Cameron: A kilépés ugrás lenne az ismeretlenbe

Párizs szerint el kell fogadni egy többsebességes Európát
Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter egy vasárnapi interjúban úgy vélte, hogy a brüsszeli EU-csúcson a Nagy-Britanniával elért reformegyezség után  el kell fogadni egy differenciált (azaz a többsebességes) Európát".
"Mindenkinek el kell fogadnia egy differenciált Európát, amelyben azok, akik több Európát akarnak, haladhatnak, azok pedig, akik nem akarnak továbblépni, nem állítanak ennek akadályt" - fogalmazott a francia diplomácia vezetője a Le Journal du Dimanche című lapnak adott interjúban.
"Nagy-Britanniának mindig is sajátos helyzete volt az Európai Unión belül, és egyes tagállamok már eldöntötték, hogy továbblépnek az eurózóna vagy a schengeni övezet keretein belül. A britekkel való megegyezés egyszerűen elfogadtatta, hogy létezik differenciált Európa" - mondta Jean-Marc Ayrault.
"Az a fontos, hogy azok, akik tovább akarnak lépni az integrációban, ne legyenek akadályoztatva, miután mozdulni kell és vissza kell adni az Európai Uniónak a korábbi ambícióját" - tette hozzá.
A francia külügyminiszter szerint a pénteki megállapodás nem jelenti azt, hogy szétesik az, ami eddig volt, vagy hogy azok, akik tovább akarnak lépni, nem tehetik meg. "Az EU alapértékeinek és elveinek alapja megmarad" - hangsúlyozta.
"David Cameron azt kérte Európától, hogy segítse neki megnyerni a népszavazást ahhoz, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióban maradjon. Ezt tettük meg Brüsszelben, miközben egy olyan döntést is meghoztunk, amely minden európai érdekét szolgálja" - hívta fel a figyelmet a külügyminiszter.
Azt is elmondta, hogy a brit népszavazás miatt nem kell felülbírálni az európai szerződéseket, Nagy-Britanniának nem lesz vétójoga az eurózóna megerősítését illetően, és az emberek szabad mozgásának elve sem kérdőjeleződik meg.
"Nagy-Britannia válaszokat kapott az aggodalmaira, és azt remélem, hogy ez alapján a britek az Európai Unióban való maradás mellett döntenek. Ez az Egyesült Királyság érdeke, és ez Európa és Franciaország érdeke is" - mondta Jean-Marc Ayrault.

Arra a felvetésre, hogy a brit kormány szándékaival ellentétben nem sikerült elérni a más EU-tagállamokból érkező munkavállalók külföldön élő gyermekei után felvett családi pótlék teljes megszüntetését, Cameron kijelentette: a "nagy vívmány" ebben a kérdésben az, hogy a külföldi EU-munkavállalók nem a briteknek járó összeget kapják a jövőben, hanem annyit, amennyi jobban tükrözi a hazájukban honos megélhetési költségeket.
Arra a kérdésre, hogy megvalósítható lesz-e ennek kidolgozása a 27 többi EU-társállam mindegyikére, a brit kormányfő azt mondta: nincs szó bonyolult számítási képletekről, csak meg kell határozni az egyes EU-országok relatív megélhetési költségeit.
Cameron elvetette a kilépést pártolók azon érvelését, hogy Nagy-Britannia csak az Európai Unión kívül nyerheti vissza teljes szuverenitását. A kilépéssel a "szuverenitás illúzióját" lehetne csak megteremteni, de az unión kívülről Nagy-Britannia elveszítené befolyását Európában - mondta.
Hozzátette: az EU-csúcson elért megállapodással Nagy-Britannia úgy tud az EU tagja maradni, hogy nem kell részt vennie a mind szorosabbra fonódó integráció folyamatában, nem kell feladnia a fontot, és nem kell csatlakoznia a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez.
Cameron szerint a kilépést pártoló kampánycsoport érvelésének gyengesége az, hogy ha Nagy-Britannia távozik az Európai Unióból, "az EU attól még itt lesz az ajtónk előtt", és például diszkriminációt alkalmazhat a brit üzleti szférával szemben, ami ellen a brit kormány az unión kívülről nem sokat tehetne.
Megszólalt a vasárnapi BBC-műsorban Nicola Sturgeon skót miniszterelnök is, akit arról kérdeztek, hogy ha az EU-tagságról tervezett népszavazáson a brit lakosság egészének többsége a kilépésre, a skót lakosság többsége viszont a bennmaradásra voksol, akkor időszerűvé válna-e egy újabb referendum a skót függetlenségről. Sturgeon szerint ez "szinte biztosra vehető", és ha Skóciát "akarata ellenére kirángatják az EU-ból", akkor azok is úgy gondolhatják, hogy az EU-tagság biztosítéka a függetlenség, akik az előző népszavazáson az elszakadás ellen voksoltak.
Skóciában 2014 szeptemberében tartottak népszavazást a függetlenné válásról. A referendumon az elszakadást ellenző erők győztek 55,3 százalékos szavazataránnyal, és David Cameron a voksolás másnapján kijelentette, hogy a skót függetlenség kérdése "egy nemzedéknyi időre, sőt talán végérvényesen rendeződött".
Nicola Sturgeon azonban már korábban is többször utalást tett arra, hogy ha felmerülne a brit EU-tagság megszűnésének kockázata, akkor újból napirendre kerülhet a népszavazás a skót függetlenségről.

Fotó: Reuters

London polgármestere a kilépést pártolja
London polgármestere a brit EU-tagság sorsáról június 23-ára kiírt népszavazáson arra a voksol majd, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból.
Boris Johnson ezt személyesen jelentette be vasárnap. A konzervatív párti Johnson a háza előtt tartott rögtönzött sajtóértekezletén közölte: "nagyon nagy szívfájdalommal", de úgy döntött, hogy Nagy-Britannia EU-tagságának feladása mellett fog érvelni a referendum kampányában.
Johnson szerint az Európai Unió "a brit szuverenitás erózióját" okozza, és ebben a pénteki EU-csúcson David Cameron miniszterelnök által elért reformegyezség sem hoz érdemi változást.
Boris Johnson döntése óriási horderejű a kilépés mellett kampányoló politikai csoportok szempontjából, a londoni polgármester ugyanis a kormányzó Konzervatív Párt egyik legbefolyásosabb tagja, és a brit sajtó őt tartja a jelenlegi parlamenti ciklus után leköszönő Cameron egyik legesélyesebb utódjelöltjének.