EASO: Az EU-nak és Athénnek csökkenteni kell a görög szigeteken kialakult feszültséget

ENSZ: félmillió fölé emelkedett az idén a belső menekültek száma Afganisztánban
Több mint félmillió ember kényszerült otthonából elmenekülni az idén Afganisztánban a radikális iszlamista tálibok és a biztonsági erők összecsapásai elől  - jelentette hétfőn az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatala (OCHA).
Az OCHA szerint az idén november 27-ig 511 762 embert regisztráltak belső menekültként Afganisztánban, míg 2016 elején a világszervezet 250 ezer menekülttel számolt.
Tavaly több mint 1,2 millió afgánt tartottak számon menekültként saját hazájában.
Humanitárius segélyszervezetek hónapok óta arra figyelmeztetnek, hogy életveszélybe kerülhetnek a belső menekültek,  különösen azok, akik a segítők által nehezen hozzáférhető térségekbe szöktek a harcok elől. A problémát súlyosbítja, hogy több százezer afgán tér vissza háború dúlta hazájába a szomszédos Pakisztánból. Az ENSZ-jelentés szerint az idén eddig 606 384 afgán tett így. Többen közülük nem jutnak semmiféle ellátáshoz és a közelgő tél ellenére sem sikerült szállást találniuk.

Húsz, menekülteket támogató szervezet - közöttük az Emberi Jogi Liga - közös közleményben kérte, hogy a görög állam tegyen valamit a száműzöttek biztonsága érdekében, védje meg őket a táborokban történő balesetektől, verekedésektől és támadásokól.
Pénteken a Leszbosz szigeti Moriában két ember halt meg, amikor felrobbant egy gázpalack. A tábor lakói a tragédiára úgy reagáltak, hogy számos intézményt felgyújtottak.
"Bármilyen lépést üdvözlünk, amely segíthet a szigeteken kialakult feszültség csökkentésében" - jelentette ki sajtótájékoztatóján Carreira.
Az EASO igazgatója kérte, hogy gyorsítsák meg a menekültstátusz iránti kérelmek elbírálását Görögországban, amelyre nagy nyomás nehezedik. A görög szigeteken rekedtek ugyanis ehhez az eljáráshoz folyamodnak, hogy elkerüljék a Törökországba való visszatoloncolást, amely az EU és Törökország közötti szerződés értelmében rájuk vár.
Görögországnak viszont a jövőben is folytatnia kell "a hatalmas erőfeszítést", hogy javítsa az érdekeltek életkörülményeit - tette hozzá a közös európai menekültügyi rendszer konkrét megvalósításában meghatározó szerepet játszó uniós ügynökség igazgatója.
José Carreira szerint Jannisz Muzalasz görög bevándorlásügyi miniszter "okkal" panaszkodik arra, hogy Athént nem támogatják a partnerországok.
Az EU által Törökországgal márciusban megkötött, az Égei-tengeri migrációs útvonal lezárását célzó szerződés megvalósításához ígért szakértőknek mindössze a negyede érkezett meg Görögországba. A menedékkérelmek elbírálása hónapokig húzódik.
Megelőzendő, hogy ne robbanjon a helyzet a szigeteken, amelyeknek a lakossága a szélsőjobb mozgósítása nyomán a végsőkig elkeseredett, Görögország át szeretné helyezni a területén rekedt bevándorlókat és menekülteket. A partnerországok azonban ezt ellenzik, el akarják kerülni ugyanis, hogy ismét meginduljon az Észak-Európa felé tartó emberáradat. 

Bulgária 250 migránst küld vissza Afganisztánba
Bulgária 250 migránst küld vissza Afganisztánba az ország legnagyobb menekülttáborában történt zavargások után - jelentette be a szófiai kormány hétfőn.

Olyan emberekről van szó, akik illegális úton érkeztek az országba.
Egy 50 fős, önként hazatérő csoport visszaszállítását szolgáló eljárás már folyamatban van, míg a többi 200 afgán iratait még intézik - tette hozzá a bolgár vezetés.
A szófiai kormány azután döntött az afgánok kitoloncolásáról, hogy afgán menekültek részvételével zavargások történtek a török határhoz közeli Harmanli mellett működő táborban. Egy rendőrségi szóvivő szerint mintegy 2000 migráns vett részt a pénteki összetűzésekben. Autógumikat és bútorokat gyújtottak fel, és kővel dobálták a rendőröket. A rendfenntartók vízágyúkkal és gumilövedékekkel oszlatták szét a tömeget.
A kormány tájékoztatása szerint a zavargások szervezője egy büntetett előéletű afgán férfi volt, akit Németországból toloncoltak ki korábban.
Az ideiglenesen őrizetbe vett 400 migráns közül 18 ellen vádat emelnek garázdaság és állami tulajdon rongálása miatt, így továbbra is őrizetben maradnak. További 1000 illegális bevándorlót, aki nem tartotta magát a táborban érvényes előírásokhoz, más létesítményekben helyeznek el a török határ mentén.
A legszegényebb uniós tagállam menekülttáborai túlzsúfoltak. 2016-ban 13 ezer menekültet regisztráltak Bulgáriában, viszont nem tudni, hogy hányan tartózkodnak még a délkelet-európai országban. A bolgár ortodox egyház viszont arra figyelmeztetett, hogy a folyamatos migránsáradat felboríthatja az "etnikai egyensúlyt" Bulgáriában, ahol a lakosság 10 százalékát törökök alkotják.

Prága 20 millió korona segélyt küld Bulgáriának
Csehország 20 millió korona (230 millió forint) segélyt küld Bulgáriának hozzájárulásként a határok védelmének megerősítéséhez az illegális bevándorók ellen - döntött a cseh kormány hétfőn Prágában.

A cseh segélyből a bolgár kormány tehergépkocsikat kíván venni a határőrség számára, továbbá egy szálláshelyet épít a határőröknek a bolgár-szerb határ mentén és felújítja a Harmanliban lévő menekülteket befogadó állomást - mondta Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök a kormányülés után sajtótájékoztatón. 
Ugyanakkor Jordániának tízmillió koronás segélyt szavaztak meg, amelyet az ottani kormány a szíriai menekültek ellátására tervez elkölteni. 
Csehország az idei évre összesen 150 millió koronás keretet különített el a migráció sújtotta államok megsegítésére.  
Jordánia már korábban 40 millió koronát kapott az azraki menekülttábor felújítására és működtetésére, Macedónia és Törökország 20-20 milliót, Görögország pedig 2,5 milliót kapott a csehektől  menekülthullám megállítására. 
Bohuslav Sobotka elmondta, hogy az  év végéig még egy 20 millió koronás,  Szerbiának szánt segélycsomagról kíván dönteni a cseh kabinet.
A migráció által súlyosan érintett államokat - például Magyarországot, Bulgáriát vagy Macedóniát - Csehország rendőrökkel is kisegítette, akik helyi kollégáikkal együtt járőröztek a határon.