintézkedések 37 entitást és 149 embert érintenek, akik nem kaphatnak beutazási engedélyt az unióba, továbbá ottani vagyonukhoz sem férhetnek hozzá.