Külföld
Budapesti pecsét a NATO bővítésén
Folytatják a nyitott ajtók politikáját az észak atlanti katonai szövetségesek, akik befogadnák a balkáni országokat és Grúziát is
Beírta a nevét a magyar főváros a NATO történetébe. Szombattól hétfőig az Országgyűlésben ülésezett a katonai szövetség parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésszaka. Tegnap délelőtt plenáris ülést rendeztek, az eseményen pedig a képviselők határozatot fogadtak el, amelyben a NATO bővítése mellett foglaltak állást.
A dokumentumban azt írták, folyamatosan és elkötelezetten támogatják Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Montenegró és Macedónia közeledését a szövetséghez. Azt ajánlják a NATO-nak, hogy év végéig döntse el, meghívja-e Montenegrót a szövetségbe.
Azt is szorgalmazzák, hogy a NATO a nyitott ajtók politikáját kövesse, és biztosítsa a tagság lehetőségét azoknak az európai országoknak, amelyek készek és képesek teljesíteni az ehhez szükséges elvárásokat. Azt is hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a csatlakozni kívánó országoknak folytatniuk kell az erőfeszítéseiket a feltételek teljesítésére. A nyilatkozatban külön ösztönzik az ukrán kormányt és parlamentet reformok megvalósítására, hogy az ország megfeleljen az euroatlanti normáknak.
A plenáris ülésen részt vevő dél- és kelet-európai országok parlamenti vezetői euroatlanti integrációs elkötelezettségüket hangsúlyozták és a NATO nyitott ajtók politikájának fenntartását kérték.
Sefik Dzaferovic, Bosznia-Hercegovina képviselőházának elnöke úgy vélte, országa sikeres példája annak, hogy a nemzetközi közösség képes válságokat megoldani, mert véget tudtak vetni a négy éven át tartó háborúnak, stabilizálni a biztonsági helyzetet és elkezdeni az ország megerősítését.
Montenegró kicsi, de megbízható partner, s a NATO a stabilitást garantáló megoldást jelenti számára – hangsúlyozta Ranko Krivokapic, a montenegrói parlament elnöke. Felidézte, hogy a walesi NATO-csúcs elismerte a montenegrói eredményeket, és úgy határozott, hogy intenzív párbeszéd kezdődhet az országgal a tagságért.
David Usupashvili, a grúz parlament elnöke kijelentette: Grúzia visszafordíthatatlanul közeledik a NATO-hoz, elkötelezettsége a csatlakozás mellett egyértelmű, az ország készen áll a tagságra. Mint mondta, a lakosság döntő része az orosz nyomás ellenére határozottan támogatja Grúzia euroatlanti integrációját.
Trajko Veljanoszki, a macedón képviselőház elnöke felszólalásában arról beszélt, hogy Macedónia politikai vezetői és társadalma teljes mértékben elkötelezett az ország euroatlanti integrációja mellett. A NATO a világtörténelem valaha volt legsikeresebb katonai és politikai szövetsége, és Macedónia azért akar csatlakozni hozzá, mert a szövetség tagjai által vallott értékek megegyeznek az ország által követett értékekkel – mutatott rá.
Andrij Parubij, az ukrán parlament első elnökhelyettese felidézte, az ukrán parlament tavaly az ország tömbön kívüli státusának feladásáról és a NATO-csatlakozáshoz vezető út megkezdéséről döntött. Úgy vélte, a budapesti ülés „erőteljes üzenetet küldött Ukrajnának arról, hogy támogatja a reformokat és az euroatlanti integrációhoz vezető utat”. Kijelentette: a NATO-val való stratégiai partnerség elválaszthatatlan része Ukrajna euroatlanti integrációjának.
Az ülésen felszólalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is, aki kifejtette: történelmi okokból és tapasztalatokból hazánknak stratégiai érdeke az euroatlanti integráció elősegítése. A kormányfő helyettese kijelentette: e kérdésben kormányokon átívelő konszenzus van, Magyarország NATO- és EU-taggá válása óta következetesen támogatja az erre irányuló szövetségi és uniós politikát. Semjén Zsolt hangsúlyozta: a régió integrációja a számunkra különösen fontos kisebbségi jogok érvényesülése szempontjából is kulcsfontosságú. A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy a múlt héten tartották a NATO-külügyminiszterek értekezletét Törökországban, ahol magyar részről ismét felhívták a figyelmet a bővítés fontosságára. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke arról beszélt, hogy 1949-ben – a szervezet megalakulásakor – a szolidaritáson alapuló kollektív védelemre a kommunizmus terjeszkedése adott okot. Napjainkban más kihívások jelentkeznek, amelyekre szintén hatékony válaszokat kell adni, de ezeknek továbbra is központi elemük a szolidaritás.