Donald Trump aláírta az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciós törvénycsomagot

 Juncker: Az EU kész megtorolni a büntetőintézkedéseket
Az Európai Unió kész megtorolni az Oroszország, Irán és Észak-Korea ellen elrendelt amerikai büntetőintézkedéseket, amennyiben azok az európai gazdasági érdekeknek is ártanak - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán, miután Donald Trump aláírta az új szankciós törvénycsomagot.
Juncker hangsúlyozta: napokon belül ellenintézkedéseket fognak elrendelni, ha az amerikai korlátozások európai energetikai vállalatokat is hátrányosan érintenek.
"Készen állunk, meg kell védenünk a gazdasági érdekeinket az Egyesült Államokkal szemben, és ezt is fogjuk tenni" - közölte a brüsszeli testület elnöke.
hozzátéve, hogy az amerikai kongresszus figyelembe vette az Európai Unió által megfogalmazott aggályok jelentős részét.
Mint mondta, ha a washingtoni törvényhozás végül nem lesz tekintettel az európai érdekekre, akkor az EU megfelelő és arányos válaszlépéseket fog foganatosítani.
Egy kiszivárgott uniós dokumentumban azt írták, hogy amennyiben a diplomácia kudarcot vall, az EU rendelkezéseket fog elfogadni az érintett vállalatok védelmére. Sajtóhírek szerint Brüsszel emellett szükség esetén a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) készül fordulni az ügyben.
Az Oroszország elleni új gazdasági szankciókat a tavalyi amerikai választási folyamatba történt feltételezett orosz beavatkozással, valamint a Krím félsziget bekebelezésével és Moszkva Szíriában játszott szerepével indokolták a tengerentúli törvényhozók. Emellett új szankciókat fogadtak el Irán és Észak-Korea ellen is.
A korlátozások európai - német, francia, osztrák, holland - vállalatokat is érintenek, ugyanis pénzbüntetést kell majd fizetniük azoknak a cégeknek, melyek orosz energetikai beruházásokban vesznek részt, például az Északi Áramlat-2 nevű olajvezeték megépítésében.
Az Európai Unió korábban óva intette az Egyesült Államokat attól, hogy egyoldalúan súlyosbítsa az Oroszország elleni szankciókat, főként, ha azt "belpolitikai megfontolások" alapján teszi.

A törvénycsomag egyik  fontos cikke  megköti az elnök kezét, s korlátozza őt abban, hogy  a szankciókat egyoldalúan, saját jogkörében feloldja. A törvény előírja ugyanis, hogy az elnöknek minden olyan  döntése előtt, amely "az amerikai külpolitikában jelentős változást hoz",  jelentést kell írnia és engedélyt kell kérnie a kongresszustól.         

Rex Tillerson külügyminiszter  elpző nap  újságíróknak kifejtette, hogy Donald Trump "nem nagyon örült" annak, ahogyan a kongresszus megfogalmazta a törvénycsomagot         
Az elsősorban az orosz energetikai szektort érintő, az Európai Unió bírálatát és Moszkva ellenintézkedéseit is kiváltó szankciók aláírása után Donald Trump közleményt adott ki. Ebben leszögezte: tiszteletben tartja a kongresszus döntését, de alkotmányos jogaival összhangban álló intézkedéseket hoz majd. 

Az elnök szerint a törvény "jelentős mértékben elhibázott", abban  a  kongresszus olyan alkotmányellenes intézkedéseket is rögzített, amelyek szűkítik az elnöki hatáskört. A közleményben Trump reményét fejezte ki, hogy a kongresszus tartózkodik majd "az elhibázott törvény" alkalmazásától, mert ez akadályozná az európai szövetségesekkel történő együtműködést az ukrajnai konfliktus megoldása ügyében. Az elnök ugyanakkor leszögezte: pártfogolja "a teheráni és phenjani lator államok megbüntetését szolgáló kemény intézkedéseket".         

A közleményben az amerikai elnök - kifogásai megfogalamazása mellett - hangoztatta: "problémái ellenére is, a nemzeti egység érdekében" aláírta a törvénycsomagot, és aláírásával világossá teszi azt is, hogy "az Egyesült Államok nem tűr el beavatkozást a demokratikus folyamataiba" és szövetségesei oldalán "fellép Oroszország  felforgató tevékenysége" ellen.

A Kreml szerint nem változott semmi
Semmi sem változott azzal, hogy az amerikai elnök aláírta az Oroszországot sújtó újabb szankciókról szóló törvényt - jelentette ki szerdán a Kreml szóvivője.

Egy moszkvai sajtótájékoztatón arra a kérdésre válaszolva, hogy Oroszország most milyen megtorló lépéseket tesz, Dmitrij Peszkov visszakérdezett: "Miféle válaszlépések? De facto nincs semmi új. Már megtettük a válaszlépéseket" - mondta.

A múlt héten Oroszország bejelentette, hogy az Egyesült Államok Oroszországban dolgozó 1200 fős diplomáciai személyzetéből 755-nek távoznia kell szeptember végéig.
"Arról van szó, hogy elfogadtak egy törvénytervezetet, és az  - akár az elnök aláírásával, akár anélkül - automatikusan törvényerőre emelkedett volna" - tette hozzá Peszkov.

Vaszilij Nyebenzja, Oroszország ENSZ nagykövete a világszervezet székhelyén újságírók előtt megállapította: "ha azok, akik a törvénytervezetet kidolgozták, azt gondolták, hogy ezzel meg tudják változtatni a politikánkat, tévednek (...) Tökéletesen meg kell érteniük, hogy mi nem hajlunk meg, nem adjuk meg magunkat" - jelentette ki Nyebenzja.

Varsó: A szankciók bővítése összhangban áll a közép-kelet-európai térség stratégiai érdekeivel
Az Oroszországgal szembeni amerikai szankciók bővítése összhangban áll a közép-kelet-európai térség stratégiai érdekeivel - reagált közleményében a  lengyel külügyminisztérium szerdán arra, hogy Donald Trump aláírta az új szankciós törvénycsomagot.

A lengyel külügyi tárca honlapján közzétett állásfoglalás úgy értékelte: Lengyelország megelégedéssel fogadja, hogy az amerikai elnök jóváhagyta az újabb szankciókat. 
A közlemény szerint reményt ad az amerikai szankciók nagyobb hatékonyságára az, hogy az intézkedéseket az eddigi szokástól eltérően nem elnöki rendeletben, hanem törvényben rögzítették, az amerikai kongresszus határozott többségénekjóváhagyásával.
A szankciók kiterjesztése az orosz energetikai ágazatra, ezen belül az Északi Áramlat-2 projektjében részt vállaló cégekre "összhangban áll Lengyelország és a közép-kelet-európai térség stratégiai érdekeivel" - áll a közleményben.
    A lengyel külügyi tárca szerint az új szankciók hozzájárulhatnak az Európai Unióba irányuló energetikai szállítmányok nagyobb diverzifikációjához is.

Semmi sem változott azzal, hogy az amerikai elnök aláírta az Oroszországot sújtó újabb szankciókról szóló törvényt - jelentette ki szerdán Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök viszont keményebben fogalmazott, hangsúlyozva, hogy Washington kereskedelmi háborút hirdetett Moszkva ellen.

A távol-keleti Blagovescsenszkben megtartott sajtótájékoztatóján arra a kérdésre válaszolva, hogy Oroszország most milyen megtorló lépéseket tesz, Dmitrij Peszkov visszakérdezett: "Miféle válaszlépések? De facto nincs semmi új. Már megtettük a válaszlépéseket" - mondta.

A múlt héten Oroszország bejelentette, hogy az Egyesült Államok Oroszországban dolgozó 1200 fős diplomáciai személyzetéből szeptember 1-ig 755-nek távoznia kell, valamint augusztus 1-vel kiüríttette az amerikai nagykövetség moszkvai üdülőjét és raktárát.

"Arról van szó, hogy elfogadtak egy törvénytervezetet, és az - akár az elnök aláírásával, akár anélkül - automatikusan törvényerőre emelkedett volna" - tette hozzá Peszkov.

Sokkal keményebben fogalmazott Dmitrij Medvegyev, akinek szerda este megjelent Facebook-bejegyzése szerint "Oroszország ellen teljes kereskedelmi háborút hirdettek meg".

Hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is mindenekelőtt önmagára támaszkodva fejleszti majd tovább a gazdaságát és a szociális szférát, folytatja az importhelyettesítést és a fontos állami feladatok megoldását. Szavai szerint ezt Moszkva az elmúlt években megtanulta csinálni a pénzpiacok csaknem teljes lezárása valamint a külföldi hitelezők és befektetők szankcióktól való félelmei között.

"Ez valamilyen értelemben még használt is nekünk, noha a szankciók egészében értelmetlenek" - írta Medvegyev.

"Meg fogunk birkózni ezzel" - tette hozzá.

Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy Oroszország az amerikai szankciók hatására sem az irányvonalán nem változtat, sem a nemzeti érdekeiből nem enged. A tárca emlékeztetett rá, hogy hivatalos álláspontját a pénteken kiadott kommünikéjében közölte, amelyben értésre adta, hogy sem a diplomatái decemberben történt kiutasítását, sem az orosz külügyi ingatlanok egyesült államokbeli lefoglalását nem hagyja válasz nélkül.

A minisztérium állásfoglalása szerint Moszkva fenntartja magának a jogot a további ellenintézkedésekre, ugyanakkor kész a Washingtonnal való együttműködésre az olyan területeken, amelyeket a maga és a nemzetközi biztonság szempontjából hasznosnak tart, beleértve a regionális konfliktusok rendezését. A közlemény szerint ez azonban csak akkor lesz lehetséges, ha a washingtoni politikusok többé nem az "amerikai kivételesség" prizmáján keresztül szemlélik majd a világot.

Vaszilij Nyebenzja, Oroszország ENSZ nagykövete a világszervezet székhelyén újságírók előtt megállapította: "ha azok, akik a törvénytervezetet kidolgozták, azt gondolták, hogy ezzel meg tudják változtatni a politikánkat, tévednek (...) Tökéletesen meg kell érteniük, hogy mi nem hajlunk meg, nem adjuk meg magunkat" - jelentette ki Nyebenzja.