Külföld

Brüsszelben terrortámadás készülhetett a miniszterelnöki hivatal ellen is

Szigorú biztonsági intézkedések léptek életbe az olasz kulturális és idegenforgalmi helyeken

A belga kormányfői hivatal épületét ábrázoló fényképeket és tervrajzokat is találtak a hatóságok azon a számítógépen, amelyet az előző heti brüsszeli merényletek elkövetőinek búvóhelyén találtak - jelentette szerdán a L'Echo című helyi napilap. Olaszországban pedig a terrorveszélyre hivatkozva szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe a legjelentősebb kulturális és idegenforgalmi helyszíneken. Moszkvában az ISIS-nek toborzó terrorsitákat fogtak el. 

Az újság "megbízható forrásokra" hivatkozva arról számolt be, hogy a számítógépen információk voltak a miniszterelnöki szolgálati lakásról is, amely az amerikai nagykövetség épületének közelében található. A sajtóban arra a következtetésre jutottak, hogy a terroristák támadásra készülhettek a belga kormányfő ellen.

A számítógép tartalmának elemzésében az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) szakértői is részt vesznek a helyi lapok értesülései szerint. A hatóságok megerősítették a biztonsági intézkedéseket az érintett épületeknél.

A merénylők búvóhelyeként szolgáló lakásban a támadásokat követően végrehajtott házkutatás során nagy mennyiségű robbanóanyagot találtak. A főváros Schaerbeek nevű negyedében lévő lakásban emellett megtalálták az Iszlám Állam dzsihadista szervezet zászlóját, illetve egy szögekkel és csavarokkal teli robbanószerkezetet.

A múlt kedden elkövetett brüsszeli terrortámadásokban a legfrissebb összesítések szerint 32 ember vesztette életét, és mintegy 340-en megsebesültek.

Tizennyolc dzsihadistát fogtak el Moszkvában

Az elfogást több helyszínen, kommandós akcióval hajtották végre az orosz fővárosban. A verbuválással, agitációval és okmányhamisítással gyanúsított személyektől sok számítógépet és irodai berendezést foglaltak le.

A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) februárban az ISIS oldalán harcolni szándékozó orosz állampolgárok számára hamis iratokat készítő csoportot leplezett le Moszkvában. Akkor tizennégy személyt tartóztattak le, akik ellen büntetőeljárást indítottak.

Szigorú biztonsági intézkedések léptek életbe az olasz kulturális és idegenforgalmi helyeken

Terrorveszélyre hivatkozva szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe szerdától a legjelentősebb olaszországi kulturális és idegenforgalmi helyszíneken. A bejelentés szerint a kulturális tárca 300 millió eurót (mintegy 94 milliárd forint) költ a 4500 kijelölt műemlék és múzeum védelmére kidolgozott biztonsági intézkedések megvalósítására.

A kétfokozatú program részleteit nem közölték, annyit tudni csupán, hogy az esetleges terrortámadások célpontjai között szereplő műemlékeknél és múzeumokban fémdetektorral ellenőrzik majd a látogatókat, megkétszerezik a biztonsági őrök számát, megsokszorozzák a videokamerákat, amelyeknek a képeit nem csak a helyszíneken, hanem külső ellenőrzési központokban is figyelik majd. Emellett egyre több olaszországi múzeumban vezetik be az előzetes és névre szóló helyfoglalást, s az érkező látogatók személyazonosságának ellenőrzését.

A szigorú intézkedések egyelőre csak húsz helyszínen élnek, és biztonsági okokból ezek közül is csak néhányat hoztak nyilvánosságra: ilyen a római Colosseum, a firenzei Uffizi Képtár, a dél-olaszországi Casertában található királyi palota, a pompeji régészeti ásatások, a nápolyi Capodimonte Múzeum, a milánói Brera-képtár, valamint az Akadémiai Galéria Velencében. A legértékesebb és leglátogatottabb olaszországi műemlékekről van szó, amelyeket a közeledő nyári idegenforgalmi szezonban több millió turista keres fel. A Colosseumnak tavaly több mint hatmillió olasz és külföldi látogatója volt. Az Uffizi Képtárban a húsvéti ünnepek óta fegyveres katonákat és rendőröket látni nem csak a bejáratnál, hanem a belső folyosókon is.

A terrorellenes biztonsági terv része, hogy támadás esetén a helyi prefektúrák irányítása alatt a fegyveres erők egy-egy speciális gyors reagálású egysége lép akcióba a látogatók és a műemlékek védelmében. Ennek részleteit szintén nem közölték.

Balkáni országokból közel kilencszázan csatlakoztak az ISIS-hoz

Egy Szarajevóban rendezett, dzsihadistákról szóló rendezvényen hangzott el: oszovóból, Bosznia-Hercegovinából, Macedóniából, Szerbiából, Montenegróból és Albániából összesen 877-en csatlakoztak az Iszlám Államhoz (ISIS), hogy a terrorszervezet oldalán vegyenek részt a szíriai és iraki harcokban. Az eseményt a balkáni oknyomozó újságírói hálózat (BIRN) szervezte azzal a céllal, hogy rávilágítson, hányan csatlakoztak az ISIS-hoz, valamint miként folyik a fiatalok radikalizációja, illetve a toborzás.

Elhangzott, hogy a rendelkezésre álló információk szerint a legtöbben 2012-ben és 2013-ban csatlakoztak az iraki és szíriai harcokhoz, a legtöbben, háromszázan, Koszovóból mentek el. Macedóniából 207-en, Bosznia-Hercegovinából 200-an, Albániából 107-en, Szerbiából 50-en, Montenegróból pedig 13-an vettek részt külföldi harcokban az ISIS oldalán.

A konferencia résztvevői viszont a csatlakozók számánál riasztóbbnak tartották azt, hogy számos egykori harcos már vissza is tért szülőhazájába, így összesen 299-en már ismét a Nyugat-Balkánon vannak. A visszatérőket nem tartóztatták le, a rendőrség viszont folyamatos megfigyelés alatt tartja őket - számolt be a BIRN.