Csökkent Németországban a bevándorlás támogatottsága

A Der Tagesspiegel című lap A befogadás kultúrájának vége című beszámolójában a még az év elején készült, de csak most csütörtökön bemutatott reprezentatív felmérés eredményei közül kiemelte, hogy kisebbségbe kerültek mindazok, akik örülnek, hogy egyre több bevándorló érzi otthon magát Németországban, arányuk a 2013-2014 fordulóján végzett előző felmérésben regisztrált 54,7 százalékról 43,3 százalékra csökkent.

Ezzel párhuzamosan megháromszorozódott - 5,4 százalékról 16,4 százalékra emelkedett - azok aránya, akik szerint a bevándorlókkal szemben a hazai, „őshonos” népességet kell előnyben részesíteni, továbbá 32,4 százalékról 44,1 százalékra emelkedett azok aránya, akik úgy vélik, hogy a bevándorlóknak kezdetben meg kell elégedniük kevesebbel, mint ami a többieknek jár, és 84,6 százalékról 72,6 százalékra mérséklődött annak a véleménynek a támogatottsága, hogy egyenlő jogokat kell biztosítani mindenkinek, az ország korábbi és új lakóinak is.

A Süddeutsche Zeitung című lap azt emelte ki, hogy a bevándorló származású és a nem bevándorló származású népesség egyaránt növekvő ellenérzésekkel szemléli a menekültek beáramlását. Így a nem bevándorló hátterű németek 38 százaléka, a bevándorló családból származóknak pedig 39 százaléka ért egyetért azzal az állítással, hogy a menekültek nagy száma veszélyezteti az ország jövőjét - mutatta ki a Mercator közhasznú alapítvány (Mercator Stiftung) megbízásából készült felmérés, amelyet 2015 decembere és 2016 februárja között végeztek, amikor a menekültek tömeges beáramlása és a többnyire észak-afrikai férfiak által szilveszterkor nők ellen elkövetett molesztálások és rablások határozták meg a közhangulatot.

A bielefeldi egyetem interdiszciplináris konfliktus- és erőszakkutató intézetének (IKG) vizsgálata a többi között azt is kimutatta, hogy majdnem minden második német - 49,1 százalék - úgy véli, hogy minél több menekültet fogad be Németország, annál nagyobb a terrorveszély, és többségük - 54,7 százalékuk - egyetért azzal, hogy küldjék haza a menekülteket, ha hazájukban javul a helyzet.

Az IKG 2013 novembere és 2014 januárja között készítette az első felmérést, 2006 felnőtt németországi lakos telefonos megkérdezésével, és 1500 ember megkérdezésével ismételte meg a kutatást 2015-2016 fordulóján.

Németországban erősödött az Európai Unió és Angela Merkel kancellár támogatottsága - mutatták ki pénteken ismertetett közvélemény-kutatások, amelyek szerint a brit uniós tagságról tartott népszavazás révén Németországban első alkalommal többségbe kerültek azok, akik szerint az uniós tagságnak több előnye van, mint hátránya.

A ZDF országos közszolgálati televízió Politbarometer című felmérése alapján a Brexitet pártolók győzelmét eredményező referendum nyomán a német lakosságban erősödött a tudatosság az uniós tagság előnyeivel kapcsolatban. Így a népszavazás után - július elején - végzett kutatás szerint 51 százalék gondolja, hogy Németország uniós tagságának mindent együttvéve több az előnye, mint a hátránya, ami a legmagasabb érték az 1977 óta végzett Politbarometer-kutatásokban.

Hasonló eredményre jutott a másik országos köztelevízió, az ARD és a Die Welt című lap Deutschlandtrend nevű kutatássorozatának szintén július elején végzett új vizsgálata, amely szerint a németek 52 százaléka tartja inkább előnyösnek, mint hátrányosnak hazája uniós tagságát. Ez ugyancsak rekord és 13 százalékpontos növekedés a brit népszavazás előtt végzett legutóbbi felméréshez képest.

Az uniós tagságot inkább hátrányosnak tartók aránya a két felmérés szerint 10, illetve 11 százalékos, és 37, illetve 36 százalék véli úgy, hogy az előnyök és a hátrányok kiegyenlítik egymást.

A június 23-án tartott brit népszavazás óta Németországban némileg változtak a belpolitikai erőviszonyok, a kormánypártok és Angela Merkel kancellár támogatottsága emelkedett, a legnagyobb parlamenten kívüli párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) támogatottsága pedig gyengült.