Brüsszelben tanácskoznak az uniós tagállamok vezetői

Merkel: az unió vezetői találkozni akarnak Erdogannal a májusi NATO-csúcson
Az Európai Unió vezető tisztségviselői, az Ankarával fokozódó feszültségek közepette, megpróbálnak találkozót szervezni Recep Tayyip Erdogan török elnökkel a NATO jövő havi csúcstalálkozóján - mondta el szombaton Angla Merkel német kancellár. Merkel újságíróknak azt mondta, hogy erről Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke tett bejelentést az EU 27 tagállami vezetőjének az Brexitről tartott brüsszeli ülésén. Tusk "azt mondta nekünk, hogy találkozót készül kérni Erdogan elnöktől" a NATO május 25-i brüsszeli csúcsértekezletének idejére, Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével közösen - mondta a német kacellár, támogatásáról biztosítva a kezdeményezést.

A csúcsértekezleten Tajani hangsúlyozta, hogy a tagországok egységének kell jellemeznie a Brexit-tárgyalások előkészítését és azok levezetését is. Kijelentette, nem szabad kompromisszumokat kötni a jövőbeli gazdasági és kereskedelmi együttműködés, valamint a védelem és a biztonság területén, ugyanis senkinek sem érdeke, hogy gyengítse az együttműködést ezeken a területeken.Nem pusztán a Brexit okozta hátrányok minimalizálására, hanem az abból adódó előnyök kiaknázására is törekednie kell az unióban maradó 27 tagállamnak - hangsúlyozta az uniós parlament elnöke.

Az Egyesült Királyság uniós kilépése után bennmaradó tagállamok egységét mutatja, hogy a "huszonhetek" vezetői szombati brüsszeli találkozójukon mindössze négy perc alatt elfogadták a Brexit-tárgyalásokra vonatkozó irányelveiket; ezt az egységet nem lesz könnyű megőrizni, azonban mindent meg kell tenni ennek érdekében - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az ülés után.

Május 3-án teszik közzé a tárgyalási irányelveket
Juncker emellett arról számolt be, hogy a bizottság május 3-án közzé fogja tenni a testület részletes tárgyalási irányelveit tartalmazó dokumentumot, amelyet a "huszonhetek" által most elfogadott közös álláspont alapján fognak felvázolni.

A brüsszeli végrehajtó testület vezetője elmondta, hogy az iránymutatások értelmében akkor kezdődhetnek meg a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kereskedelmi kapcsolatáról, ha a megfelelő ütemben haladnak az egyeztetések a brit kilépéssel (Brexit) kapcsolatos megállapodás főbb kérdéseiről, az állampolgárok jogairól, a brit pénzügyi kötelezettségekről, illetve az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti határellenőrzésről. "Nem lehet párhuzamos tárgyalásokat folytatni az Egyesült Királysággal: először a rendezett elválás, utána a jövőbeli kapcsolatok" - szögezte le.

Célzott ellenőrzés jöhet a horvát-határon
Az Európai Bizottság eközben arról is beszámolt, hogy a találkozó margóján Juncker Andrej Plenkovic horvát és Miro Cerar szlovén miniszterelnökkel tárgyalt, és abban egyeztek meg, hogy amennyiben a horvát-szlovén határon 15 percnél hosszabbra nyúlik a várakozási idő, a jelenlegi szisztematikus helyett célzott ellenőrzésre térnek át azon jogszabály alapján, amelyet a brüsszeli testület erre az esetre készített elő.

A közös sajtótájékoztatón Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is az ülés résztvevőinek egységét méltatta, rámutatva, hogy ez "erős mandátummal" ruházza fel az EU tárgyalódelegációját. A volt lengyel kormányfő az állampolgárok jogairól szólva kiemelte, nem pusztán az a cél, hogy minél előbb tető alá hozzák a megállapodást, a legfontosabb az egyezség minősége, ugyanis mintegy 4,5 millió ember sorsa függ a tárgyalások eredményétől. Valódi biztosítékokra van szükség, a bizottság ezért már össze is állított egy listát az elengedhetetlen garanciákról - közölte. "Hamar megegyezésre fogunk jutni, amint a brit kormány megadja a biztosítékokat az állampolgáraink számára" - fogalmazott. Tusk hozzátette, egyelőre túl korai lenne találgatásokba bocsátkozni arról, hogy mikor kezdődhetnek meg a tárgyalások a jövőbeli viszonyról. Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója azonban reményét fejezte ki, hogy erre már ősszel sor kerülhet.

Charles Michel belga kormányfő arra figyelmeztetett, hogy az egyeztetések során a britek minden bizonnyal megpróbálják majd megbontani a "huszonhetek" egységét. "Ebbe a csapdába nem szabad beleesnünk" - mondta, hozzátéve, hogy következményekkel fog járni a kilépés az Egyesült Királyság számára, nem lehetséges költségek nélkül kiválni az EU-ból.

A tárgyalások során elsődleges feladat lesz olyan garanciákról megállapodni, amelyek megkülönböztetésmentesen biztosítják az európai uniós és a brit állampolgárok uniós előírásokból fakadó jogainak védelmét - szögezték le az EU-ban maradó tagországok állam-, illetve kormányfői a Brexit-tárgyalások részleteit rögzítő iránymutatásaikban, amelyeket szombaton hagytak jóvá.

Az iránymutatások meghatározzák a kilépési tárgyalások keretét, valamint azokat az átfogó elveket, amelyeket az unió a tárgyalások során érvényesíteni fog. A jóváhagyás után nyilatkozó uniós vezetők kiemelték annak fontosságát, hogy szilárd egységet tükröző dokumentumot hagytak jóvá.

Orbán Viktor miniszterelnök úgy értékelte, hogy a magyar érdekeknek megfelelő álláspont született.

A közös álláspont szerint az Egyesült Királyság kilépésről szóló döntése jelentős bizonytalanságot teremt.

Az iránymutatásban leszögezték, hogy a tárgyalásokat átlátható módon folytatják le, és a témákat egyetlen csomagként kezelik. A tárgyalások első szakasza arra irányul majd, hogy a lehető legnagyobb jogbiztonságot nyújtsa a polgárok, a vállalkozások, az érdekelt felek és a nemzetközi partnerek részére a Brexit azonnali hatásaival szemben.

Az dokumentum kitér Írország egyedülálló körülményeire is. Az unió azt szeretné elérni, hogy az Egyesült Királyság és Írország közötti hatályos egyezmények figyelembevétele és az uniós jogrend tiszteletben tartása mellett is elkerülhető legyen a szigorú határellenőrzés visszaállítása az országban. Brüsszel megállapodásra szeretne jutni az Egyesült Királysággal az ország ciprusi felségterületeit érintő kérdésekben is, különösen az ott lakóhellyel rendelkező vagy dolgozó uniós polgárok jogainak és érdekeinek védelmét illetően.

Az iránymutatás aláhúzza, hogy a kilépést követően az Egyesült Királyságra nem vonatkoznak azok a megállapodások, melyeket az unió, az unió nevében eljáró tagállamok, illetve az unió és a tagállamok együttesen kötöttek. Az unió jogai és kötelezettségei azonban a nemzetközi megállapodások vonatkozásában továbbra is fennmaradnak majd.

Leszögezték, hogy az Egyesült Királysággal esetlegesen kötendő szabadkereskedelmi megállapodásnak kiegyensúlyozottnak, távolra mutatónak és széles körűnek kell lennie. Ez sem teheti azonban lehetővé az egységes piacban vagy annak egyes részeiben való részvételt, mivel az veszélyeztetné a piac egységét és megfelelő működését. Egy ilyen megállapodásban is egyenlő feltételeket kell biztosítani a feleknek, különösen a szabad verseny és az állami támogatások tekintetében, továbbá biztosítékokat kell tartalmaznia az adózási, szociális, környezetvédelmi, illetve szabályozási intézkedésekből és gyakorlatokból származó tisztességtelen versenyelőnyökkel szemben.

Az EU készen áll arra, hogy a kereskedelmen túl, egyéb területeken is partnerséget alakítson ki az Egyesült Királysággal, különösen a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés elleni küzdelem, továbbá a biztonság, a védelem és a külpolitika terén - áll a szombaton elfogadott iránymutatásban.

A tárgyalásoknak az uniós szerződések alapján 2019. március 29-ig be kell fejeződniük. Az Európai Tanács egyhangú döntésével és London egyetértésével azonban ez szükség esetén meghosszabbítható.