Donald Trump nem tart igényt az elnöki fizetésre

Politico: Soros György és más nagy adományozók tanácskoznak a demokrata párt vezetőivel
A Politico című amerikai lap tudósítása szerint Soros György és más nagy liberális adományozók tanácskoznak Washingtonban szakszervezeti vezetőkkel és a demokrata párt egyes képviselőivel, hogy a következő években miként vegyék fel  harcot a megválasztott elnök, Donald Trump terveivel, például az első száz nap programjával, amelyet az Obama-korszak eredményei elleni szörnyű támadásnak tartanak.
A washingtoni tanácskozás a Politico szerint vasárnap éjjel kezdődött egy szállodában, zárt ajtók mögött és várhatóan három napig tart majd. Soros mellett a Demokrata Párt, illetve Hillary Clinton kampányának több, dúsgazdag liberális adományozója vesz részt rajta, de ott lesz Nancy Pelosi, a Demokrata Párt kisebbségben lévő képviselői csoportjának vezetője, Elizabeth Warren massachusettsi szenátor, a demokraták úgynevezett balszárnyához sorolt politikus, vagy Keith Ellison, a Demokrata Párt várható vezetőjeként említett minnesotai képviselő is.
A tanácskozás az első nagy összejövetelük a demokratáknak azóta, hogy Hillary Clinton megbukott az elnökválasztáson. A konferencia programjából az rajzolódik ki, hogy a liberálisok teljes erőbedobással akarnak küzdeni Trump ellen: egyes szekcióülések témája ugyanis az, hogy hogyan próbálják meg kikezdeni, megakadályozni Donald Trump elnöksége első száz napjának programját, más szekcióülések pedig már a két év múlva sorra kerülő, úgynevezett félidős választásokra összpontosítanak.
A mostani tanácskozást szervező - a 2004-es elnökválasztás után többek között Soros által alapított és több mint száz liberális milliárdost tömörítő - Demokrácia Szövetség nevű adományozói klub mostani létjogosultságáról és szerepéről megoszlanak a vélemények, bár a Politicónak csak név nélkül akartak nyilatkozni erről. A demokraták egyik stratégája szerint "nincs többről szó, mint arról, hogy néhány gazdag fehér adományozó és szakszervezeti tisztségviselő klubja összeül, borozgat és emlékeztetőket olvas fel, miközben a Demokrata Párt porig ég". Egy másik - szintén neve elhallgatását kérő résztvevő - viszont arról beszélt, hogy sem a Demokrácia Szövetségnek, sem általában a Demokrata Pártnak egyáltalán nincs szüksége arra, hogy újra kitalálja, meghatározza önmagát, hanem inkább azt kell elérni, hogy "a mieink nagyobb számban menjenek el szavazni. Ehhez pedig olyan vonzó jelöltekre van szükség, akik miatt a választás napján elmennek voksolni".
Gara LaMarche, a Demokrácia Szövetség vezetője a vasárnap este gyülekező résztvevőknek a vacsorán elmondott beszédében azonban azt mondta: igenis, napirenden van a korrekció. "Egy választást, amelynél győzelemre számítasz, csakis úgy lehet elveszíteni, ha nagy hibákat követsz el a taktikában és a stratégiában" - fogalmazott LaMarche, aki szerint a korrekciónak a düh és az elkeseredettség ellenére is anélkül kell megtörténnie, hogy bűnbakokat keresnének.
A Demokrácia Szövetség 2005 óta több mint ötszázmillió dollárt adományozott olyan - a politikai baloldalon álló - csoportoknak, mint a médiafigyeléssel foglalkozó Media Matrers, vagy a Clintonékhoz kifejezetten közelállóként számon tartott Központ az Amerikai Haladásért (CAP), vagy a Catalist nevű adatbáziskezelő. A csoportok, illetve cégek mindegyikét a Clinton-házaspárhoz közelálló emberek irányítják.        
A Politico szerint a tanácskozáson kedden felszólal Soros György is, aki várhatóan a saját élettörténetét idézi fel. A program szerint utal majd arra, hogy "élt a nácizmus alatt és a kommunizmusban és alapítványait annak szenteli, hogy világszerte megvédje a nyílt társadalmat, amely most az Egyesült Államokban is veszélybe került". LaMarche - aki korábban Soros Nyílt Társadalom alapítványánál dolgozott - ugyanakkor a Politicónak leszögezte, hogy Soros nem akarja a Trump irányította Amerikát a nácizmushoz hasonlítani.

Az egyórás interjúban a már ismertté vált részletek mellett - vagyis a Hillary és Bill Clintonnal folytatott telefonbeszélgetésén és a bűncselekményeket elkövető illegális bevándorlók kitoloncolásán túl - Trump a konkrét politikai kérdésekről viszonylag keveset beszélt.

A szövetségi legfelsőbb bíróság új tagjának jelölésével kapcsolatban hangsúlyozta: ő maga ellenzi az abortuszt, s olyan főbírót kíván jelölni, aki szintén az életet támogatja, bár - hangsúlyozta - az abortusz kérdése az egyes szövetségi államok hatáskörébe tartozik. Hangsúlyozta azt is, hogy az általa jelölt főbíró támogatja majd az alkotmány második kiegészítésében rögzített szabad fegyverviselés- és vásárlás jogát.

Trump dicsérte legfőbb választási ellenfelét, Hillary Clintont, akit "nagyon okos" és "nagyon erős" nőnek nevezett, de amikor a riporternő arról kérdezte, hogy vajon megbánt-e valamit abból, amit a kampányban Clintonról mondott, azt válaszolta: "nincs mit megbánnom, rút kampány volt, jobban szerettem volna, ha több szó esik benne a politikáról". Arra a kérdésre, hogy a kampányban hangoztatott ígéretéhez híven megbíz-e majd egy speciális ügyészt Hillary Clinton ügyeinek kivizsgálására, azt fejtegette, hogy még "megfontolja", de egyelőre inkább a munkahelyteremtésre, az egészségbiztosítás átalakítására és a bevándorlásra összpontosítja figyelmét. "Nem akarom bántani őt" - mondta Hillary Clintonról, sőt, tette hozzá, reméli, hogy a következő interjút ebben a műsorban vele közösen adhatja.

Ez volt az első televíziós interjú, amelyet Trump a megválasztása óta adott.

Saját győzelmét Trump annak tulajdonította, hogy az amerikaiak belefáradtak a Barack Obama elnöksége alatti, nyolcévi demokrata kormányzásba, abba, hogy nincs elég munkahely, és abba, hogy 6000 milliárd dollárt költött a kormányuk háborúkra a Közel-Keleten. Trump a riporternő kérdésére nem akarta kifejteni, hogy neki és leendő kormányának milyen stratégiája lesz például az Iszlám Állam legyőzésére. "Ezt nem a televízió nyilvánossága előtt akarom elmondani" - szögezte le.

A megválasztott elnök biztosította a New York-i Trump-torony előtt és tucatnyi másik amerikai városban a megválasztása miatt tüntetőket, hogy a félelemre senkinek nincs oka, ezt már többször is hangsúlyozta, s ha ismernék őt, minden aggodalom szertefoszlana.

Trumphoz az interjú felénél csatlakozott először a felesége, Melania Trump, majd a gyermekei is. Melania Trump az interjúban arról beszélt: nem tart attól, hogy ne tudna megfelelni a first lady szerepének, az ezzel járó elvárásoknak. "Erős vagyok és magabiztos" - szögezte le Donald Trump szlovén származású felesége.

Az amerikai püspöki konferencia humánus bevándorlási politikát kér Donald Trumptól 
Az Egyesült Államok katolikus püspöki konferenciája humánus bevándorlási politikát kér Donald Trump megválasztott elnöktől. 

A katolikus püspökök a marylandi Baltimore városában tanácskoznak, hogy új elnököt válasszanak maguknak, közben azonban hallatták hangjukat az amerikai választókat élénken  foglalkoztató - s a választási kampány egyik fő témájaként tárgyalt - bevándorlásról is.

Hétfőn elmondott beszédében Joseph Kurtz, Kentucky érseke, a katolikus püspöki konferencia leköszönő elnöke a bevándorlókról történő gondoskodást és a vallásgyakorlás szabadságának fontosságát emelte ki, s hangsúlyozta, hogy a katolikus identitásnak szerves része az erőszak és a konfliktusok elől menekülők segítése, támogatása. Az érsek utalt arra is, hogy Ferenc pápa a pontifikátusa egyik alapvető kérdésévé tette a bevándorlók segítését.       
Állásfoglalásában a püspöki konferencia leszögezte: kész arra, hogy a jövőben együtt munkálkodjék Donald Trump kormányzatával a menekültek humánus segítésében, anélkül azonban, hogy közben feláldoznák az Egyesült Államok biztonságát vagy az alapvető amerikai értékrendet. "Kötelességünk hogy befogadjuk és megvédjük az újonnan érkezőket, kivált a menekülteket, hiszen küldetésünk szerves része szükséget szenvedő felebarátaink megsegítése" - olvasható a konferencia állásfoglalásában. 

Az amerikai katolikusok széles hálózatot építettek ki a bevándorlók és a menekültek segítésére, és az indianapolisi érsek, Joseph Tobin ütközött is az indianai kormányzóval, Mike Pence leendő alelnökkel, amikor Pence azt kérte, hogy a katolikus egyház segítsen leállítani a Szíriából érkező menekültek letelepítését Indianában. Tobin akkor nemmel válaszolt, és a kormányzóval folytatott megbeszélésére egy Irakból érkezett menekültet vitt magával.

Donald Trump és Hszi Csin-ping hamarosan találkozik 

Donald Trump megválasztott amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő telefonon beszélt egymással pekingi idő szerint hétfőn, kölcsönös tiszteletükről biztosították egymást, és megállapodtak abban, hogy "hamarosan" találkoznak. Megbeszélésükről mind Washingtonban, mind Pekingben hivatalos közleményben számoltak be.

Trump megköszönte Hszi gratulációját választási győzelméhez, és elmondta: úgy érzi, a lehető legjobb lesz a kapcsolatuk, és ez mindkét ország érdekét szolgálja majd - olvasható Trumpnak a hatalomátadás ügyeivel foglalkozó irodája közleményében. A kínai közszolgálati tévé arról számolt be, hogy a két politikus megállapodott egy találkozóban, amelyet már a közeljövőben megejtenének, és megvitatnák a kétoldalú kapcsolatokat. Hszi kijelentette, hogy mindkét országnak "szüksége van a másikkal való együttműködésre, és sok dologban együtt is tudnak működni".

Kreml: Putyin és Trump a kétoldalú kapcsolatok normalizálása mellett foglalt állást
Vlagyimir Putyin orosz államfő hétfőn telefonon hívta felé Donald Trump megválasztott amerikai elnököt, és mindketten aktívan kívánnak együttműködni az amerikai-orosz kapcsolatok normalizálása érdekében - jelentette a Kreml. "Az orosz vezető ismételten gratulált Trumpnak, sok sikert kívánt neki programja megvalósításához és kifejezte készségét az az új adminisztrációval való partneri párbeszéd kiépítésére, aminek az egyenjogúságon, a kölcsönös tiszteleten és az egymás belügyeibe való be nem avatkozáson kell alapulnia". Putyin és Trump megállapodott, hogy személyesen is találkoznak majd. Egytértettek, hogy szükség van erőfeszítéseik egyesítésére a nemzetközi terrorizmus elleni harcban, illetve megvitatták a szíriai válság rendezésének kérdéseit is.

Moszkva javítana washingtoni kapcsolatain