Ciprasz azt ígérte, hogy keddre új javaslatokkal áll elő Athén

Folytatja a görög bankok finanszírozását az EKB
Az Európai Központi Bank (EKB) folytatja a görög bankoknak nyújtott sürgősségi likviditási támogatás (ELA) folyósítását működésük fenntartása érdekében, a június 26-i szinten - döntött hétfőn az EKB kormányzótanácsa, amely telekonferencián vitatta meg a kérdést.

A görög kormányfő hétfő délelőtt telefonon beszélt Mario Draghival, az Európai Központi Bank (EKB) elnökével és Vlagyimir Putyin orosz államfővel is, míg Prokopisz Pavlopulosz görög elnök francia kollégájával, Francois Hollande-dal egyeztetett. Az EKB kormányzótanácsa hétfőn dönt arról, hogy fenntartja-e a görög bankok sürgősségi likviditási támogatását, illetve emeli-e annak plafonját.

Hétfő reggel Twitter oldalán váratlanul bejelentette lemondását Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter a vasárnapi, a kormány legitimitását erősítő népszavazási végeredmény ellenére. Közölte: távozására azért volt szükség, hogy a görög kormány könnyebben megállapodjon a nemzetközi hitelezőkkel. A lemondás gondolata vélhetően már a hétvégén megszületett a fejében, hiszen egy lapinterjúban "terrorizmussal" vádolta Görögország hitelezőit, akik szerinte "meg akarják alázni a görögöket". A nemzetközi hitelezők szintné sokat bírálták az athéni közgazdászt.

Utódja a hitelezőkkel tárgyaló görög delegáció vezetője, Evklídisz Cakalotosz lesz, aki hétfő este teszi le az esküt.  Másnap már új hivatali minőségében részt vesz az euróövezeti pénzügyminiszterek rendkívüli ülésén, amelyen a görög helyzetet vitatják meg.

A kormánykoalíciót alkotó pártok és a fő ellenzéki pártok ezt követően közös nyilatkozatban biztosították támogatásukról a kormány erőfeszítését, hogy új segélymegállapodást kössön a hitelezőkkel. Az elnöki hivatal által délután kiadott közlemény szerint a kormány vállalja a tárgyalások folytatását, a pártok vezetői pedig támogatják ebben saját intézményi és politikai szerepük keretein belül.  

A görög kormány hétfői döntése értelmében, két nappal meghosszabbítják a bankok zárva tartását - jelentette be Luka Kaceli, a görög bankszövetség elnöke, így kedden és szerdán is zárva tartják az ország területén működő bankokat. A 60 eurós készpénzfelvételi limiten nem változtattak. A további fejlemények attól függenek majd, hogy az Európai Központi Bank kormányzótanácsa milyen döntést hoz a görög bankok működését biztosító sürgősségi likviditási támogatásró

Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak a görögországi helyzet megvitatása céljából kedd este az Európai Unió azon tagállamainak állam-, illetve kormányfői, amelyek a közös pénzt, az eurót használják. A tanácskozásra Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminisztert, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport, valamint az Európai Központi Bank (EKB) elnökét is meghívták.

 Maria Draghi részvétele azért indokolt, mert a független, frankfurti uniós jegybank tartja életben az egy hete így is zárva tartó görög bankokat, amelyekből fokozatosan a betétállomány jelentős része elszivárgott, így fizetésképtelenség fenyegeti őket. Az eurózóna mentőalapja szerint hivatalosan csődben lévő Görögország legsebezhetőbb pontja a szintén likviditási gondokkal küzdő bankrendszer, amelynek egyetlen pénzforrása az az úgynevezett sürgősségi likviditási támogatás, amelyet Frankfurtból kap.

 A népszavazás bejelentését és a tárgyalások megszakadását követően az EKB úgy döntött, 89 milliárd eurós szinten tartja a görög bankoknak folyósított ELA mértékét, se nem bővíti, se nem szűkíti a keretet, miután Athén a múlt héten elmulasztott törleszteni egy másfélmilliárd eurós részletet az IMF-nek. Ezt követően annak elkerülése érdekében, hogy az emberek egyszerűen megrohamozzák a bankokat, Athén tőkekorlátozásokat vezetett be; a bankok nem nyitottak ki, nem lehet külföldre pénzt utalni, a görögök pedig naponta legfeljebb 60 eurót vehetnek fel bankkártyájukról. ELA nélkül a bankok csak úgy nyithatnának ki újra, ha az athéni jegybank kezd pénzt nyomtatni. Ezzel Görögország de facto kilépne az eurózónából.

 A német álláspont nem változott

A német ifo gazdaságkutató szerint a drachmát azonnal be kell vezetni, mint virtuális devizát. Azt javasolják, hogy adósságot át kell konvertálni drachmára, így a kormány és a bankok azonnal fizetőképessé válnának. A leértékelt fizetőeszközzel egy-két éven belül fellendülhetne a gazdaság. Az EKB már nem engedheti meg, hogy a görög jegybank tovább finanszírozza a kereskedelmi bankokat - javasolják. Az euróövezeti országoknak pedig a szegényebb rétegek számára nyújtott humanitárius segélyekkel kellene megkönnyíteni az átmenetet.

Martin Jäger német pénzügyminisztériumi szóvivő hétfőn megismételte, hogy Németország számára nem téma a görög adósságszolgálat könnyítése, nincs ok arra, hogy tárgyaljanak a görög államadósság átütemezéséről. Berlin  álláspontja szerint a reformjavaslatok és a takarékossági csomag elutasítása után nincsenek meg az alapok ahhoz, hogy új mentőprogramról tárgyaljanak Görögországgal. Steffen Seibert, Angela Merkel kancellár szóvivője hétfőn tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Berlin továbbra is készen áll a tárgyalásokra, de innentől kezdve Görögországon és kormányán múlik, hogy az eurózóna tagja marad-e, így várják Athénból az új javaslatokat. Michel Sapin francia pénzügyminiszter szintén felszólította a görög kormányt, hogy terjessze elő javaslatait, amelyek alapján megállapodna a hitelezőkkel, mondván, a párbeszéd lehetősége továbbra is fennáll.

Oroszország azt reméli, hogy Görögország mielőbb megegyezik a hitelezőkkel - így kommentálta a népszavazás eredményét Vlagyimir Putyin orosz államfő szóvivője hétfőn. Dmitrij Peszkov hangsúlyozta, hogy Görögországhoz "történelmi, nagyon közeli kapcsolatok, meglehetősen szoros, többirányú partneri együttműködés" fűzi Oroszországot. Peszkov ismét tagadta, hogy Athén pénzt kért volna Oroszországtól, de jelezte, nagy figyelemmel kísérik a görögországi eseményeket, "legfőképpen azt, ami történni fog Görögországban".