Dönthetnek a külügyérek az illegális migráció megfékezéséről

A líbiai hajóblokád háborúhoz vezethetne
Az Olaszországba és az Európai Unióba özönlő migrációs áradatot nem katonai, hanem globális problémának tartja Claudio Graziano, az olasz fegyveres erők vezérkari főnöke a Corriere della Sera olasz napilapban vasárnap megjelent interjúban.
Graziano szerint háborús cselekménynek minősülne Líbiával szemben a Földközi-tengeren az olasz és a líbiai partok között tervezett esetleges blokád, amely a migráció megállítását célozza.
A tengeri blokádot kizárólag az ENSZ határozatával vagy az érintett észak-afrikai állam kérésére lehetne bevezetni, de akkor is eredménytelen lenne az olasz vezérkari főnök szerint. Graziano tábornok azt mondta, az emberkereskedők így is, úgy is útra indítanák a líbiai partokról a bevándorlókkal teli lélekvesztőket, amelyek egyenesen a hajóblokád felé tartanának, a hadihajóknak pedig az emberéletek mentése lenne az elsődleges feladatuk. A tábornok szerint az egyetlen célra vezető katonai akció az emberkereskedők üres hajóinak megsemmisítése és az emberkereskedő bűnszervezetek tagjainak üldözése volna. “A helyzetet ellenőrzés alatt lehetne tartani” - állította Claudio Graziano.
Az olasz fegyveres erők vezérkarának három hónappal ezelőtt kinevezett főnöke megjegyezte: a milliókat mozgató migráció már nem katonai, hanem globális probléma, Líbia pedig a jéghegy csúcsa.
A tábornok hangsúlyozta, hogy az olasz hatóságok eddig nem tudták bizonyítani, hogy a bevándorlókkal teli hajókon terroristák is érkeztek Olaszországba, de az Iszlám Állam (IÁ) szervezete “sokféleképpen, migránsok nélkül is be tudja szivárogtatni embereit”. Graziano arra is emlékeztetett, hogy az olasz városok utcáin a rendőrség és a fegyveres erők hétezer embere felügyeli a biztonságot. Az EU-országok csúcsvezetői áprilisban úgy döntöttek, hogy az uniónak erő alkalmazásával is fel kell lépnie az embercsempészek tevékenysége ellen. A tagállamok külügyminiszterei május 18-án - római főhadiszállással - életre hívták az EUNAVFOR Med elnevezésű tengeri műveletet, amelynek a parancsnoka Enrico Credendino olasz ellentengernagy. A műveletbe több uniós ország hadihajója kapcsolódik be.
A műveleti tevékenység első szakasza - amelynek a megkezdéséről most döntés várható - légi és haditengerészeti felderítésre, értesülések gyűjtésére, a csempészek által leggyakrabban használt útvonalak feltérképezésére, valamint szükség esetén a nyílt tengeren bajba került hajókon levő emberek mentésére korlátozódik. 
Ahhoz, hogy már a líbiai partoknál - lehetőség szerint a menekültjárművek útnak indítása előtt - katonai erőt alkalmazzanak a csempészekkel szemben, az EU szeretné megszerezni az ENSZ Biztonsági Tanácsának a felhatalmazását, amihez viszont a BT-ben jelenleg uralkodó álláspont szerint szükség lenne a líbiai hatóságok ilyen irányú segítségkérésére. Csakhogy Líbiában jelenleg nem működik olyan elismert állami struktúra, amelyről elmondható lenne, hogy egyértelműen uralja a helyzetet - legalábbis végig az ország tengerpartja mentén.
A hétfői tanácskozáson az uniós külügyminiszterek - vita nélkül - hivatalosan jóváhagyják a nagyköveti szinten már a minap megszületett döntést, miszerint jövő év január 31-éig meghosszabbítják az Oroszország ellen Kelet-Ukrajna destabilizálása miatt elrendelt gazdasági szankciókat. 
A meghosszabbítás alapja az uniós csúcsvezetők azon márciusi közös elhatározása, hogy a szankciók feloldásának előfeltételeként maradéktalanul teljesíteni kellene az ukrajnai békés rendezést célzó minszki megállapodáscsomag előírásait. Az EU intézkedései értelmében korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az európai tőkepiachoz, valamint tiltják a fegyverek és a katonai jellegű végfelhasználásra szánt (egyébként kettős rendeltetésű) termékek, továbbá bizonyos energetikai technológia Oroszországba történő exportálását. 
Az EU-külügyminiszterek emellett áttekintik az Ázsiával - elsősorban az ASEAN-országokkal és Kínával - való kapcsolatok szorosabbra fűzésének, azon belül a szállítási útvonalak fejlesztésének a terveit. Eszmecserét folytatnak arról, hogy az uniós diplomácia miként segítheti az európai energiaunió létrehozását. A munkaebéden találkoznak Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral, utána pedig megvitatják a kiéleződött macedóniai helyzetet.